Logomain

Villamosok a gyepen

By Kovács Dániel 2009. május 30. 18:07

szerk at hg dot hu

Cikkep_19-es20130602-27858-2aahai.gallery

A 19-es villamos lekövezett pályája, és ilyen lenne, ha füvesítették volna

Athen20130602-27858-17bgid.gallery

Füvesített villamospálya Athénban

Praga20130602-27858-31jhpn.gallery

Füvesített villamospálya Prágában

Akademia120130602-27858-14p8gab.gallery

Zöldpálya 2006-ban a budapesti Akadémia előtt

Akademia220130602-27858-1bu2rnq.gallery

Zöldpálya 2006-ban a budapesti Akadémia előtt

Akademia320130602-27858-1to7jks.gallery

Zöldpálya 2006-ban a budapesti Akadémia előtt

Galeria20130602-27858-1hu7rdm.gallery

Füvesített villamos Budapesten és másutt galéria

A 19-esnél elszalasztottuk a lehetőséget. Lesz füvesített villamospálya Budapesten?

Elkészült a budai 19-es villamos pályájának újjáépítése: hamarosan megint lesz közvetlen összeköttetés Újbuda és a Batthyány tér között. A sínek közét szürke térkő fedi, több méter széles betonsávval „gazdagítva” a budai Duna-partot. Ez a praktikum szempontjából nehezen indokolható: gyomirtózás nélkül felveri a gaz, a pótlóbuszok és nehezebb járművek alatt pedig gyorsan tönkremegy. Meglepő, hogy a füvesítés gondolata a 19-es erre ideálisnak tűnő vonalán nem merült fel az illetékesekben, pedig Prágától Düsseldorfig akad rá jó példa bőven. A BKV-nek viszont csak negatív tapasztalatai vannak.

A villamospályák befüvesítése az elmúlt évtizedben lett óriási divat szerte Nyugat- és immár Közép-Európában is. Nem tudjuk pontosan, hol ütötték fel fejüket a fűszálak először, de annyi bizonyos, hogy Hollandia és Spanyolország, közelebbről Barcelona az elsők között alkalmazták a füvesített pályát. Franciaország, ahol újra felfedezték a buszoknál sokkal környezetbarátabb és megbízhatóbb kötöttpályás közlekedést, ugyancsak élenjár: összesen húsz városban található füvesített pálya, csak ott nem alkalmazzák, ahol gumikerekű villamosok futnak.

A füvesített villamospálya körötti vitában komoly érvek csapnak össze. A gyepfelület párologtat, segít elvezetni a hirtelen csapadékot, oxigént bocsát ki, leköti az ülepedő port és kedvezőbbé teszi a mikroklímát. Utóbbi különösen az éghajlatváltozás, ha úgy tetszik: a globális felmelegedés erősödésével kaphat jelentőséget, mivel a nagyvárosoknak komoly lépéseket kell tenni a túlzott nyári forróság elkerüléséhez. A felület hőelnyelő képességének köszönhetően kisebb a dilatáció veszélye, és a sínek közé ágyazott párnák valamelyest a villamos zajának elnyelésében is segítenek. Végül, de nem utolsósorban: a gondozott gyep látványa összehasonlíthatatlanul esztétikusabb, mint a betoné és az aszfalté, és kisebb állatoknak élőhelyet nyújtva a városi ökoszisztémát is gazdagítja.

A fenti pozitívumokkal azonban számos érv állítható szembe, leginkább az építés és a fenntartás költségei. A pályafüvesítést csak teljes rekonstrukcióval összekapcsolva érdemes elvégezni, az ugyanis komoly talajmunkákat igényel. Bár olyan fűhibrid már létezik, amely nem igényel rendszeres nyírást, az öntözés elengedhetetlen. Különösen a Kárpát-medencei szélsőséges nyarak esetében, ahol a száraz, forró levegő napok alatt sárgára aszalná a fűszőnyeget – de ez történt volna akár az idei május aszályos hetei alatt is. A füvesített pálya nem alkalmas közúti használatra, mentőknek vagy pótlóbuszoknak (nem véletlen, hogy inkább a külvárosokban alkalmazzák), de az első időszakban könnyen megsérül még a taposástól is. A járművekből csöpögő olaj, illetve egyes hazai villamostípusoknál a fékezéshez használt sós homok mérgezi a növényfelületet. A speciális funkcióval és helyszínnel kapcsolatban egyéb költségek is adódhatnak: a fű táptalaját például időről-időre fel kell frissíteni.

