Logomain

Budapest kedvenc piacai

By Ongrádi Melinda 2009. július 22. 17:18

szerk at hg dot hu

Sashalmi_cikkbe20130602-27858-2i53i0.gallery

A sashalmi piac

Fehervari_cikkbe20130602-27858-z5j2t3.gallery

A fehérvári úti piac

Bosnyak_ok20130602-27858-vs8v1r.gallery

A bosnyák téri piac

Lehel_cikkbe20130602-27858-16ep0g3.gallery

A Lehel csarnok részlete

Nagycsarnok_cikkbe20130602-27858-1gwsu1t.gallery

A Fővám téri csarnok

Holdutcai_cikkbe20130602-27858-joyvhu.gallery

A Hold utcai csarnok

Hunyadi_cikkbe20130602-27858-15x5o1b.gallery

A Hunyadi téri csarnok részlete

Feny_cikkbe20130602-27858-19wb6nw.gallery

A Fény utcai piac

Piac_elso_cikkep20130602-27858-g1q964.gallery

A Nagyvásárcsarnok belseje

Budapest kedvenc piacát keressük; szavazzon Ön is! <br/>

Szerkesztőségünk tagjai egyhangúlag egyetértenek abban, hogy a piac a legemberbarátibb vásárlási forma. Itt nem a műanyagba csomagolt műanyag termékek között válogat az ember neonfényben fürödve, és kis szerencsével még magával az áru őstermelőjével is kapcsolatba kerülhetünk. Azt pedig mondanunk sem kell, hogy mennyivel kellemesebb a jól ismert Mari nénitől vásárolni a frissen szüretelt zöldséget, gyümölcsöt, mint egy személytelen bevásárlóközpontban kóvályogni a pultok között! Szerkesztőségünk ismét versenyt hirdet: ezúttal kedvenc budapesti piacaink közül szemezgettünk. Szerencsére Budapesten a hagyományos kertvárosi piactól a klasszikus vásárcsarnokokon át a frissen épült piacokig minden típus megtalálható. A cikk végén Ön is szavazhat rá, melyik piacot kedveli leginkább!

Fehérvári úti piac

„Először ismerősöktől hallottam, hogy gyakran járnak ide ebédelni… Ezen első hallásra kissé meglepődtem, mert egy piachoz nem társítottam gondolatban a munkaebéd fogalmát, inkább holmi lángossütödét és talponállót. Aztán megismertem az új piacot, és mindent megértettem! A világos, tágas, fehér színeivel kifejezetten tiszta, steril benyomást keltő piac felső szintjén lévő étkezdéket nyugodt szívvel ajánlom bárkinek. Nekem nagyon tetszik, ahogy építészetileg megoldották a piac felújítását: a lépcsős betonépületre helyezett egyszerű doboz belseje szellős és világos. Az áruválaszték jó, minden van, ami egy piacra kell!” (Melinda)

Az eredeti piac 1977-ben épült, kavicsolt felületű, nyolcszögmotívummal díszített mellvédpanelei jellegzetesek. Az időközben elavult épület átalakítására kiírt pályázatot Kertész András Tibor nyerte. A régi piacra ráhúzott dobozépület komoly vitákat váltott ki; sokan kifogásolják túlságosan letisztult megjelenését. Azt azonban nem lehet vitatni, hogy a belső tér kialakítása nagyon kellemes, és a régi-új kapcsolódását sikerült szerencsésen megoldani. Ezzel a megoldással kiküszöbölték a hagyományos szabadtéri piac egyik legfőbb hátrányát: az időjárásnak való kiszolgáltatottságot.

