Logomain

Félúton a Mátyás-templom rekonstrukciója

By Kelecsényi Kristóf 2009. augusztus 8. 16:05

szerk at hg dot hu

Cikkep120130602-27858-kh1jnm.gallery

A felújítás alatt álló Mátyás-templom cikkép

Cikkep220130602-27858-p0urn3.gallery

A Mátyás-templom a XV. században: kép a Schedel-világkrónikából

120130602-27858-1vcfue2.gallery

Félúton a Mátyás-templom felújítása

220130602-27858-66172x.gallery

Félúton a Mátyás-templom felújítása

320130602-27858-1pu2hd9.gallery

Félúton a Mátyás-templom felújítása

420130602-27858-qetr5i.gallery

Félúton a Mátyás-templom felújítása

520130602-27858-1kmn0o9.gallery

Félúton a Mátyás-templom felújítása

Galeria20130602-27858-h4gida.gallery

Félúton a Mátyás-templom felújítása galéria

Három éve tart, és 2012-re befejeződhet a Mátyás-templom pincétől a padlásig tartó, átfogó felújítása.

A budavári Nagyboldogasszony, amely legjelentősebb építtetője után Mátyás-templom is néven ismert, a főváros kiemelt szakrális épületeinek egyike, és mint ilyen, minden turistaút elmaradhatatlan látnivalója. A hagyomány szerint Szent István által alapított templom, amely mai formáját a 19. század végén nyerte el, az utóbbi évtizedekben igen rossz állapotba került. A három éve beindult rekonstrukció során szó szerint a pincétől a padlásig átformálják az épületet, amely azonban csak 2012-re készül el.

A Mátyás-templom felújításának igénye az ezredforduló környékén merült fel. Bár a felületes szemlélő legfeljebb annyit láthatott, hogy a kőburkolatuk magukon viselik az elmúlt 50 év égéstermékeinek hatását, a plébániának sokkal komolyabb gondokkal kellett szembenéznie. A tető hibái miatti beázások és a talajból jövő nedvesség folyamatosan roncsolta a falak díszítőfestését, az elszürkült kövekből álló homlokzat faragványai meglazultak, és nem egyszer le is estek. 1998 őszén kezdődtek az épület minden részletére kiterjedő felmérési munkálatok, tervezés és költségbecslés. 2001 nyarára az állagromlás olyannyira felgyorsult, hogy körbe kellett keríteni az épületet a járókelők biztonsága érdekében, ezzel ráirányítva a közvélemény és a politikusok figyelmét is a Nagyboldogasszony-templom súlyos állapotára. A kormányzat végül 2004-ben hozott határozatot a „Budai Vár újjáépítésének befejezéséről”, a legsürgősebb teendők között feltüntetve a templom rekonstrukcióját. Többszöri csúszás után 2006. áprilisában kezdődtek meg a tényleges felújítási munkálatok 5,9 milliárd forint összértékben, 2010. júniusi határidővel.

A tervezés során figyelembe kellett venni, hogy az egykori koronázó-templom hármas funkciót tölt be. Egyrészt a hitélet fontos centruma, másrészt az itt rendezett koncertek okán kulturális létesítmény, harmadrészt a budapesti turizmus egyik legfontosabb célpontja. Kezdettől fogva látszott, hogy a jelenlegi összterületen ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni, így az épület hasznos területének bővítésére lesz szükség. A 2003-ban még az elvi építési engedélyt is kapott első változat nyomán a térszint alatti bővítés a Szentháromság téri homlokzat előtti részen, és a főhajó ezzel határos alápincézetlen hányadában kapott volna helyet. Egy évvel később azonban az egyház úgy döntött, hogy inkább támogatna olyan tervet, amely kevésbé nyúl bele a műemlékbe. Ezért a bővítés ugyan megmaradt a föld alatt, de teljes egészében átkerült a Hilton Szálloda és a templom közötti terület alá.

Ebbe a mintegy 300 m² nagyságú új pincerészbe kerül az új gépészeti központ, kiszűrendő a gépek működéséből eredő zajokat a liturgikus térből. A korszerű berendezések fogják garantálni, hogy a koncertekkor egyszerre 1000 főt is befogadó templomtérben a páratartalom és a hőmérséklet állandó szinten legyen a műtárgyak és a fal festésének kímélése érdekében, de mindezt a lehető legkevésbé látható módon, például a padlóba süllyesztett konvektorokkal.

Megújul a külső és belső díszkivilágítás is. A XIX. század végén falikaros gázvilágítás készült, ám a hozzá 1902-ben tervezett hat méter átmérőjű, százégős csillárok soha nem készültek el. Helyette IV. Károly 1916-os koronázására lettek készen a régi képeslapokon látható koszorúcsillárok, melyeket a második világháborús sérülés után a hetvenes években végzett helyreállításkor távolítottak el. A boltozatok megvilágítását a pillérek fejezeteire szerelt reflektorokkal oldják meg. A padokba jutó fény így túl kevés. Várhatóan elkészül a háború előtti csillárok valamiféle rekonstrukciója, miként helyreállítják eredeti fényében a III. Béla sírkápolnájában egykor lógott bronzcsillár megtalált töredékét is.

A felújítás után átalakul a turisták látogatási útvonala, valamint bővül a rendelkezésre álló kiállítótér. Az ide érkezők jelenleg a Mária-kapu szűkös előcsarnokában vesznek jegyet. Az önkormányzattal való megegyezés értelmében a pénztár és az információ kikerül az épületből a szemközti üres telekre. A bejárás ezen túl pedig a másik déli kapun, az ún. Menyasszony-kapun keresztül fog zajlani. A jelenlegi kiállítóterek megmaradnak, és kiegészülnek a templom Szentháromság téri homlokzatának oromzata mögötti térsorral, ahonnan a látogató a harangtorony délnyugati csigalépcsőjén keresztül fog majd távozni.

