Logomain

Húsz évvel a Fal után

By Rénes Judit 2009. május 9. 14:36

szerk at hg dot hu

Themenjahr_500px_mauerfall09de20130601-27858-fq2zzt.gallery

Berlin: 2009-ben ünneplik a Fal leomlásának 20. évfordulóját

Berlin_7820130601-27858-1q4svgv.gallery

Belin kicsi

Ittalltafal_epitkezesevforduloja_50020130601-27858-13p0ay6.gallery

Itt állt valaha a fal

Falaldozatainakemlekmuve_galeria20130601-27858-eaulz6.gallery

Berlin: a Fal áldozatainak emlékműve

Fluestern_und_schreien_progress_film-verleih20130601-27858-1r1il6w.gallery

Berlin: a Suttogás és kiabálás c. film 1989-ből

Jfkadenauerbrandt_1963june_galeria20130601-27858-1emijqe.gallery

Berlin: JFK Adenauer és Brandt társaságában a Falnál 1963 nyarán

Kohl_officialopening_22dec20130601-27858-opmjd8.gallery

Berlin: Helmut Kohl az 1989. december 22-én megnyitott Brandenburgi kapunál

Kohlwithddrcitizensatthewall_399px20130601-27858-1w55zzj.gallery

Berlin: Helmut Kohl a Falnál kezet ráz a keletnémetekkel

Mitteundkreeuzberg_23aug196120130601-27858-1vt17yp.gallery

Berlin: a Mitte és Kreuzberg között húzódó Fal 1961 augusztusának végén

Mauer_198620130601-27858-1vs0sr2.gallery

Berlin: a Fal 1986-ban, graffitik a nyugatnémet oldalon, takarítóbrigád a keletnémeten

Reaganreichtagbalconynearwall_198720130601-27858-1al9f5x.gallery

Berlin: Ronald Reagan 1987-ben a Reichstag erkélyén, a Fal szomszédságában

Reaganplaceswallpiece_199020130601-27858-1kktj0w.gallery

Berlin: Reagan a Fal egy darabjával díszíti a róla elnevezett kaliforniai könyvtárat 1990-ben

Trennungvonfamilienundfreunden_23aug196120130601-27858-1spuq0t.gallery

Berlin: kényszerbúcsút vesznek a Fal két oldalán élők németek 1961 augusztusában

Afal1969ben_landesarchivberlin20130601-27858-1cmicf6.gallery

Berlin: a szögesdróttal megerősített Fal 1969-ben

Infotreppe_potsdamerplatz_mauerfall09de20130601-27858-k0wkei.gallery

Berlin: az információs lépcső a Postdamer Platzon

Amittema_galeria20130601-27858-lxl24w.gallery

Berlin: a Mitte városnegyed mai látképe

Eastsidegallery_renovation_afp20130601-27858-1stfceu.gallery

Berlin: őszre helyreállítják az eredeti East Site Gallery-t

1stflightoftheredarrow_olympicstadium20130601-27858-jgf2f.gallery

Berlin: felrepül az emlékévet jelképező vörös nyíl

Avaltozberlin20evekiallitas20130601-27858-1hrhulm.gallery

Berlin: a változó város 20 éve című köztéri kiállítás

Fopalayudvar_megnyito20130601-27858-17wh42a.gallery

Berlin: az új főpályaudvar megnyitása 2006-ban

Ittalltafal_epitkezesevforduloja_galeria20130601-27858-100qxg3.gallery

Berlin: itt állt valaha a Fal

Kormanynegyed_flickr20130601-27858-1va15e6.gallery

Berlin: az új kormánynegyed

Stella_makett20130601-27858-k3oc7j.gallery

Berlin: Francesco Stella díjnyertes tervének makettje a Stadtschloss újjáépítésére