Fény utcai piac

„Egészen hihetetlen, hogy a piac műfaja olyan szabályozott körülmények között is változatlanul működik, mint a Fény utca esetében, ahol a standok színes, szagos, átjárhatatlan kavalkádja helyett és a pontosan meghatározott méretű üzlethelyiségek sora mellett alig akad néhány szabad és nyitott stand. Bár manapság a rendezettség elve mindent visz, a piac természetét szerencsére itt sem sikerült megtörni. A rendezett pultok mögött valódi arcok állnak, a szabadon álló standokra is visszatérő árusok jönnek, akik emlékeznek, kérdeznek és beszélgetnek. Az áruválaszték mellett a személyesség az, amit még ezzel az aránytalan és rideg architektúrával sem lehetett kiűzni a piacról.” (Kati)

A Fény utcai piac épületét 1998-ban adták át, ez volt a rendszerváltás utáni első átfogó piacrekonstrukció. Tervezője Cságoly Ferenc. A fedett passzázsos épületben már jó néhány, a plázákból ismert építészeti megoldás feltűnik, ugyanakkor sikerült megőriznie a hagyományos piachangulatot is. Az épület 1998-ban építészeti nívódíjat is kapott.

Lehel téri vásárcsarnok

„Engem konkrétan színes műanyag játékok halmazára emlékeztet; bár elsőre nem nagyon tudtam mit kezdeni a látvánnyal, mára már egészen megkedveltem. A csarnok belseje mindenesetre határozottan kellemes, emberi léptékű és világos. Ami nekem a legjobban tetszik benne, hogy nemcsak megastandokról vásárolhatunk, nagyon sok kistermelői stand is van, ahol sokszor tényleg 1-2 kg gyümölccsel, zöldséggel, néhány csokor petrezselyemmel állnak ki árusítani. Ettől olyan családias érzése van az embernek. Természetesen itt is van hús- és tejtermék-részleg, megvannak a savanyúságos standok, van egy üzlet, ahol mindenféle magokat és szárított ezt-azt árulnak, sőt van egy biobolt is.”(Melinda)

A „Kofahajónak” is csúfolt épület Rajk László alkotása, és 2002-ben nyílt meg. Kofahajók annak idején valóban léteztek, ezek hozták Pestre, a Nagycsarnokba a kofákat. A hajómotívum az épületen határozottan felismerhető. Az biztos, hogy magát az épületet nem lehet nem észrevenni! Míg egyesek egyenesen nézhetetlen külsejű giccskavalkádnak ítélik, mások szerint üdítő látvány az angyalföldi piac. Ez az építészeti formanyelv (kicsit konstruktivista, kicsit posztmodern) a magyar építészetben nem nagyon van jelen, így aztán nem csoda, ha sokakat meghökkent. A csarnok 2004-ben megkapta a FIABCI Prix d'Excellence díjat.

Központi vásárcsarnok (Nagyvásárcsarnok)

„Ha ráérős, hangulatos bevásárlást tervezek a hétvégére, képes vagyok egy órát is utazni, hogy valamelyik csarnokba eljussak. A Fővám téren ott ül méltóságteljesen a magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása, a Központi Vásárcsarnok. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusúak, a tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik, a homlokzatot is Zsolnay-pirogránit díszíti. Mint egy anya, aki gyermekeit várja. Mindig eljátszom a gondolattal, milyen lehetett, amikor a századfordulón ebben a 10 000 m2-es épületben sürögtek-forogtak az emberek, amikor a föld alatti csatornákon keresztül beúsztak az uszályok, a síneken berobogtak a vonatok, hogy kirakják a friss árut. El-elkalandozik a szemem az óriási vas tetőszerkezeten, amit annak idején a Schlick-féle vasöntöde készített. Aztán a hangzavar felébreszt. Annyira jó itt, de tényleg...” (Ági)

Budapest első polgármesterének, Kamermayer Károlynak köszönhetően 1892-ben pályázatot írtak ki az elsőszámú fővárosi vásárcsarnok kivitelezésére. A kilenc beérkezett pályaműből végül Pecz Samu műegyetemi tanár terveit fogadta el a hazai és nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri, és 1894-ben elkezdődtek a munkálatok. Nem ment minden zökkenőmentesen: több hónapig tartó sztrájk és az 1896-os nyitás előtt 10 nappal egy óriási tűzvész miatt végül csak egy évvel később nyitotta meg kapuit a fedett piac, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. Az épület szerkezete a háborúk alatt teljesen megrongálódott: a legnagyobb csapást a II. világháborúban kapta, majd az enyészetnek köszönhetően 1991-ben bezárták. Az 1977-ben műemlékké nyilvánított csarnokot szerencsére 1994-re felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.

