Logomain

Budapest legvirágosabb közterei

By Ongrádi Melinda 2009. augusztus 7. 14:15

szerk at hg dot hu

Mechwart20130602-27858-61bup7.gallery

A névadó mellszobra a Mechwart-liget gömbfái közt

Szabadsag20130602-27858-8fdhw9.gallery

Színes virágágyás az egykori Tőzsdepalotával a Szabadság téren

Clark_adam_ter20130602-27858-f4hk5f.gallery

A Clark Ádám tér

Szentistvanpark20130602-27858-nwv75.gallery

A Szent István park

Gyongyosi20130602-27858-1sue7ye.gallery

A virágos Gyöngyösi sétány

258335277_e39d2bd48620130602-27858-o5ka3y.gallery

Virágok a Margitszigeten

Kodaly_ok20130602-27858-1mau6yg.gallery

A Kodály körönd

Szentistvan_cikkindito20130602-27858-jiwloj.gallery

Virágágyak a Szent István parkban

Szépen „felvirágoztatott” budapesti közterekből szemezgettünk: szavazzon Ön is kedvencére! <br/>

Budapest nem nevezhető kifejezetten zöld városnak, bár a budai hegyvidék zöldfelületei azért nagyban javítanak az arányokon. Szerencsére azért a legzsúfoltabb belvárosi környezetbe is be lehet csempészni a növények, virágok üdítő színfoltját, és akad is erre jó néhány szép példa Budapesten. A következőkben szépen „felvirágoztatott” budapesti közterekből szemezgettünk: szavazzon Ön is a legszebbre!

Clark Ádám tér

"A Clark Ádám tér virágait és virágágyásait gyerekkorom óta figyelem. Akkoriban még nem volt olyan bevált megoldás a körforgalom sem és a körbeautózható virágok mindig pontosan jelezték, hogy milyen korban élünk. Régen még, a körön belül vörös csillag alakzatba rendezték a virágokat, aztán más minták jöttek, más virágokkal, szinte évente különböző mintákat komponáltak a kis területre. Abban azonban az évek során nem volt változás, hogy mindig, minden időben nagy gondot fordítottak a gondozására.  Ha virágos területről beszélünk Budapesten, nekem mindig ez a kis tér jut eszembe." (Kati)

A Clark Ádám tér Budapest első egységes neoreneszánsz stílusú tere. Nevezetes hely, a Lánchíd budai hídfőjével és a Várhegy alatti Alagúttal. Az alagút innenső bejárata még az eredeti kialakítást mutatja a durván megmunkált kőtömbökkel (rusztikás nyílás) és dór háromnegyed-oszlopokkal, míg a túlsó, krisztinavárosi bejárat keretezése a 2. világháborúban elpusztult. A Clark Ádám térről indul a budavári sikló, és itt található a 0. kilométerkő. A teret körülvevő épületekben székelt a Lánchíd társaság, a Budai Népszínház és a Budai Takarékpénztár. Utóbbi épületét a 2. világháborúban bombatalálat érte és lebontották, a helyén álló üres foghíjtelek azóta is beépítetlen, bár a beépítésére körül legutóbb kiírt pályázaton látványos eredmény született.

Gyöngyösi sétány

„Gondozott virágágyak, díszburkolat és csobogó szökőkút: azért egy tízemeletes panelházakból álló lakótelepen nem ilyesmire számít az ember. A padokon idős nénik és bácsik üldögélnek, a színpompás virágokat nagy gonddal locsolják: bár minél több ilyen kis oázis lenne a városban! A tízemeletes panelházaktól övezett Gyöngyösi sétány részesült abban a szerencsében, hogy több mint 18 000 tő kiültetett egynyári virág „részvételével” megrendezett virágbemutató helyszíne lehet. Július 23-án jelentős kertészszakmai eseménynek számított a virágbemutató; a virágok között egyébként számtalan festői elnevezésű (Aranybika, Bikavér, Aranyálom) magyar nemesítésű fajta megtalálható, amelyek Kovács Zoltán munkáját dicsérik. A virágok egészen őszig díszítik majd a sétányt. Reméljük, a virágok száma nem fog majd idővel jelentősen megfogyatkozni: a jelek szerint a lakók egyelőre éberen vigyáznak a növényekre!” (Melinda)

