Logomain

Múzeum a sarkkörön túl

By Kovács Dániel 2009. szeptember 11. 11:50

szerk at hg dot hu

Cikkep20130602-27858-1pkjm87.gallery

A Knut Hamsum Múzeum Norvégiában cikkép

Hirlevel_muzeum_a_sarkkoron_tul20130602-27858-robwrn.gallery

hirlevel muzeum a sarkkoron tul

Holl_a_megnyiton20130602-27858-4ocao5.gallery

Steven Holl a Knut Hamsum Múzeum megnyitóján

Rajz20130602-27858-57g70p.gallery

Steven Holl vázlata a múzemépülethez

120130602-27858-s6c3h1.gallery

A Knut Hamsun Múzeum építés közben

220130602-27858-1f0o4sq.gallery

A Knut Hamsun Múzeum építés közben

320130602-27858-1v1zbx5.gallery

A Knut Hamsun Múzeum építés közben

420130602-27858-fridyl.gallery

A Knut Hamsun Múzeum építés közben

520130602-27858-1hesnmc.gallery

A Knut Hamsun Múzeum építés közben

Galeria20130602-27858-14nkz9f.gallery

Steven Holl: Knut Hamsun Múzeum, Hamaroy, Norvégia galéria

A Nobel-díjas íróból nácivá lett Knut Hamsun emlékmúzeumát Steven Holl tervezte.

Ellentmondásos múzeumot avattak Norvégiában augusztusban, egy nem kevésbé ellentmondásos személyiségnek. Utóbbi az 1920-ban Nobel-díjjal elismert író, Knut Hamsun, akinek Éhség című  művét most is játssza a budapesti Katona József Színház Kamrája - és akiről Norvégiában legalább ennyire köztudott, a Harmadik Birodalom szimpatizánsaként aktív szerepet vállalt a fasizmus skandináviai térhódításában. Mi több: csodálata jeléül elküldte Nobel-érmét a náci propagandát irányító Joseph Göbbels-nek. Múzeumának építését nemcsak vitatott történelmi szerepe, hanem az amerikai Steven Holl tervezte épület sajátos szerkezete és a kegyetlen éghajlati viszonyok is akadályozták: a helyszín ugyanis Hamsun gyermekkorának színtere, az északi sarkkörön is túl fekvő Hamarøy tartomány.

Az 1859-ben született Knut Hamsun több mint négy évtizednyi sikeres írói karrier után, 1920-ban kapta meg a Nobel-díjat Az anyaföld áldása című regényéért. A német birodalom újjáépülésével párhuzamosan ezután Hamsun mind nyíltabban vállalta fel nézeteit, a brit imperializmus és a szovjet kommunizmus ellenzőjéből lassan a nácizmus lelkes támogatójává válva. 1933-ban megalapította a norvég Nemzeti Egységpártot a hitleri NSDAP mintájára, azzal a Vidkun Quislinggel, akinek oslói villájában ma holokauszt-múzeum működik. Nem kis meglepetéssel értesülhetett róla az antifasiszta VII. Haakon király, aki Hamsunt egy alkalommal „Norvégia lelkeként” méltatta, hogy kedvelt írója immár nyolcvanadik életévén túl személyesen találkozott Adolf Hitlerrel, sőt, annak bukása és halála után nekrológot írt az Aftenposten című napilapba, az „emberiség harcosának” titulálva a Führert.

Bár egy pszichológus a háború után meggyengült elmeállapotot diagnosztizált az írónál, Hamsunt 92 éves korában bekövetkezett haláláig és utána is hevesen támadták politikai állásfoglalása miatt. Negyven évbe telt, míg komolyan felmerülhetett az író, és nem a politikus Hamsun emlékmúzeumának felépítése – de ez sem ment minden probléma nélkül.

Az épületre 1994-ben nemzetközi pályázatot írtak ki, amelyet az amerikai Steven Holl nyert meg. Az akkor nagyívű karrierje kezdetén álló építész, bár többek közt az 1993-ban befejezett New York-i Storefront galériával kivívta a szűkebb szakma elismerését, még korántsem volt az a világszerte keresett sztár, mint ma. Koncepciójában Holl az épületet mint Hamsun életének megtestesülését képzelte el, „láthatatlan erők csatatereként”. A rombusz alaprajzú, enyhén dőlő tornyot mintha valóban a benne dúló erők feszítenék, amelyek néhol szabálytalan ablakok vagy funkciótlan erkélyek képében kibukkannak a felszínre.

A földszintes, színes házikók fölé magasodó torony a helyi építészeti hagyományokat is megidézi: a fekete fával burkolt homlokzat a norvég fatemplomokra utal, a tető szélén pedig korlát helyett sűrű sorokban betűzdelt pálcasor óv a leeséstől, amely távolról olyan illúziót kelt, mintha fűvel ültették volna be.

A 2700 négyzetméteres alapterületen kiállítótermek, könyvtár, olvasószoba, kávézó és egy 230 fős auditórium kapott helyet. Utóbbinak azért tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert Hamsun életműve számos forgatókönyvhöz szolgált alapul: majdnem húsz film készült művei alapján.

Az író vitatott szerepe és a tervek helyi kritikája miatt évtizedig húzódó munkálatokat végül a kormányzat egy huszárvágással, a 142 millió koronás költség átvállalásával lendítette be két évvel ezelőtt. A megnyitón, Hamsun születésének 150. évfordulójára mintegy ötszázan gyűltek össze. Ez azt tekintve különösen szép szám, hogy egész Hamarøy tartományban mindössze 1800-an élnek. Mette-Marit koronahercegnő jelenléte pedig azt is jelzi, hogy Norvégia lassan megbékél máig legismertebb írójával.

építészet, magazin, múzeum, steven holl, norvégia, norvég építészet, knut hamsun, hamaroy Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317