Kevéssé közismert, de Budapesten két kísérlet is zajlott a pályák bezöldítésére. Először a Villányi úton, ahol azonban tudomásunk szerint a Németországból hozott növényszőnyeg a hosszas utazás hatására kipusztult. Ezt 2006-ban egy nagyobb lélegzetű akció követte: a 485689 nevű művészeti projektet tervező Városi Tájkép Csoport (VTCS) a 2-es villamos egy rövid szakaszán, az Akadémia épülete mellett próbálkozott egy speciális megoldással. A földmunkát és a fenntartási gondokat elkerülendő egy, az extenzív zöldtetőkön is használatos varjúhájfélét választottak ki, amely nem igényel különösebb törődést – mondta lapunknak Szöllőssy Barbara, a VTCS tagja. A sínkizáró gumilap és három rétegből álló szőnyeg lefektetése, valamint a növények ültetése nem igényelt bontást: a tízegynéhány méteres szakaszon mindössze két éjszaka alatt megvalósították. A fűhöz hasonlóan azonban a pozsgások sem tűrnek el mindent. A rövid szakaszt előbb tévedésből legyomirtózták, majd az újratelepített növényszőnyeget az augusztus 20-i tömeg taposta helyrehozhatatlanná – ma néhány szál varjúháj árválkodik csupán a sínek közt.

A fenti példából tulajdonképp érthető, hogy a BKV-nak nincs kedve a jóval komolyabb költségekbe kerülő füvesítésbe belevágni. Pedig a Kossuth tér áttervezésére kiírt pályázaton ez a gondolat is szerepelt azok között, amelyeket a VTCS második díjas tervéből a zsűri megvalósításra javasolt. A 19-es villamos vonalát ráadásul árnyékolják a fák, tehát kevésbé veszélyeztetné a tűző nap, a Villányi úton pedig zárt a pálya, így nem használja a közúti forgalom. További költségráfordítással ugyan, de a felmerülő problémák nagyobb része is megoldhatónak tűnik. Prága első füvesített vonalánál 1,2 kilométer hosszan beépített öntözőrendszert használnak; másutt a síneken vezetett öntözőkocsik gondoskodnak a vízellátásról (olyasmik, amiket a gyomirtózáshoz egyébként is használnak).

Budapesten kívül három hazai nagyvárosban várható nagyszabású villamosfejlesztés a közeljövőben, az Európai Unió támogatásával: Miskolcon, Debrecenben és Szegeden. Miskolcon néhány évvel ezelőtt felmerült a vonal zöld kialakítása, ám a helyi Ökológiai Intézet szakértői véleményének hatására (jórészt a fentebb felsorolt érveket hallva) valószínűleg letesznek a tervről. Debrecen azonban egyelőre tartja magát ahhoz, hogy Magyarországon elsőként füves szakasza is lesz a készülő második villamosvonalnak.

Hogy pontosan mikor indul újra a 19-es villamos, azt a BKV sajtóosztálya sem tudta megmondani lapunknak. Az ugyanis a budai főgyűjtőcsatorna építésétől függ – a hivatalos befejezési dátum pedig 2009. április 30. volt. Annyi bizonyos, hogy a budai oldal még jó ideig füvesítet villamos nélkül marad; a legközelebbi lehetőséget az ötös metró építésével kapcsolatban a szentendrei HÉV vonalának átalakítása kínálja, ennek megvalósítása azonban a távoli jövő ködébe vész.

budapest, debrecen, VTCS, városi tájkép csoport, magyarország, buda, szeged, villamos, miskolc, füvesített villamospálya, szöllőssy barbara Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317