A XIII. kerület egykor a város gyepes árterületen fekvő peremvidéke volt, amelyet később egyre nagyobb mértékben beépítettek, főleg gyártelepekkel és az ezekhez kapcsolódó lakónegyedekkel. Az 1950-80-as években zajló lakótelep-építési programok jelentősen növelték a városrész közhasználatú zöldfelületeit. Mindezeknek köszönhetően a kerület a fővárosi átlagnál jobb helyzetben van a zöldfelületek tekintetében, de azért van hová fejlődni. A kerületben különösen kiemelten kezelik a zöldfelületek kérdését, ezért is alkották meg a 2008-ban a kerület zöldfelületi stratégiáját, amelyet Angyalzöld programnak neveztek el.

Kodály körönd

„Ha a Hősök tere az Andrássy út feje és az Oktogon a gyomra, akkor a Kodály Körönd a szíve. A pesti oldal egyik legkedvesebb tere padokkal és virágokkal − aki szeret végigsétálni az 2.5 kilométeres sugárúton, az itt kicsit kifújhatja magát. Már csak azért is kellemes a Köröndön ücsörögni, mert érződik, hogy a kis teret körbeölelő, gyönyörű házaknak története van, sok mindent láttak már az elmúlt évszázadban − kár, hogy a kis parkot időnként hajléktalanok veszik birtokba... Ha nem közvetlenül az Andrássyn megyünk tovább, itt besétálhatunk a Benczúr utcán, a Délibáb utcán, megnézhetjük a diplomatanegyed elvarázsolt villáit.” (Barbara)

A tér helyén korábban szemétlerakó volt, amelyet idővel feltöltöttek. A Körönd, ahogyan kezdetben nevezték, az Andrássy út kiépítése során alakult ki. A szimmetrikus kialakítású tér négy körszeletében négy kis park található, Balassi Bálint, Szondi György, Zrínyi Miklós és Vak Bottyán szobrával. Régebben itt állt Bocskai István és Bethlen Gábor szobra, de ezeket 1945-ben átszállították a Hősök terére, a Millenniumi emlékműre. 1938-ban a tér nevét Hitler Adolf térre változtatták, 1945-ben ismét Körönd lett, majd 1971-ben, annak halála után nevezték el Kodály Zoltánról, a tér egykori lakójáról. A teret körülvevő négy nagyméretű házból kettő felújítása zajlik.

Szent István park

„Barátnőimmel akár több kerületen is hajlandók vagyunk átvágni csak azért, hogy a Szent István parkban töltsünk el egy-két órát. A park bár frekventált területen található, soha nem zsúfolt, pont annyi ember ücsörög, sétál ott, amennyi még kellemes. A park – szemmel láthatóan – nem rendelkezik külön célcsoporttal, ücsörög ott idős, a - nem túl tiszta vízű - szökőkútban lubickolnak a kicsik, de a park kiváló hely a romantikázáshoz is, a gondozott növények, az ápolt gyep, a vízcsobogás, a szomszédban pedig a Dunapark Kávéház jó kombináció. Aki esetleg nem tudná, a parkot éjszakára zárják. Nyitvatartás 6:00 és 20:30 között.” (Judit)

A park helyén valamikor egy parkettagyár állt, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban döntött a park létesítéséről. A környék és a park rendezési tervét 1933-ban fogadták el, ennek hatására épültek a környéken mind a mai napig megtalálható modern épületek.

Szabadság tér

„Számos barátommal egyetértünk abban, hogy a Szabadság tér Budapest legeurópaibb tere. Az ápolt gyepfelület, a történelmi hangulatot teremtő emlékművek, az idős fák és a nagyvonalú építészeti környezet mind ezt erősíti. Komolyan sajnálom, hogy a szovjet katonák emlékművét védő kordon csúfítja a teret, de a kertészek szerencsére e mögé is bejáratosak. A legutóbbi felújítás során nagyon szépen összehangolták az újonnan telepített növényzetet, a díszburkolatot és az utcabútorokat. Az összkép így kifejezetten harmonikus – nem is gondolná az ember, hogy léptei alatt Budapest legnagyobb mélygarázsában zajlik a forgalom.” (Dani)

