Logomain

A zsidó Buda

By Zsámboki Miklós 2009. július 24. 16:00

szerk at hg dot hu

Frankelleo_zsinagoga20130602-27858-1gpm06g.gallery

A Frankel Leó utcai zsinagóga, kép © hg.hu

Ontohaz_ok20130602-27858-1u3yc13.gallery

Az Öntőház utca ma, kép © Zsámboki Miklós, hg.hu

Lajta_cikkbe20130602-27858-1jk3aru.gallery

Lajta Béla zsinagógaterve

Zsinagoga_nyito20130602-27858-jg581u.gallery

A Frankel Leó utcai zsinagóga bejárata, kép © hg.hu

Obudai_galerianyito_ok20130602-27858-1wt2pue.gallery

Az óbudai zsinagóga ma, Kép © hg.hu

Obudai_galeria_nyito20130602-27858-18a9bmk.gallery

Az óbudai zsingagóga a Lajos utcában, kép © hg.hu

Obudai_galeria_320130602-27858-1uslxzg.gallery

Az óbudai zsinagóga régen

Obudai_galeria_120130602-27858-1i8p942.gallery

Az óbudai zsinagóga eredeti belső tere

Obudai_galeria_220130602-27858-1enuis1.gallery

Az óbudai zsinagóga azóta elpusztult belső tere

Lagymanyosi_galerianyito_ok20130602-27858-13spzn8.gallery

A lágymányosi zsinagóga anno, kép © Bét Sálom zsinagóga

Lagymanyosi_galeria_1a20130602-27858-yp68hq.gallery

A lágymányosi zsinagóga régen, kép © Bét Sálom zsinagóga

Lagymanyosi_galeria_120130602-27858-u40vz9.gallery

A lágymányosi zsinagóga ma, kép © Bét Sálom zsinagóga

Lagymanyosi_galeria_220130602-27858-m18gwc.gallery

A lágymányosi zsinagóga belseje anno, kép © Bét Sálom zsinagóga

Lagymanyosi_galeria_320130602-27858-1lzfq7w.gallery

A lágymányosi zsinagóga ablakai anno, kép © Bét Sálom zsinagóga

Kozepkori_galeria_1a20130602-27858-hrjvmc.gallery

A középkori zsinagóga belső terének török kori állapota, Budai Aurél rajza

Kozepkori_220130602-27858-qk55p0.gallery

A középkori zsinagóga feltárási falnézete, Budai Aurél rajza

Kozepkori_320130602-27858-y2x9pw.gallery

Helyszínrajz, Budai Aurél rajza

Kozepkori_galeria_nyito20130602-27858-1pisubr.gallery

A középkori zsinagóga belső tere Budai Aurél rajzán

A zsidóság megtelepedésének emlékei Budán; hajdanvolt és mai zsinagógák <br/>

Pestről szokás mondani, hogy Budapest zsidó része („a zsidó Pest”), de azon belül is inkább csak Belső-Erzsébetvárossal kapcsolatban szokás ezt emlegetni. Pedig ahogy Pesten sem csak Erzsébetvárosban, hanem Józsefvárosban, Lipótvárosban és Újlipótvárosban, úgy Budán is telepedtek le zsidók, sőt, a budai Várban találjuk ennek legelső nyomait. A zsidó lakosság jövés-menése, a város különböző részein létrehozott negyedek és azok elhagyása a történelemről mesél, amely a zsidók hétköznapjait különösen érzékenyen érintette. A zsidóság történelme könnyen tagolható, mivel befogadásuk, letelepítésük a király (illetve a 14. századtól a földesúr) joga volt.

