Logomain

Egyáltalán nem aggódom – Erick van Egeraat a toronyról és az optimizmusról

By Kovács Dániel 2009. szeptember 4. 15:20

szerk at hg dot hu

Egeraat_torony_cikkep20130602-27858-10uy44p.gallery

Erick van Egeraat: A budapesti Városháza Fórum új tornya cikkép

Egeraat_tervekkel20130602-27858-17936mi.gallery

Erick van Egeraat az eredeti tervek sajtóbemutatásán

Egeraat_cikkep_220130602-27858-11fncoz.gallery

Erick van Egeraat: A Városháza Fórum főhomlokzata cikkép

Egeraat_torony_galeriaba_220130602-27858-1mg1p3s.gallery

A Városháza Fórum eredetileg tervezett összképe - © Designed by Erick van Egeraat

Egeraat_torony_galeriaba_120130602-27858-1gbhzgd.gallery

A Városháza Fórum összképe a toronnyal - © Designed by Erick van Egeraat

Egeraat_galeriakep20130602-27858-1kckeos.gallery

Erick van Egeraat: A Városháza Fórum toronnyal galéria

A Városháza Fórum tervezője az új 65 méteres torony mellett más munkáiról is beszélt.

Nem aggódik a Városháza Fórum sorsáért, a tervezett új tornyot pedig markáns jelnek tartja és környezetbarát funkciókkal ruházná fel az épületegyüttest tervező holland építész, Erick van Egeraat. A hg.hu-nak azt is elmondta, mi a helyzet a szocsi téli olimpiára tervezett, Oroszország-alakú mesterséges szigettel és más munkáival.

Kép © Designed by Erick van Egeraat

hg.hu: Amikor utoljára találkoztunk, épp csak túl volt a budapesti Városháza Fórum nyilvános bemutatkozásán és az első, ehhez kötődő vitaesten. A mostani alkalomhoz egy komoly változtatás kötődik: a tervekbe illesztett 65 méteres torony.

Erick van Egeraat: Nem nevezném komoly változtatásnak. Már a kezdeti tervvariánsokon, amikor még csak formálgattuk a tömegeket, a régi és új közötti összhangot, megjelent a Deák Ferenc tér felőli sarokra helyezett torony motívuma. A magassági szabályozás azonban nagyon szigorú, és csak maga a város térhet el tőle speciális esetekben. A magasabb torony elhelyezését a tervtanács javasolta. Így a kérés a várostól érkezett, tudnám-e módosítani a tervet. Erre persze igennel válaszoltam, azt mondtam, megvizsgálom, el lehetne-e helyezni egy magasabb tornyot.

hg.hu: De mi indokolja a tornyot egy 21. századi városházán?

Erick van Egeraat: Először is a hagyomány. Ha vetünk egy pillantást a két világháború között kiírt Városháza-pályázat nyertes munkáira, azokon is megjelenik a torony. Persze maga a motívum jóval régebbre nyúlik vissza. A középkorban főleg templomok mellé emeltek tornyot, és az első profán megjelenések egyike a sienai városháza, ahol a torony már a demokráciát, a nép hatalmát szimbolizálja az isteni hatalom helyett.

hg.hu: A középkori városházák tornyai azonban kifejezett funkcióval is bírtak: azt figyelték belőlük, hogy nincs-e tűz a városban.

Erick van Egeraat: Így van, a tüzet, vagy hogy közeledik-e ellenség, vagy hogy elegendő-e a magasság a harangok számára… De aztán a torony bekerült a városházák építészetének hagyományai közé, és itt sorolhatnánk a példákat. A budapesti terveken a tornyot a főhomlokzat legalacsonyabb részén helyeztük el, ott, ahol az épület kapcsolódik a földalattihoz. Funkciója pedig nem csupán a kilátótorony lenne, hanem a helyszínnek köszönhetően része annak a programnak is, aminek keretében az épület széndioxid-kibocsátását a lehető legalacsonyabbra próbáljuk szorítani. A természetes kémény-effektus segítségével a torony segít keringetni a levegőt az aluljáróban és a mélygarázsban, a felfelé szálló levegő pedig energiát termel.

