Logomain

Peter Zumthor Budapesten

By Kovács Dániel 2009. május 7. 17:36

szerk at hg dot hu

Cikkep20130601-27858-6t4a16.gallery

Peter Zumthor és felesége Budapesten cikkép

120130601-27858-eluznr.gallery

Szent Benedek-kápolna, Sumvitg, Svájc - Kép © jpmm, flickr.com

220130601-27858-4guvss.gallery

Termálfürdő, Vals, Svájc - Kép © A-kuei, flickr.com

320130601-27858-7uzqov.gallery

Termálfürdő, Vals, Svájc - Kép © olotini, flickr.com

420130601-27858-1thqwup.gallery

Kunsthaus, Bregenz, Ausztria - Kép © maxinnaberlin, flickr.com

520130601-27858-15yvoe5.gallery

Kolumba Múzeum, Köln, Németország - Kép © jpmm, flickr.com

620130601-27858-11ymxf0.gallery

Kolumba Múzeum, Köln, Németország- Kép © m.by, flickr.com

720130601-27858-1s5yzg8.gallery

Klaus testvér kápolnája, Németország - Kép © Florian Seiffert, flickr.com

820130601-27858-i5qc0a.gallery

Klaus testvér kápolnája, Németország - Kép © Florian Seiffert, flickr.com

Galeria20130601-27858-magag3.gallery

Peter Zumthor munkái galéria

A újdonsült Pritzer-díjas svájci mester a MOME címzetes professzora lett; ez alkalomból adott interjút lapunknak.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes professzora lett Peter Zumthor. A svájci építész Magyarországon régóta nagy tiszteletnek örvend, 2009-ben azonban a világ legtávolabbi sarkában is megismerték a nevét: ő kapta ugyanis az építészet Nobel-díjának számító Pritzker-díjat, amelyet május végén vesz át Buenos Aires-ben. A 66 éves mester épp megfelelő lélektani pillanatban érkezett tehát Budapestre, hogy az egyetem csordultig megtelt nagytermében megmutassa: díjak ide vagy oda, vannak dolgok, amik nem változnak.

„Nagy megtiszteltetés ez a… papír” – Peter Zumthor szinte freudi elszólása megalapozta a jó hangulatot előadásához a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatósága előtt, 2009. május 6-án. Előzőleg az építészeti tanszék vezetője, Nagy Tamás köszöntötte a svájci mestert, aki az amerikai Steven Holl után immár a második világhírű építész a MOME címzetes egyetemi tanárainak sorában. Kétórás előadásában a sztárallűröket teljesen mellőző Zumthor néhány fontos munkájáról, például a kölni Kolumba-múzeumról vagy folyamatban lévő angliai megbízásáról beszélt.

Közvetlenségét Zumthor valószínűleg annak köszönhetően őrizte meg, hogy évtizedek óta ugyanabban a svájci falucskában, Haldensteinben él és dolgozik családjával, valamint húszfős építészkollektívájával. Az asztalosként indult Zumthor a hírneves New York-i Pratt Institute-on tanult építészetet, majd műemléki felügyelőként dolgozott szűkebb pátriájában. Innen eredezteti a természetes anyagokhoz és az egyszerű, hagyományos szerkezetekhez való különleges viszonyát, ami minimalista eszközökkel létrehozott lírai, de rendkívül komplex épületekben csúcsosodik ki. Ez nem kevés időt igényel: Zumthor el sem vállal olyan megbízást, amire legalább három évet nem tud szánni. Filozófiáját a magyar építészeti regionalizmus alakításán ügyködő hazai kollégák is rokonszenvvel figyelik; innen ered a MOME mostani kitüntetése is. A hg.hu az előadása előtt kérdezte.

Martinkó József: A svájci építészet ma fogalomnak számít a világban. Mi benne a különleges, unikális mozzanat, mi a titok? Mi áll a siker hátterében Ön szerint?

Peter Zumthor: Nem szeretnék összehasonlítgatásokba bocsátkozni, így arra kérném, inkább maga mondja meg nekem, hogy magának mit jelent ez a különlegesség. Mit lát Ön különlegesnek?

MJ: Gondolok itt a svájci építészet hátterében meghúzódó oktatás színvonalára, a társadalmi motivációra, a helyi értékekben lévő erőre, vagy egyszerűen csak rendelkezésükre álló pénz mennyiségére…?

Zumthor: Nehéz erre a kérdésre válaszolni. A húszas évektől a második világháborúig az építészetben nagyon meghatározó volt a német hatás, nagyon sok briliáns német építész tevékenykedett ezekben az időkben. Spanyolországban például más volt a helyzet, elsősorban Franco diktatúrája miatt nem volt színvonalas modern építészet hosszú időn keresztül. Ez egyfajta vákuum volt. Ezen a területen a hagyományos építészet még nagyon élő, nagyon erős egyéniségek laknak ott, és nagyon jó mesteremberek dolgoznak még mindig. Ez a helyzet Portugáliában is. Olaszország talán Berlusconi és a maffia miatt ma sem igazán meghatározó. Svájc még mindig egy szuburbánus, vidékies, falusias hely, ami ezekkel az országokkal szemben egy letisztultabb, kiegyensúlyozottabb építészeti közelmúltra tekinthet vissza. Nagyszerű műszaki egyetemünk van, ahol olyan nagyságok is tanítottak, mint Aldo Rossi, de fontos, hogy tulajdonképpen kevés posztmodern hatás érte a svájci építészetet. A műszaki egyetemen ugyanakkor mezőgazdaságot is magas szinten tanítanak. Mi svájciak tulajdonképpen gazdálkodók vagyunk.

