Logomain

Megnyílt az Új Akropolisz Múzeum

By Kovács Dániel 2009. június 20. 00:38

szerk at hg dot hu

0cikkep20130602-27858-1c5oqcy.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum az Akropoliszról nézve cikkép

0cikkep220130602-27858-xxeuu5.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum egyik kiállítótere antik szobrokkal

420130602-27858-hcg0iq.gallery

Akropolisz 78

Hirlevel_akropolisz20130602-27858-1x7r7bn.gallery

hirlevel akropolisz muzeum

0galeria20130602-27858-qq22kr.gallery

Új Akropolisz Múzeum galéria

120130602-27858-p1vkvs.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum az Akropoliszról nézve - Fotó © hg.hu

220130602-27858-jmzxv0.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

3a20130602-27858-6giiu0.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

420130602-27858-1s792hj.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

5a20130602-27858-1yuvs8q.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

620130602-27858-1hb3yr4.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

6a20130602-27858-1bxo4th.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

720130602-27858-1y0mhc7.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

820130602-27858-r3lx8f.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

920130602-27858-14si48n.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © AFP

1020130602-27858-1dta1fj.gallery

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © AFP

Bernard Tschumi épületébe hazavárják a Parthenon Angliában őrzött szobordíszét.

Ötmillió euró – ismétli kétszer is érezhető rosszallással magyar származású athéni idegenvezetőnk. Ennyit költenek a görögök az Új Akropolisz Múzeum hipermodern épületének megnyitóünnepségére, 2009. június 20-án. Mégsem háborog senki fennhangon a mintegy 1,4 milliárd forintnyi summa miatt: titkon azt remélik, hogy a megnyitó csinnadrattája egészen a brit szigetekig elhallik majd.

Márpedig úgy lesz, Nagy-Britanniában ugyanis már az elmúlt években rengeteget foglalkoztak Athén legújabb nevezetességével. Az ok egyszerű: az épület átadásával a britek fontos érvet veszítenek az Elgin-márványokért vívott csatában, nevezetesen azt, hogy Görögországban nincs megfelelő hely a felbecsülhetetlen értékű remekek számára. Elgin grófja az 1800-as évek elején vásárolta meg az akkor török uralom alatt álló Athén antik főtemploma, a Parthenon szobordíszeit, amelyeket aztán Angliában nem kis haszonnal eladott a nemzetnek. Az Elgin-márványokként ismert szobrok ma is a British Museumban, egy speciálisan e célra épített galériában láthatóak. Az elmúlt évtizedekben azonban Görögország kampányt indított jogtalanul eltulajdonított kincseinek visszaszerzéséért, ami annak fényében érthető, hogy egyes felmérések szerint a görög kulturális örökség tárgyi emlékeinek 40%-a ma az országhatárokon kívül van. E harc csúcspontja az Új Akropolisz Múzeum.

A közelmúltban már az épület svájci-amerikai tervezője, Bernard Tschumi is állást foglalt a vitában, mégpedig – mily meglepő – a görögök oldalán. A párizsi Villette-park tervezésével világhírűvé vált építész szerint az Elgin-márványok esete kivételes, magyarán nem állja meg a helyét a British Museum azon érve, hogy visszaszolgáltatásuk precedensként szolgálhat a világ nagy múzeumainak kiürüléséhez. Több országban egyébként már jogosnak ítélték a görög igényeket: a Parthenonról származó töredékek jutottak vissza Athénba Svédországból, a heidelbergi egyetemről, a Los Angeles-i Getty Museumból és a Vatikánból is.

Most pedig az Akropolisz lábánál, a belvárosban megnyílik az új múzeum, amelynek legfelső emeletét úgy tájolta a tervező, hogy teljes panorámát nyújtson az antik szent hegyre. A feladat komoly kihívásnak bizonyult. A felépült ház 1976, 1979 és 1989 után a negyedik pályázat győztese, ráadásul egy antik és középkori romokkal telezsúfolt telken, az ókori Dionüszosz-színházzal átellenben. Tschumi és görög társtervezője, Michael Photiadis ezért a 2200 négyzetméternyi romterületbe plántált, vaskos betonlábakra ültették a múzeumot, amelyek akár a Richter-skála szerinti tízes erősségű földrengésnek is ellen tudnak állni.