A torony tehát megjelöli a Városháza Fórumot a városképben, demonstrálja az épületnek, mint a demokratikus hatalom szimbólumának a szerepét, és jelképe annak az ambíciónak, hogy Budapest zöldebb, környezetbarátabb módon kíván működni.

hg.hu: Mire elég hatvanöt méter?

Erick van Egeraat: A kilátó körülbelül hatvan méteres magasságban lesz. Már az eredeti terven szereplő nyilvános terasz is nagyon jó kilátást kínál, az új kilátóról viszont tényleg egész Pestet látni. Csak a Bazilika kupolateraszával tudnám összehasonlítani.

A magasságot egyébként a homlokzat arányai határozták meg, illetve a szemben álló Anker-ház, ami körülbelül szintén ekkora. Valójában kicsit magasabb is, mert a tervtanács egyes tagjai ezt javasolták. Magassága azonban nem kereskedelmi célokat szolgál, hanem a jelkép-értéket. Hollandiában ezt úgy mondják: minden, ami igazán gyönyörű, egy kicsit felesleges. És ez a feleslegesség igazi érték.

Kép © designed by Erick van Egeraat

hg.hu: Van más jelentős változás az eredeti, már bemutatott tervekhez képest?

Erick van Egeraat: Számos kisebb előrelépésról beszélhetünk inkább, semmint nagy változtatásokról. Mostanában dől el például, milyen funkciókat helyezünk el a torony alsó szintjein, ott, ahol a szállodai szárnnyal találkozik, vagy hogy milyen módon tehetjük a legkönnyebben elérhetővé az aluljárót és az épületet. A középső szárnyban elhelyezett koncertterembe eredetileg fix széksorokat terveztünk – ezt most úgy alakítjuk át, hogy eltávolíthatóak legyenek, így a terem rendezvénycsarnokként is használható. Az új fejlemények közé tartozik az is, hogy buszparkolókat terveztünk a mélygarázsba.

Az igazán nagy kihívás, amin még dolgozunk, az energetikai rendszer kialakítása. A meglévő házban szerkezetét, a falakat, a padlót megtartjuk. Az ablakokat viszont le kell szigetelni, és nem lesznek radiátorok: fal-, illetve mennyezeti hűtést és fűtést terveztünk. A vastag falak miatt az épületben többé-kevésbé állandó a hőmérséklet. Ezt jóval könnyebb szabályozni, mint a radiátorok hőmérsékletét, hiszen azoknak a belső légteret kell felmelegíteni.

hg.hu: Hogy állnak a határidőkkel?

Erick van Egeraat: Az eredeti ütemterv szerint haladunk, szeptember végéig kell befejeznünk a terveket. Rotterdamban és itt, a budapesti irodában is ezen dolgozunk. Úgy remélem, durván augusztus végére letudjuk a tervezési munka nagyját. (Az interjú augusztus 18-án készült - a szerk.)

hg.hu: Milyen más megbízásokon dolgozik?

Erick van Egeraat: Itt Magyarországon ez az egyetlen munkám jelenleg.

hg.hu: És másutt? Mi a helyzet Oroszországban?

Erick van Egeraat: Mint azt sokan tudják, Oroszországot nagyon súlyosan érintette a válság – talán a lehető legsúlyosabban. A legnagyobb gond, hogy a legfontosabb közcélú munkákat, mint a szocsi téli olimpia, magánforrásokból finanszírozták volna. Ők pedig váratlanul nem tudtak eleget tenni a kötelezettségeiknek, így számos beruházást fel kellett függeszteni. Most a legtöbb helyen arról tárgyalunk, hogyan indíthatnánk újra a beruházásokat – kevésbé költségessé téve őket, vagy más forrásokra hagyatkozva.

