Rövid távon 3,3 milliárd forintot fordítanak a belváros kiterjesztésére, de már a középtávú tervek is készülnek Szegeden.
Magyarország negyedik legnagyobb városa, Szeged mai egységes arculatát az 1879-es árvíznek „köszönheti”. A békés alföldi mezővárosból akkor ezután vált igazi gazdasági és kulturális központ, „Palotás város”. Az elmúlt évek három komolyabb beruházása, a Kárász utca – Klauzál tér utóbb nemzetközi díjjal elismert felújítása, az új egyetemi könyvtár és a hazai szecesszió élvonalába tartozó Reök-palota helyreállítása után Szegeden minden eddiginél nagyobb dobásra készülnek: a következő években európai uniós támogatással kitágítják a belvárost.
A szegedi belváros élhetővé tételének első konkrét lépése a város két, tán legjelentősebb közintézményt összekötő tengely gyalogosítása volt. A Városháza és a Szegedi Tudományegyetem főépülete közt futó Kárász utca és a hozzá kapcsolódó Klauzál tér új arculata hatalmast sikert aratott nemcsak a városlakók, de a szakértők körében is: 2003-ban Europa Nostra-díjjal jutalmazták. Időközben a Belváros más pontjain is megindultak a felújítások: az 1907-ben épült Reök-palota Regionális Összeművészeti Központtá alakítása mellett többek közt a Tisza Lajos körút egy részén.
Utóbbit azért fontos kiemelni, mert a Kárász utca mellett ez mutatja, hogy milyen irányba halad a város a jövőben: a fontos útszakaszokon, tereken a Kárász utcában alkalmazott vörös klinkertégla és természetes kő jelenik majd meg, míg az alsóbbrendű, de ugyancsak a belváros részét képező közterületeken a Tisza Lajos körúton már feltűnt sárga téglaburkolat – mondta el lapunknak Fehér Éva városi főépítész. Az összehangolt koncepció alkalmazását már a jelenleg folyó építkezéseknél kötelező teszik.
Hova tart a szegedi Belváros?
A Dél-Alföldi Operatív Program keretében a szegedi belváros a zsidónegyed felé, nyugatnak terjeszkedik. Míg a pesti zsidónegyedként ismert Belső-Erzsébetvárost az ingatlanbotrányok révén ország-világ megismerte az elmúlt években, a szegedi régi zsidónegyedet kevesebben tartják számon. Pedig itt áll a klasszicista régi és a Baumhorn Lipót tervezte új zsinagóga is, a város egyik fő látványossága. Hamarosan megújul és valódi térré válik a negyed határán álló Reök-palota előtti teresedés (tervező: Fekete Zoltán), ahol az itt álló lovasszobor áthelyezésére is szükség lesz. A központ felől ide vezető Kölcsey utca szintén díszburkolatot kap, a Kárász utca mintájára.
A látogató vagy a helyi polgár ezután a Valkony Károly, Szilágyi Ferenc és Asszony Emma tervei alapján megújuló, vegyes forgalmú Gutenberg utcán korzózhat tovább, egészen a Mars térig. Itt új piaccsarnok készül, a 2005-ben megkezdett munkák folytatásaként, a várrom felújításáról ismert Vesmás Péter és V. Zákányi Ildikó tervei alapján. A beruházások összeköltsége eléri a 3,3 milliárd forintot – ebből 2,1 milliárdnyi támogatást nyert el a város.
A környéket különös jelentőséggel ruházza fel az is, hogy itt, a Kálvária sugárúti egykori IKV-telep helyén épül meg a Pólus Program részeként az ún. Agóra. Az ugyancsak jelentős uniós segítséggel megvalósuló beruházás pályázatán idén februárban hirdettek eredményt, ez alapján az építészek Báger András és Helmle Csaba lesznek. Az ide tervezett létesítmények, többek közt az Informatikatörténeti Múzeum és a Százszorszép Gyerekház a remények szerint egyfajta „szegedi Csodák Palotájaként” működnek majd. A tömb környékén a homlokzatok hasonló megújulása várható, mint a Kárász utcában – erre a város külön figyelmet fordít.
Hamarosan a belváros nevezetességeinek sorát gyarapítja majd a Hajnóczy utca elején álló régi Tiszavirág-étterem épülete is. Az árvíz előttről származó ház Z. Halmágyi Judit építészirodájának munkájával szállodaként újul meg, és érdekességképp visszaállítják a régi járdaszintet is.
A távolabbi jövő fejlesztései
A jelenleg tervezett szegedi beruházások jelentős része az egyetem köré szerveződik: felújítják például a Dugonics téri főépületet. Magától értetődő módon ez a fázis a közeli Dóm térrel függ össze: a két fontos központot összekötő utcák, háztömbök kerülnek sorra. (Dugonics és Árpád tér, Eötvös, Somogyi és Semmelweis utca – a terveket a Vesmás építészházaspár és Papp Ádám készíti.) A közművek cseréje mellett ezeken a területeken is a kiselemes burkolat alkalmazása, a hangsúlyos zöldfelületek megteremtése és a gépjárművek visszaszorítása lesznek az alapelvek.
A buszpályaudvarnak helyt adó Mars tér mellett a város másik kapuja, az Indóház tér is megújul. A belvároshoz méltó arculatra a terveket már elkészítette Nagy Imre építész, és a közeljövőben megkezdődik a kivitelezés is.
Ha figyelembe vesszük, hogy ugyancsak uniós forrásokból hamarosan megkezdődik a szegedi villamoshálózat bővítése is, közlekedés szempontjából nehéz évek várnak a helyi polgárokra. A főépítész asszony szerint azonban „megéri elviselni a káoszt”, az újjászülető város sokkal élhetőbb és barátságosabb lesz a réginél.