A Szabadság tér helyén eredetileg az 1786-ben emelt, hatalmas méretű Neugebäude, azaz Újépület állt; ennek udvarán végezték ki Batthyány Lajost. A gyászos emlékezetű tömböt 1897-ben bontották le, miután a közelben épülő Parlament hatására a környék felértékelődött. Az új, már a kezdetektől Szabadság tér néven ismert terület körül reprezentatív épületeket emeltek, például a Magyar Nemzeti Bank palotáját és a Tőzsde székházát, amelyet a közeljövőben luxusszínvonalú lakó- és kereskedelmi központtá alakítanak. A tér déli sarkában álló Virulj-kút arra emlékeztet, hogy 1846-ban Széchenyi Istvánné facsemetét ültetett itt, megalapozva Pest első sétaterét. A mai öreg hársfák a téren átvezető egykori négy fasor maradványai; a tér jelenlegi alakját a mélygarázs 2003-as kialakítása után kapta. Az erre futó új belvárosi főutca kialakításával párhuzamosan az Október 6. utca torkolatánál látványos új szökőkutat építenek majd.

Margitsziget

„Mint annyi belvárosi gyereknek, nekem is sokáig a Margitsziget jelentette a természetet. Elég volt csak átkelni a benzingőzös, poros Szent István körútról a Margit hídon, és az ember máris egy üde angolparkban találta magát. De nemcsak a gyerekek paradicsoma a sziget: rengetegen járnak ide futni és róni a szigetköröket. Ha elég szerencsések vagyunk, és olyan a széljárás, még a városi szmogos levegőből is kikerülhetünk ideig-óráig. A buja zöld ligeteket itt-ott tarka virágkavalkád szakítja meg. Nem csoda, hogy kiskoromban a nagymamámmal, aki nagyon szeretett kertészkedni, annak idején főleg a rózsakert környékén és a sziklakertet látogattuk!” (Melinda)

A mai, 2,5 km hosszú és középen 500 m széles Margitsziget három sziget egyesítésével keletkezett. Korábban hívták Nyulak szigetének, Nagyboldogasszony-szigetnek, a XIX. században pedig Nádor- vagy Palatinus-szigetnek is. Több szerzetesrendnek volt itt kolostora a középkorban, a XIII. században IV. Béla építetett domonkos-rendi apácakolostort, itt élt lánya, a ma szentként tisztelt Margit.A török hódoltság alatt a sziget elnéptelenedett, majd a XVIII. században József nádor tulajdonába került, aki 1808-50 között csodálatos angolkertté változtatta főkertészével, Tost Károllyal együtt. Sokáig csak az arisztokrácia és a nagypolgárság látogathatta, 1908-tól azonban közpark, bár a belépődíjat csak 1919-ben törölték el.

Mechwart liget

„Ha arra visz az utam, mindig leülök pár percre a Mechwart-ligeti szökőkút mellett, csak hallgatni a víz csobogását. A víz mellett, amiből egyébként olyan nagy hiány van a városban, a kis fasor a mellszoborral a kedvenc részleteim egyike – szerintem ettől válik igazán elegánssá, mondhatni: budaivá a park. Bár van olyan eldugottabb része, ami lehetne jobb állapotban, sőt a szemeteskonténereket is tarthatnák másutt, mint a mellszobor előtti sövénynél, azért érezhető az igyekezet a szinten tartásra. Remélem, a továbbiakban is megmarad annak a csendes kis közparknak, ami eddig volt.” (Dani)

A tér Mechwart András gépészmérnökről kapta nevét, akinek egykor itt állt, de a II. világháborúban elpusztult bronzszobrát ma szerényebb büszt (Kovács András munkája) helyettesíti. A világháború után a teret újrarendezték, majd 1952-53 között megépült mellette a hazai szocreál építészet egyik főműve, a Körner József tervezte II. kerületi pártszékház, amely ma az önkormányzat otthona. Növényállományában egy száz évnél is idősebb császárfa érdemli a rangidős szerepét. A kerület korábban mélygarázst tervezett a park alá, ám a terveket félretették.

budapest, városépítészet, park, kodály körönd, köztér, szabadság tér, virág, clark ádám tér, szent istván park, margitsziget, mechwart liget, zöldterület Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317