Ez az érem egyik oldala. Összességében Oroszországban körülbelül 10-12 projektünk van, ennek nagyjából a fele, a kisebbek jól haladnak. Hanti-Manszijszkban például egy üzleti és kereskedelmi központ épületén dolgozom, ahol 2010-ben majd a sakk-világbajnokságot rendezik; ez már majdnem kész. Van több lakásépítésre vonatkozó megbízásunk, még egy magánház is.Az igazán nagy beruházások reményeim szerint a következő hónapokban újraindulhatnak. Talán szeptemberben már többet fogunk tudni erről.

hg.hu: Néhány éve nagy port kavart a Szövetség-sziget névre keresztelt terv, egy Oroszország-alakú mesterséges sziget, amelyet személyesen mutatott be Putyin akkori elnöknek.

Erick van Egeraat: A fejlesztőben és az oroszok meglehetősen nagy részében valóban megvolt az akarat a megvalósítására, de ez most nem az a pillanat, amikor az ember elkölthet kétmilliárd eurót egy mesterséges szigetre, hogy aztán eladjon rajta pár házat. Talán pár év múlva.

hg.hu: Nemrég komoly botrányhoz vezetett San Franciscóban, hogy a Recovery Act keretében, állami pénzből indított gazdaságfejlesztés részeként helyreállításra szánt 50 Un Plaza áttervezésére brit céget, a Foster & Partners-t kérték fel. A helyiek tiltakozása miatt a város végül visszakozott, és a feladatot egy helyi cég, az Architectural Resources Group és az ugyancsak amerikai HKS kapta. Ha ez a gondolkodásmód általánossá válik, az földindulásszerű változásokhoz vezethet az építészet világában.

Erick van Egeraat: Nos, abban nincs semmi logikátlan, különösen nehéz időkben, ha az ember úgy gondolkodik: "A saját népem minden előtt." Sőt, ez többé-kevésbé természetes válasz bárkitől. De voltunk már annak tanúi, hogy ez a reakció, a saját nemzetünk piedesztálra emelése nacionalizmushoz, majd náci rezsimhez vezetett. Ez a gondolkodásmód soha nem vezetett hosszú távon fejlődéshez. A társadalmat nem az gazdagítja, amit meg tud akadályozni, hanem az, amit meg tud teremteni.

De szerintem európai kontextusban mindez másképp néz ki. Az Egyesült Államokat annyi kritika éri a világ minden tájáról, hogy joggal juthatnak arra a következtetésre: most már figyeljünk oda kicsit jobban saját magunkra. Nem értek egyet ezzel a nézettel – de el tudom képzelni. Európában viszont másképp van. Az én országom, Hollandia minden szempontból a nemzetközi üzleti élettől függ. Hogyan működhetne a Schiphol-reptér, ha az emberek nem repülnének? Mi lenne a kereskedelemmel? Minden európai ország jövője azon múlik, mennyire tud együttműködni más országokkal. Tetszik vagy sem, nyitottnak és kooperatívnak kell lennünk, nem ellenségesnek.

Ha egy budapesti épületen dolgozol, olyanon, mint a Városháza Fórum, amit mindenképp nemzetközi forrásokból kell finanszírozni, hiszen csak magyarból lehetetlen, akkor egyszerűen más dolgokat kell számításba venni. El tudom képzelni, hogy egy magánbefektető mondjuk egy lakóegyüttes építésénél úgy dönt, hogy megbízza egy barátját a tervezéssel. De egy ilyen közberuházásnál, mint a Városháza Fórum, ez lehetetlen, különösen Európában. Katasztrofális helyzetet eredményezne, ha ilyen okból kerülne sor a projekt felfüggesztésére.

Ennek azonban nem látom esélyét.

Természetesen lehetnek emberek, aki szerint inkább magyar építésznek kellett volna adni ezt a megbízást. Igen, válaszolom erre, de tizennyolc évet töltöttem ebben az országban, tizennyolc évig fizettem az adót és tartottam fenn az egyik legnagyobb építészirodát, alkalmaztam sok magyar építészt. Soha nem vittem ki megbízást vagy pénzt. Ebben az értelemben úgy érzem, joggal számíthatok némi kollegialitásra az emberek részéről, semmint hogy igazi kívülállóként kezeljenek. Nem kell, hogy magyarként tekintsenek rám, de nem kezelhetnek totális kívülállóként sem. 