Forrás: "Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig" (Magyar Képek Kiadó, 2002, írta: Nagy Gergely)

Bosnyák téri piac

„Évekig anyukám kezét fogva repültem utána a Bosnyák téri piacon és ismerkedtem ezzel a különös világgal. Lenyűgözött a piacozás sajátságos szabályrendszere és a fekete táblákra krétával rajzolt cirádás számok egyformasága. A Bosnyák piac még gyerekként sem volt beláthatatlanul óriási, a belső tér tejárusai, hurkasütői, porolókereskedői, és a városi kofák hamar jól ismert arcokká váltak. A kinti világ viszont egész más. Ott kendős parasztnénik ácsorognak szerény mennyiségű árujuk fölött és mézes-mázos hangon kérdik: Spárgát, kedveském?” (Dóri)

Húsz év távlatából a zuglói piac mit sem változott, csupán egy kis korszerűsítésen esett át az egyszintes épület. Ám a piac jövője bizonytalanná vált a Bosnyák térre tervezett Mundo Városközpont körüli huzavona miatt. A tér átalakítására a korábbi, fideszes vezetésű önkormányzat pályázatot írt ki. A nyertes terv közösségi célú, parkosított városközpontot vázolt fel a focipálya nagyságú területre, amit végül egy lengyel cég négymilliárd forintért vásárolt meg azzal, hogy megépíti az ötletpályázaton nyertes tervet. A cég azonban az eredeti terveket megváltoztatva plázát terveztetett a területre. Ezután kezdődött vita az önkormányzati testületen belül az összefüggő zöldfelület nagyságáról, s az ügy azóta csak tovább bonyolódik. Állásfoglalások hiányában azonban még nem született döntés a fejlesztéssel kapcsolatos vitában.

Sashalmi piac

„Aki szereti a békebeli hangulatú kertvárosi piacokat, annak ez a 16. kerületi rejtett gyöngyszem tökéletes választás. Én gyerekkoromban, mióta az eszemet tudom, szombatonként rendszeresen jártam a nagypapámmal piacolni a pestlőrinci piacra. Az még persze egyáltalán nem volt EU-konform, kiscsibétől a húsvéti nyusziig még kedvenc háziállatát is beszerezhette ott az ember. Bár ott a régi piacot sajnos lebontották, viszont nemrég a sashalmi piac képében felfedeztem annak ikertestvérét! Semmi extra: acélszerkezettel alátámasztott hullámlemez tetők, alattuk egyszerű standok, renegetg friss gyümölcs és zöldség, néhány pavilon, virágárusos és lángosos, és a ma már természetesen elmaradhatatlan kínai üzlet. Mégis minden megvan, ami kell. Üdítő színfolt az üdítő kertvárosi környezetben, amely reméljük, még sokáig így is marad!” (Melinda)

A 16. kerület egy igazi kerületi városközpont kialakítását tervezi. Ennek keretében a piacot is felújítanák, egy korszerűbb piacot, valamint ökopiacot kialakítva.