Sajnos egyelőre úgy látszik, hogy tűzvédelmi előírások miatt a toronyba felmenni továbbra sem lehet majd. A legkomolyabb gondokat éppen ez, a Mátyás király korából származó építmény okozza. Már az 1873 és 96 között zajló Schulek-féle helyreállítás egyik fő indoka is a torony állapota volt, amelyet életveszélyesnek nyilvánítottak. Akkor gyakorlatilag teljesen visszabontották, és újraépítették. A felhasznált bácstoroki és sóskúti puhamészkővel a problémák azonban rövid időn belül, az 1907-09-ig tartó felújítás során jelentkeztek, 1936 és 1940 között pedig ki kellett cserélni a torony sisakjának köveit is. A világháborús sérülések helyreállításakor nem cserélték ki a köveket, csak a sérült felszínt vésték le, majd burkolatszerűen keményebb mészkövet tapasztottak rá.

A levegő és a csapadék megnövekedett kéntartalma ma még gyorsabban pusztítja a puha kőzetet. Látható volt az is, hogy az építményt a napi többszöri harangozás igencsak próbára teszi: a kőfelületek repedései a harangozásra merőleges irányban kétszer olyan szélesek voltak, mint vele párhuzamosan. Ezért a tervezők azt javasolták, hogy 80 km/órás szél felett ne harangozzanak. Ez természetesen az egyház számára elfogadhatatlan feltétel volt, pláne hogy a plébánia szeretné újraöntetni és visszahelyezni a háború alatt elvitt három további harangot. Ezért három szinten a korábbi fafödém helyett a tornyot összefogó vasbeton födém készült, valamit visszaállították az eredetileg is elhelyezett rezgéscsillapítót, amely a sisakba szerelt ingaszerkezetet jelenti. Sokáig vita tárgyát képezte az is, hogy kőcserét hajtsanak végre, vagy injektálásos kőszilárdítást. Végül az előbbit választották a nagyobb tapasztalat miatt.

Ha a Mátyás-templomról van szó, a Zsolnay-gyár nevét nem lehet nem megemlíteni. Mind a tetőfedés, mind a járófelületek és a szobrok, faragványok egy része a pécsi gyárból származik. 1884 körül készült el az eredeti tetőfedés: a hatszög alakú cserepek hatféle színben díszítették a tetőzetet mintegy 2400 négyzetméteren. A második világháborúban megsérült cserepek helyére egyszerű darabok kerültek, majd 1958 és ’65 között került vissza az eredeti rekonstrukciója újragyártatott elemekkel. Ezeket árulja most szuvenírként a plébánia, mivel ismét legyártják őket, összesen kb. 150 000 darabot. Helyreállításra kerül egy 1941-es felmérés rajzai alapján a kémények eredeti kerámia borítása.

A másik hasonlóan nagy tételt jelentő munka a padlót borító lapok cseréje, illetve felújítása, amelyek összesen 1400 négyzetmétert borítanak, és legrosszabb állapotban a főhajóban maradtak ránk. A falfestések szondázásakor kiderült, hogy azt mind 1916-ban, mind 1936 és 42 között megújították, éppen ezért a hetvenes évekbeli renoválás nyomán ma már eredeti festék alig van a falakon. Sok helyen tették tönkre az ázások, most ezeken a helyeken pótolni kell, a többi felületen a tisztítás elégséges. A faberendezések Schulek Frigyes tervei nyomán készültek a barokk oltárok és padozatok helyett 1890-93 között tölgyfából. A 110 éves bútorzat szerencsésen megmaradt elég jó állapotban, tisztítás és szakszerű pótlások elkészítése után méltó díszei lesznek a megújult templomnak. Az ólomüveg ablakok Székely Bertalan és Lotz Károly tervei alapján készültek 1887 és 1896 között a Magyar Királyi Üvegfestészeti Intézet kivitelezésében. Szerencsére 1943-ban leszerelték őket, így a háború után lényegében sértetlen ablakokat lehetett visszahelyezni, csak pár kevéssé fontos nyílásból hiányzik a festett üveg. Ezek pótlása úgyszintén megtörténik. Az emlékezetes, 1994-es pokolgépes merénylet után egyébként is helyreállították az ablakok jó részét.

A 2006 tavaszán megkezdett munkálatok ma is tartanak; az építészeti tervezést Deák Zoltán vezeti, míg a belsőépítészetért Draginots Márta és Lukás Zsófia felelnek. Elsőként a vizesedés megállítása volt a cél, így a templom alapfalai mellett kialakították a vízelvezető aknákat, kiszárították a falakat. A földmunkák közben a középkorban a templom mellé temetkező mintegy 700 egykori budai polgár földi maradványait találták meg, többségüket kegyeleti okokból helyükön hagyták. A tetőcserepek felújítása és a homlokzatok többségének tisztása 2009 nyarára elkészült. A földalatti bővítményt a plébánia 2008. december 22-én átvette. A munkálatok finanszírozási körülményei, valamint az előre nem látható komplikációk miatt a kivitelezésről szóló szerződést 2007. novemberében módosítani kellett, mely szerint az új határidő 2012. nyara, az összköltség pedig 7,75 milliárd forintra emelkedett. Reméljük több módosításra nem lesz szükség.

építészet, magazin, magyar építészet, budapest, rekonstrukció, buda, budavár, mátyás-templom, schulek frigyes, deák zoltán Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317