MJ: Ki tudna egy olyan periódust emelni a modern építészet történetéből, ami valamiért különösen fontos Önnek?

Zumthor: Számtalan dolog vált fontossá számomra. Fontosak az korai avantgárd oroszok, bár ott később semmi sem történt, mert meggyilkolták őket pályájuk korai időszakában. A Bauhaus és a német építészet is fontos számomra. Hatott rám az amerikai építészet, de a II. világháború után a legnagyobb hatással a svájci modernizmusra Skandinávia volt, mert svájc kimaradt a háborúból és tárt karokkal fogadott olyan építészeket, mint Alvar Aalto, vagy Saarinen. Mindazonáltal ezeket a mozgásokat és hatásokat elemezni nem az én szakterületem, nem az én dolgom.

MJ: Képes értelmezni alkotásaiban az a szót, hogy minimalizmus?

Zumthor: Ez csak egy címke, ami semmit sem tesz. Abszolút maximalista vagyok.

MJ: Hogyan kapcsolódik össze munkáinak materiális és strukturális oldala? Van e egyáltalán kettő – alapanyag és szerkezet - között kapcsolat?

Zumthor: A faszék fából van, az acélszék acélból. Ahhoz, hogy egy építőanyagból alkotni tudj, alaposan meg kell vizsgálni azt; az anyag tulajdonságai határozzák meg, mit tudsz megvalósítani a segítségével. Ezt tanultam meg olyanoktól, mit például Joseph Beuys. A matéria, úgy gondolom, nem pusztán csak alapanyaga a szerkezetnek, de kultúra is, ami kulturális és érzelmi üzenetet is közvetít.

MJ: A modern építészetben hogyan pozícionálná a matériát, az alapanyagot?

Zumthor: Ebben a kérdésben én a minőséget emelném ki, mint központi fogalmat.

MJ: Idén húsz esztendeje, hogy leomlott a berlini fal. Ön tíz évvel ezelőtt nyerte meg az SS egykori székházának helyén a vasfüggöny maradványához kapcsolódó emlékhely, a Topographie des Terrors épületének pályázatát. A munkát időközben leállították, a felépült részeket visszabontották. Mi történt tulajdonképpen?

Zumthor: A Fal leomlása után újra Berlint akarták megtenni fővárosnak, az akkori idők politikai erői pedig úgy döntöttek, alkotni kell valamit, ami a múltra emlékeztet. Néhány évvel később elkészült Peter Eisenman központi emlékműve a holokauszt áldozatainak és a Zsidó Múzeum, amikor is a közösség azt érezhette, hogy ez most elég, nem tud befogadni többet. A döntéshozók azonban képtelenek voltak kommunikálni ezt a helyzetet. A hátam mögött beszéltek. Ha elolvassa a pályázat és a projekt értékelését, abban egyetlen rossz szót sem talál. Elmentünk a kormányhoz, a parlamentbe, és arra kértük a politikusokat, hogy oldják meg ezt a helyzetet. Magyarázzák el az embereknek, hogy nem az építésszel, vagy az épülettel van a baj, hanem hogy nem akarják folytatni a beruházást tovább. Ez politikai civilizáció kérdése.

MJ: Politizál?

Zumthor: Igen, érdekel a politika. Demokrata vagyok, és azt vallom, a politikusoknak jó politikusoknak kellene lenniük, a politikus nekem dolgozik, én pedig, ha az nem jó munkát végez, joggal megkérdezhetem: „Hé, te meg mit csinálsz, ez nem az, amit mi akartunk?”. Svájcban az ember nyugodtan hangot adhat véleményének, és véleménye el is jut oda, ahol érdemben meghallgatásra talál. Én például felhívhatom a kantonom miniszterét, és elmondhatom neki, amit gondolok. Úgy gondolom, ennél a rendszernél jobb nem létezik, de ehhez nekünk is a legjobbat kell kihozni önmagunkból. A kapitalizmust folyamatosan ellenőrizni kell.

MJ: A berlini megbízást pályázaton nyerte el. Mit gondol, a verseny, a pályáztatás jót tesz az építészetnek?

Zumthor: Amennyiben igazi versenyről van szó, annak megvan a maga kultúrája. A pályázat nagyon fontos, folyamatos tanulást jelent. Úgy gondolom, elsősorban a fiatalok számára igazán lényeges, akik még nem rendelkeznek kapcsolati tőkével, nem ismernek senkit sem. De én se léteznék, ha nem lennének pályázatok; szerencsére Svájcban fontosak ezek.

budapest, mome, Svájc, peter zumthor, martinkó józsef, steven holl, magyarország, interjú, nagy tamás, moholy-nagy művészeti egyetem, svájci építészet Icon_print

Peter Zumthor és felesége Budapesten cikkép

Szent Benedek-kápolna, Sumvitg, Svájc - Kép © jpmm, flickr.com

Termálfürdő, Vals, Svájc - Kép © A-kuei, flickr.com

Termálfürdő, Vals, Svájc - Kép © olotini, flickr.com

Kunsthaus, Bregenz, Ausztria - Kép © maxinnaberlin, flickr.com

Kolumba Múzeum, Köln, Németország - Kép © jpmm, flickr.com

Kolumba Múzeum, Köln, Németország- Kép © m.by, flickr.com

Klaus testvér kápolnája, Németország - Kép © Florian Seiffert, flickr.com

Klaus testvér kápolnája, Németország - Kép © Florian Seiffert, flickr.com

Peter Zumthor munkái galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317