A középkorban kétszer telepedtek le a zsidók Budán: először 1245-ben a mai Szent György tér–Szent György utca területén, ahol zsinagógát is emeltek, valószínűleg a későbbi Honvédelmi Minisztérium épületének helyén – az épületről semmilyen ábrázolás nem maradt fenn. A budai kereszténység azonban hamar a zsidók ellen fordult: megkülönböztető jel (vörös posztókör) viselésére kényszerítették őket, és tilos volt a velük való barátkozás. A 14. században pedig kétszer is elüldözték a zsidókat Budáról, akik ezután 1364-ben a Táncsics Mihály utcában találtak otthonra. Itt voltak az ún. Mendel-házak, az országos zsidó elöljáró tisztségét betöltő család házai is, amelyek közül kettőnek az udvarán zsinagóga is állt. A Táncsics Mihály utca 23. udvarán (ma a volt Zichy-palota kertje) volt a Nagy Zsinagóga, egy valószínűleg 1461-ben épült kéthajós, későgót stílusú templom, tekintélyes 7,5-8 m-es belmagassággal és 10 x 26 m-es belső térrel; az 1964–65-ös ásatások során a templomot megtalálták, de vissza kellett temetni. Az ismételt feltárásra azóta sincs pénz, pedig hasznosítására kétféle programot is kidolgoztak. A 23.-mal szemközti Táncsics utca 26.-ban állt a Kis Zsinagóga, amely 1966-os helyreállítása óta mint múzeum működik.

A török hódoltság alatt mint külön társadalmi csoport a zsidók széles autonómiát élveztek, de a Budát visszafoglaló keresztény hadak, miután a zsidók segítettek Buda védelmében, a közben 1000 főnél is nagyobbra duzzadt közösség több mint felét lemészárolták, a király pedig megtiltotta letelepedésüket szabad királyi városban. A tiltás azonban nem volt érvényes földesúri birtokokra, így például a Zichy család óbudai mezőgazdasági birtokára. A budai hitközség pusztulása után itt alakult ki az ország legnagyobb zsidó közössége: 1822-ben a 7000 fős helység már 3000 zsidót számlált. A településen nem zárt negyedben, hanem elszórva éltek zsidók, a Zsidó utcai (ma Lajos utca) központban pedig most először alakult ki minden szükséges funkció egy rendes zsidó hitközség összes feltételével: így a zsinagóga körül rabbilakás, rituális fürdő, vágoda, zsidó kórház, iskola stb. állt, valamint egyszintes házak és kóser boltok, zsidó kereskedések.

A ma is látható Lajos utcai, klasszicista stílusú zsinagóga 1821-ben épült, tervezője Landherr András. Az épületet 1900-ban szecessziós stílusban felújították. Az 1980-as években lebontották a zsinagóga kerítését, a zsidó intézményeket és a környező földszintes házakat, majd az épületben a Magyar Televízió alakított ki stúdiót, teljesen elpusztítva annak belsejét. A szépen felújított külső azonban ma is látható.

A 18. században II. József rendelkezéseinek köszönhetően újraalakulhatott a budai zsidó hitközség. A második világháború előtt a hitközségnek három zsinagógája volt: az Öntőház utcai, az újlaki és a Szent Imre-városi zsinagóga. Az Öntőház utca 5. alatt 1865-ben Knabe Ignác tervei szerint építették fel a Dohány utcai zsinagóga hatását mutató, mór stílusú épületet, amely a második világháborúban súlyosan megsérült, és ahogy az Öntőház utca összes házát, a zsinagóga épületét is lebontották. Maga az utca is teljesen átalakult: az egykori Öntőház utca helyén ma részben a Clark Ádám térről felvezető út, részben annak támfala van.

1936-ban, Budapest legfiatalabb zsinagógájaként a Bocskai út 37. szám alatt megépült a Szent Imre-városi, azaz a lágymányos/kelenföldi zsinagóga, amely egy épületkomplexum egyetlen elkészült része: a tervezett paplak és az iskola nem valósult meg. A modern stílusú zsinagóga egyszerre tükrözte a keleties-romantikus zsinagógaépítészet és a Bauhaus hagyományait. A letisztult, közel négyzet alapú épület magas, íves záródású, vörös keretezésű színes ablakai az Ótestamentumot idézték, a lépcsőházak üvegfalait Dávid-csillagok díszítették.