Reichstag20130601-27858-11xnuje.gallery

Berlin: a Norman Foster átépítette kupolás Reichstag

Turistaafalmaradvanyrair20130601-27858-1bprzbu.gallery

Berlin: mai turista a Fal maradványánál

Tacheles_interior_galeria20130601-27858-5mqvuo.gallery

Berlin: 20 év után eladó a Tacheles legendás bohémtanyája

Fallenleaves_willsterflickr_galeria20130601-27858-7tj3hh.gallery

Berlin: részlet Daniel Libeskind Zsidó Múzeumából

Neuesmuseum_galeria20130601-27858-1rhqnl5.gallery

Berlin: a Neues Museum újjáépítése David Chipperfield remekműve

Mecset_galeria20130601-27858-r2i5kj.gallery

Berlin: a tavaly elkészült Omar ibn Al Khattab mecset Kreuzbergben

12112_fotogaleria_n20130601-27858-2gxrih.gallery

12112_fotogaleria_n.gif

12113_fotogaleria_n20130601-27858-db98hk.gallery

12113_fotogaleria_n.gif

12114_fotogaleria_n20130601-27858-1rt3ogf.gallery

12114_fotogaleria_n.gif

12115_fotogaleria_n20130601-27858-a9xyb8.gallery

12115_fotogaleria_n.gif

12116_fotogaleria_n20130601-27858-1ym0w4c.gallery

12116_fotogaleria_n.gif

12117_fotogaleria_n20130601-27858-1tixatz.gallery

12117_fotogaleria_n.gif

Ostelx_1_20130601-27858-2v4wpn.gallery

Az NDK-s design tárházát kínáló Ostel

Múlt és jelen, konszolidáció és progresszivitás: Berlin, a változó város idén ünnepli a Fal leomlásának 20. évfordulóját.

Jóllehet a Fal leomlásának napra pontosan november 9-én lesz a huszadik évfordulója, az előprogramok után az Alexanderplatzon rendezett szabadtéri kiállítással és fesztivállal a hétvégén megkezdődött az emlékév eseménysorozata. A híres-hírhedt betonépítmény a kettéosztott Németország, a bipoláris világrendszer és a szabadság jelképeként élénken él a köztudatban, ugyanakkor fizikailag csupán néhány maradvány formájában létezik. A jubileum alkalmából emblematikus épületeken, szimbolikus helyeken, történelmi túrákon, szakmai-művészeti programokon és hatalmas utcai bulikon elevenedik meg 1989 öröksége és messzire ható hozadéka.

Az ismét fővárossá lett Berlin alapvető építészeti, politikai és szociokulturális változásokon ment keresztül az elmúlt húsz évben, miközben sikerült megőriznie lényegi sokszínűségét és nyitott karakterét. Az egyesítést követő eufóriában született emblematikus alkotások egy része fölött eljárt az idő, a városkép pedig drámaian más lett. A múlt jelenbe integrálásának és a jövőbe mutató arculat kialakításának szándéka remekbe szabott átépítésekben és új fejlesztésekben nyilvánul meg, amelyek a volt NDK-s épületek esetében heves tiltakozással járnak. Ikonok lebontása és rekonstrukciója, nosztalgia és megújulás, konszolidáció és progresszivitás: mindez, ha viták árán is, jól megfér egymás mellett a korszellemhez alkalmazkodó városban, amelynek állandó vonása az átalakulás.

Repedések a vasfüggönyön

Eleve szimbolikus jelentőségű, hogy éppen az Alexanderplatzon nyílik meg a társművészeti eseményekkel bővített köztéri kiállítás. Az NDK-ban korábban főleg a templomokban és magánösszejöveteleken szerveződött politikai ellenállás az 1989 májusi választások meghamisításának nyilvánosságra kerülésével magasabb szintre lépett. A civil szervezetek tiltakozása után, amely egyben a Fal őszi leomlásához vezető nyitányt jelentette, elindultak az országos tüntetések, és minden hónap hetedik napján az Alexnek becézett téren gyűlt össze az egyre nagyobb létszámú tömeg.

Ugyancsak itt tartották november 4-én az NDK fennállásának legnagyobb tüntetését, majd öt napra rá hivatalosan is ledőlt a 160 kilométer hosszú betonerődítmény, a Kelet és a Nyugat megosztottságának első számú fizikai jelképe. Az összeomlás folyamatának elindításában Magyarország történelmi szerepet játszott: a Horn-kormány május 2-án hozott döntést arról, hogy megnyitják az osztrák határt a Honecker-rezsimből szabadulni akaró keletnémetek előtt, és szeptember 11-étől ezrek menekültek át Ausztrián keresztül az NSZK-ba.