Hunyadi téri piac

„Ez az örök szerelem piac, az örök vágyódás tárgya, ez az, ahova minden szombaton elmegyek, ha nem vagyok lusta. Egy ideig a tőszomszédságában laktam, így a tavaszi-nyári szezonban itt kezdődtek a napjaim, itt töltekeztem fel zöldséggel-gyümölccsel a munkára. Ami igazán különleges benne, az a csarnok épülete előtti téren az őstermelők kínálata, a kis kendős, töpörödött asszonyoktól ugyanis mindig csak azt tudjuk beszerezni, ami kertjükben megterem. Semmi primőr bolondozás nincs itt. Ha borsószezon van, mindenki borsót árul, így az igazi piacozás belülről jövő érzete kezdi piszkálni az ember zsigereit: hol a legszebb a portéka, hol a legjobb a kialkudható ár, hol adnak levesbe valót, hol adnak elmajszolhatót. A kofák jóízűen kínálgatják terményeiket a fiatalasszonyoknak, recepteket sorolnak a csicsókához, ízesen beszélnek a tucatnyi fajta paradicsomról, amit hajnalban szüreteltek.

Persze a csarnokba is érdemes bekukkantani, jobbra, hátul, egészen eldugva a város egyik legjobb füstölthúsos standja található, mennyei savanyúságokat is lőhetünk idebent, és kapirgálós tanyasi csirkére is vadászhatunk. A környék lakóinak szívügye, hogy mindez ne tűnjön el, hogy a piacot ne zárják be, úgyhogy tessék menni, és képezni a tömeget! Megsúgom, hogy jófajta lángost is ehetünk odabent...” (Zsófi)

A Hunyadi téri, akárcsak a Hold utcai piac, a legkisebb fővárosi piacok közé tartoznak. Mindkettőt Cziegler Győző tervezte, így építészetileg nagyban hasonlítanak egymásra. Amint arról hírt adtunk nemrég, a piac már évek óta ádáz viták középpontjában áll. Az önkormányzat tervei a piac átalakítására a lakosság ellenállásába ütköztek, így a piac sorsa egyelőre kérdéses. A viták mindenesetre a régóta esedékes felújítást is elodázzák.

Hold utcai piac

„Költözés kényszerített rá, hogy felkutassam és megszeressem a legközelebb eső piacot, és ez jelenleg a Hold utcai csarnokot jelenti. Bizalmatlan voltam elsőre, mert mégiscsak V. kerület, mégiscsak turistaközpont, de idővel kellemesen csalódtam. Természetesen a kínálat inkább az igényekhez, mint a természethez igazodik, de igen hamar megtaláltam a kedvencem mindenből. A zöldségesemet egyenesen imádom, együtt esszük a zöldborsót, együtt utáljuk az epret, és még a lecsót is ugyanúgy szeretjük - pár darab csípőspaprikával megbolondítva. Nála, ha megmondom, mit főzök, szinte magától összeáll a kis csomag, kedvezményes áron landol a kosárban a nyomott paprika a lecsóhoz, tökéletes méretű padlizsánok mosolyognak rám, ha tölteni akarok, a főzőhagyma pedig pont egy rántotta alá való méretben kúszik elő a kupac aljából.

Pár lépéssel arrébb a kecskesajtos emberem üdvözöl, már nyújtja is a kóstolót a lilahagymás sajtból, tudja, hogy kecsketúrós körözöttet biztosan veszek. Innen átkocogok a tejtermékes pulthoz, ahol szörnyülködünk, mit esznek a mai gyerekek és együtt dicsérjük a Cserpes portékákat. Megszerettem ezt a piacot is, s a falat is jobban esik, ha barátságos szavak kísérték a hozzávalók útját. Ja, és itt is van lángos...” (Zsófi)
A szintén Cziegler Győző tervezte csarnok különlegessége, hogy egy háromemeletes bérház részeként valósult meg. A múlt század végén, a Fővám téri csarnokkal egy időben nyílt meg.

budapest, piac, fehérvári úti piac, fény utcai piac, nagyvásárcsarnok, lehel csarnok, fővám téri csarnok, hunyadi téri piac, hold utcai piac, sashalmi piac Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317