A magyar építészkollégáktól egyébként csak pozitív visszajelzéseket kaptam a tervről, és nem találkoztam olyannal, aki nyíltan, egyértelműen a projekt ellen lenne. Ebben az értelemben egyáltalán nem aggódom.

hg.hu: Mint világlátott ember, aki tizennyolc éve Budapesten dolgozik, mit változtatna a városban?

Erick van Egeraat: Vegyük először azt, amit szeretek, jó? A városközpont megújulása, az új utcaképek, burkolatok egyértelműen elismerésre méltóak. Ha erre képes a város, a forráshiány és a zavaros politikai helyzet ellenére, akkor ehhez csak gratulálni lehet. Rengeteg helyen ezt nem tudják megcsinálni. Még a saját városom, a jól szervezett Rotterdam is komoly problémákba ütközik e téren. Budapesten sokáig nem történt semmi, de az elmúlt öt évben a város utcaképe rengeteget fejlődött, számos beruházás ösztönözte a közterek aktívabb használatát – ez a városlakók és a turisták szempontjából is igen fontos.

Amit nem szeretek, azt nem szeretem sok más városban sem, és ez az új építkezések milyensége. Az 1990-es évektől túl sok közberuházást – legyen szó városrehabilitációról, lakótömbökről vagy oktatási épületekről – a privát szférára hagytunk. És ez nem jó. Nem működik itt, nem működik Hollandiában, nem működik Oroszországban – sehol. Mert természetesen a magánberuházónak megvan a maga potenciálja, de megvannak a maga érdekei is. És soha nem várható el tőle, hogy közcélokra költse a saját pénzét. Ezt látom ma az egyik legnagyobb problémának. Meg kell találnunk az egyensúlyt a köz és a magánszféra érdekei között. Európának tanulnia kell az Egyesült Államokban elkövetett hibákból.

Egy alkalommal egy magyar újságíró azt kérdezte tőlem: „Hogyan lehetséges, hogy minden egyes épület az elmúlt húsz évből annyira olcsónak néz ki? Miért néz ki minden bevásárlóközpont, minthogyha holnap darabjaira hullana?” Igaza van, és ez nincs jól így. A régi Városházának méteres falai vannak, a mai épületekét átérném egy arasszal. Ezért tervezünk nehéz, vastag szerkezeteket a Városháza Fórumhoz, olyasmiket, mint a régi épületben. És ezért szeretem, ahogy a kövezés zajlik a Belvárosban. A tíz centi vastag lapok láttán az ember arra gondol: „Hm, ez egy komoly város.”

hg.hu: A Városháza Fórumnál biztosnak látja, hogy a kivitelezés a kellő minőségben zajlik majd?

Erick van Egeraat: Igen. Ez abból a metódusból következik, amit a város választott. Most készítjük el az engedélyezési terveket; bennük az épület pontos méreteivel és minőségi előírásokkal. A város lerakja az asztalra a kész terveket; ezek megvalósítására pályázhatnak a kivitelezők. A kérdés egyszerű: „Ezt a házat szeretnénk látni, milyen feltételekkel tudjátok megépíteni?” Szerintem ez jó irány – nem biztos, hogy minden probléma nélküli, de jó.

építészet, kovács dániel, magazin, budapest, erick van egeraat, magyarország, interjú, városháza fórum, designed by erick van egeraat, szövetség-sziget Icon_print

Erick van Egeraat: A budapesti Városháza Fórum új tornya cikkép

Erick van Egeraat az eredeti tervek sajtóbemutatásán

Erick van Egeraat: A Városháza Fórum főhomlokzata cikkép

A Városháza Fórum eredetileg tervezett összképe - © Designed by Erick van Egeraat

A Városháza Fórum összképe a toronnyal - © Designed by Erick van Egeraat

Erick van Egeraat: A Városháza Fórum toronnyal galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317