Visszajátsszák a békés forradalmat

Az Alexanderplatz multimediális tárlatán újrajátsszák az NDK összeomlásától a Németország újraegyesítéséig tartó átmenet legfontosabb eseményeit. A Robert Havemann Társaság audiovizuális archívuma különböző témakörök köré szervezve rekonstruálja a történelmi folyamat sokoldalúságát. Az állampolgári és politikai akciók dokumentációja mellett a korabeli irodalmi-képzőművészeti alkotások tükrében elevenedik meg a közhangulat és a békés forradalom stációi. A szabadtéri koncertekkel és vetítésekkel egybekötött kiállítás éjjel-nappal, ingyenesen látogatható, akárcsak a vele egy időben induló hatalmas köztéri vándortárlat, amely az átalakulás húsz évét mutatja be az emblematikus épületeken, így a Spree parti kormánynegyeden, a nagykövetségeken, a Potsdamer Platzon, a vasúti főpályaudvaron vagy a progresszív és divatos központtá vált Mitte negyed fejlesztésein, hogy csak néhányat említsünk.

A Potsdamer Platzon egy piros információs lépcső tájékoztat az újraegyesült Berlin változásait szemléltető helyekről. A fejlesztés eredményeként született új városépítészeti ikonoknál fényinstallációk, falfestmények, interaktív médiamunkák, szövegek és speciális projektek engednek betekintést a konstrukció folyamatába. A kiállítás az átmenet évfordulóihoz kapcsolódva mindig más és más helyszínen nyílik meg. Az éppen soros épületeknél az „utazó” infolépcső és kávézó várja a látogatókat, akik szervezett túrákon járhatják be az állomásokat. A retrospektív tárlatok iránt érdeklődők többek közt a Checkpoint Charlie-nál kialakított Fal Emlékmúzeumban, a Német Történeti Múzeumban, valamint a szövetséges hatalmak, a Stasi és az NDK múzeumaiban élhetik át újra más-más szemszögből a történelmi fordulatokat. Augusztus végén, a Múzeumok Éjszakáján az összes intézmény kiállítást szentel a Falnak.

A programsorozat fénypontja a hírhedt betonbarikád leomlásának novemberi jubileumára esik. A csúcseseményt az októberi színházi évad vezeti be: a legendás francia társulat, a Royal de Luxe az alkalomra komponált egyszeri előadással, az Unter den Lindenen és a Brandenburgi kapun is áthaladó óriás bábukkal hozza vissza a berlini utcákra 1989 euforikus hangulatát. November 9-én, a történelmi utcafesztiválon újra összedől a Fal, amelynek jelképes építőkockáit műanyag dominó formájában hónapok óta készítik a helyi iskolások, miközben tűzijáték fényei világítják majd be a várost, a Keletet és a Nyugatot összekötő, mára egyesített utakat pedig egyetlen éjszakára ismét kettéosztják. A Brandenburgi kapunál hatalmas kivetítőkön peregnek a Fal képei, és a Pink Floyd százmilliók által nézett 1990-es koncertjének mintájára, a Berlinhez kötődő világhírű zenekarok idézik meg a színpadon az elmúlt húsz évet.

Az eltűnt Fal nyomában

A Falat 1961. augusztus 13-án kezdték építeni. Fennállásának huszonnyolc éve alatt több mint százezren próbáltak átszökni Nyugatra rajta és a belnémet határon keresztül. Az átjutási kísérlet közben lelőtt és elhunyt emberek számát legalább kétszázra becsülik; a Mauermuseum közlése szerint 1945-től 1989-ig összesen 1303 áldozat írható a keletnémet határőrség számlájára. A Mitte negyedben található Bernauer Strasse lakóinak életét egyik napról a másikra vágta ketté a betonhatár. Volt, aki kétségbeesésében kiugrott a nyugatnémet földre, másoknak sikerült átszökniük a túloldalra. A beavatkozás nyomainak érintetlenül hagyásával itt alakították ki az egyik fő emlékművet, amely más emlékhelyekkel együtt a jubileumi évben kiemelt programokkal emlékezik meg a konstrukció kezdetének évfordulójáról. Jóllehet két évtized telt el a korszak vége óta, az áldozatok nevének látványa ma is néma csendre készteti a látogatókat.