A 14 m belmagasságú osztatlan belső teret nem zavarta oszlop vagy pillér, és a technikai megoldásoknak köszönhetően a karzatot sem kellett alátámasztani. A zsinagóga épülete a második világháborúban először raktárként, majd a német hadsereg istállójaként működött. Államosítása után a 60-as években a TIT Természettudományi Stúdiója költözött ide, és ennek megfelelően irodaházzá alakították: a belső teret szintekre tagolták, így az ablakokat is felszabdalták, az íves záródást kiegyenesítették. Ma már csak a kerítésen „felejtett” menórák emlékeztetnek a Novák Ede és Hámori (Hamburger) István tervezte épület egykori funkciójára; a közösség egy imaházzá alakított villában működik a Károlyi Gáspár téren.

Buda legnagyobb zsinagógája nem pusztult el – ugyanis meg sem épült. Még az első világháború előtt született meg egy nagy, akár 1400 férőhelyes reprezentatív zsinagóga felépítésének gondolata, de a projekt már a korabeli lapok szerint is eleve kudarcra volt ítélve. 1912 és 1914 között minden évben lefutott egy-egy sikertelen pályázat: az első meghívásos pályázatot Lajta Béla nyerte egy letisztult, a háború előtti hazai modern mozgalomra jellemző tervvel; a győztest kihirdették, de tervét végül nem javasolták megépítésre. A második pályázat nyílt volt, a beérkezett 24 terv közül azonban a zsűri egyiket sem találta elég jónak, így meghirdette a harmadik pályázatot, melyre az előző pályázat „legjobbjait” hívták meg. Ez utóbbi kettőn Lajta már nem vett részt, a győztesek végül a mindhárom pályázaton sikeresen szereplő Löffler testvérek lettek, de így sem történt semmi – az akarat hiánya vagy épp a világháború kitörése miatt. A meg nem valósult templom Krisztina körúti telkén ma a volt Postapalota áll, tehát ha megépült volna, ma a város egyik legforgalmasabb tere, a Moszkva tér fölött tornyosulna a zsinagóga.

Az újlaki zsinagóga az egyetlen, amely máig áll, és változatlanul működik: az Óbudához tartozó kerület (a Frankel Leó utca környéke) hitközsége 1888-ban Fellner Sándor tervei szerint építtetett egy kisebb zsinagógát a Frankel Leó utcában, amely köré 1928-ban hatemeletes bérházat is emeltek. Az óbudai zsinagóga államosítása óta ide tartozik az óbudai hitközség is.

építészet, zsinagóga, budapest, zsidó, buda, zsámboki miklós, óbudai zsinagóga, lágymányosi zsinagóga, újlaki zsinagóga, középkori zsinagóga, lajta béla Icon_print

A Frankel Leó utcai zsinagóga, kép © hg.hu

Az Öntőház utca ma, kép © Zsámboki Miklós, hg.hu

Lajta Béla zsinagógaterve

A Frankel Leó utcai zsinagóga bejárata, kép © hg.hu

Az óbudai zsinagóga ma, Kép © hg.hu

Az óbudai zsingagóga a Lajos utcában, kép © hg.hu

Az óbudai zsinagóga régen

Az óbudai zsinagóga eredeti belső tere

Az óbudai zsinagóga azóta elpusztult belső tere

A lágymányosi zsinagóga anno, kép © Bét Sálom zsinagóga

A lágymányosi zsinagóga régen, kép © Bét Sálom zsinagóga

A lágymányosi zsinagóga ma, kép © Bét Sálom zsinagóga

A lágymányosi zsinagóga belseje anno, kép © Bét Sálom zsinagóga

A lágymányosi zsinagóga ablakai anno, kép © Bét Sálom zsinagóga

A középkori zsinagóga belső terének török kori állapota, Budai Aurél rajza

A középkori zsinagóga feltárási falnézete, Budai Aurél rajza

Helyszínrajz, Budai Aurél rajza

A középkori zsinagóga belső tere Budai Aurél rajzán

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317