Az épület külsején mindez kevéssé észrevehető: a legalsó szintet ugyanis áttört, moduláris szerkezetű betonpanelek árnyékolják. Ez a legalsó szekciója az utcavonaltól hátrébb húzódó, nagyméretű tömbnek. Itt helyezkedik el az Akropolisz felől lépcsősoron megközelíthető főbejárat, valamint több ideiglenes kiállítóterem; az „alagsorban” továbbra is zajló feltárások a padló üvegezett szakaszain át figyelemmel követhetőek. Erre az egységre rakódik rá a szélesebb, jócskán kinyúló párkányokkal tagolt középső tömb, amelyben az archaikus idők és az ókor leleteit mutatják be. Itt található a múzeum étterme és kávézója, valamint egy előadóterem. A harmadik, legjellegzetesebb elem a legfelső üveghasáb, amely a Parthenon tájolását pontosan követve ferdén illeszkedik az épület tömegére. A sötétített duplaüveggel burkolt szinten láthatóak az antik főtemplom helyben található szobrai – és ez a szint várja vissza a külföldön levő faragványokat. A belső közlekedés spirális vonalú, a lehető legegyszerűbb módon, az épületbe ugyanis napi tízezer látogatót várnak majd. Az épület egyébként már vagy másfél éve elkészült, azóta zajlott a szobrok és más kincsek ideköltöztetése az Akropoliszon található régi múzeumból.

A június 20-i fényes ünnepség aligha feledteti az építkezés ellentmondásait. A görög hatóságok eleinte egyáltalán nem akartak feltárásokat a területen, csak a nemzetközi műemléki hatóságok nyomatékos kérésére kezdtek neki. Sokan a városképet is féltették a nagyméretű tömbtől, amelynek hangsúlyos geometriája a tervező szándéka szerint az ókori épületek dísztelen szépségét idézi. A legkomolyabb, a nemzetközi sajtóban is vihart kavart probléma azonban két lakóházból ered. A Dionysiou Areopagitou utca 17-19. alatt álló épületeket, amelyek épp a múzeum főbejárata és az Akropolisz között állnak, az építész bontásra szánta. Ennek megfelelően a görög kulturális múzeum a 17. szám alatti, art-deco épületnek még a műemléki védettségét is megszüntette. Ezzel azonban darázsfészekbe nyúltak: a görög örökségvédők az ICOMOS-sal karöltve csatát indítottak a ház megmentéséért, amelyhez csatlakozott a szintén bontásra ítélt szomszéd tulajdonosa, a legismertebb görög zeneszerző, Vangelis. A tiltakozók szerint a tűzfalak átfazonírozásával az épületek beilleszthetőek a környezetbe, ráadásul a múzeum fontosabb szintjei elől nem, csak a kávézó egy részéből blokkolják a kilátást. A kormány egyelőre kitart a bontás mellett, némi faszádista engedménnyel: a házak homlokzatát másutt, új épületekhez csatlakoztatva visszaépítenék.

A bontásra szánt épületekért kampányoló videó

Ottjártunkkor, alig két héttel a megnyitó előtt még javában zajlott a kerítések építése, illetve az udvar olajfáinak telepítése; a múzeum mellett pedig hegyként magasodott az átszállított szobrok fadobozainak halma. A telek két sarkán különös módon megmaradt egy-egy apró, pavilonszerű épületet, amelyet a munkások használtak az építkezés alatt, később szintén felújítják majd. Az eredetileg katonai célokra használt telken megmaradt a legjelentősebb épület, a 19. századi bajor építészéről elnevezett Weiler-ház, amelyben műhelyek és kutatóközpont nyílnak.

Noha az Európai Unió átlagához képest a görög kereset nem kimagasló (a átlagfizetésükről „hétszáz eurósokként” emlegetett pályakezdő értelmiségiek bére például egy önálló albérletre is bajosan elég Athénban), a közhangulat kedvezően fogadta a 129 millió eurós költséggel felépült múzeumot. A 2004-es athéni olimpia költségvetésének ismeretében a görögök vélhetőleg kevésbé lepődnek meg a nagy számokon; akkor csak az olimpiai stadion Santiago Calatrava tervezte rekonstrukciója 265 millió euróba került. Már épül a város harmadik, ismert sztárépítésztől való nevezetessége is, ez azonban egy centjébe sem került a köznek: a Renzo Piano tervezte új operaház és nemzeti könyvtár épületegyüttesének megvalósítását teljes egészében a néhai hajómágnás, Stavros Niarchos alapítványa állja. Egy esztendeig még az Új Akropolisz Múzeum meglátogatása sem terhelhet meg senkit: a mostani egyeurós belépti díjat csak azután emelik majd ötre.

építészet, magazin, múzeum, athén, bernard tschumi, görögország, görög építészet, akropolisz, új akropolisz múzeum Icon_print

Az Új Akropolisz Múzeum az Akropoliszról nézve cikkép

Az Új Akropolisz Múzeum egyik kiállítótere antik szobrokkal

Akropolisz 78

hirlevel akropolisz muzeum

Új Akropolisz Múzeum galéria

Az Új Akropolisz Múzeum az Akropoliszról nézve - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © hg.hu

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © AFP

Az Új Akropolisz Múzeum - Fotó © AFP

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317