A Fal a mai napig benne él a fejekben, és intenzíven foglalkoztatja a társadalom minden rétegét. Várospolitikai, építészeti és művészeti szakértők részvételével rendeznek többnapos konferenciát annak vizsgálatára, miként alakult át a hidegháború masszív konstrukciója egy fizikailag csak nyomokban létező emlékművé. Az állásfoglalásra kényszerítő, erős érzelmeket kiváltó betonerődítményből ugyanis mára alig néhány darab maradt mementónak. Javarészét a németek bontották el, rengeteg darabját hazavittek a turisták, egy jelentős hányadot pedig elajándékoztak: a Gorbacsovot 1987-ben a Fal ledöntésére felszólító Ronald Reagan maga helyezte fel a színes töredéket a nevét viselő kaliforniai könyvtár falára. Az NDK vezetése által kijelölt egykori hét hivatalos berlini határátkelőnél – köztük az ikonikus Checkpoint Charlie-nál és a Friedrichstrasse metróállomáson – ugyancsak sokkal inkább a személyes tárgyakkal bővített, archív anyagokat felhasználó multimédiás installációk hozzák testközelbe a kétpólusú világrendszer kegyetlenségét és abszurditását, mintsem a maradványok.

Az 1990-es év eufóriájának lázában a glóbusz minden szegletéből közel 120 képzőművész érkezett, hogy egyedi munkájával járuljon hozzá a világ legnagyobb szabadtéri galériájához. Az East Side Gallery a Fal 1,3 kilométer hosszú maradványát díszítő falfestményeket mutatja be, és azóta is Berlin egyik fő turistaattrakciójának számít. A betonalapú műalkotás mára az időjárás, a légszennyezettség, a képeket felülrajzoló graffitisek és az elhanyagoltság miatt erősen lepusztult, de a 20. évfordulóra méltó állapotba hozzák. A falfestmények restaurálásán teljes erőbedobással dolgoznak a meghívott művészek, akik az eredeti motívumokkal újítják fel a történelmi falszakaszt.

Május utolsó napján háromféle kerékpártúra indul, amelyek útvonalán a kettéosztott Berlin képtelen városfejlesztését és a Fal építésének szakaszait mutatják be az egykori környezet kortárs rekonstrukciójával: végigkísérhető az NDK-s határállomások felállítása, a védelmi rendszer szigorítása és a városi kohézió drasztikus megszüntetése a metróalagutak befalazása és a negyedek felszabdalása révén. A város vezetése 2002 és 2006 között építette ki a volt határvonalat követő utat, a Mauerweget, ahol biciklivel vagy gyalogosan lehet újra megtapasztalni a kettéosztottság érzését a szabad jelenben. A határállomások ugyancsak ismét „megnyílnak” az emlékévben: akinek fiatal kora vagy mulasztása miatt nem állt módjában átlépni a kelet-nyugati vízválasztót, 2009-ben pótolhatja az élményt.

Összeépül a jelen és a múlt

A szabadgondolkodók, lázadók és művészek mekkájából mára az establishment részévé vált a multikulturális Berlin, amely továbbra is befogadja a friss áramlatokat, és a progresszivitás egyik európai fellegvárának számít. A konszolidáció és a kortárs szellemiség kettősségének jegyében helyérzékeny, egyedi megoldásokkal jellemzett, a kritikai rekonstrukció jegyében kivitelezett átépítések jellemzik a várost. A Hakesche Höfe passzázsrendszere eredeti szépségében, de a korszellemnek megfelelően újult meg; hangulatos, autentikus, a környezetbe természetesen integrálódó jellegével rövid időn belül felkapott centrummá vált. A múlt és a jelen rétegeinek látható-tapintható szervesítésével nemrég világszínvonalú remekműként született újjá a Neues Museum. A Friedrich August Stüler által tervezett klasszicista épületet, amely a világháborút követően fél évszázadig romokban állt, a brit David Chipperfield tervei alapján, 12 év alatt építették újjá. A végeredmény egy mai felfogású, egyedülálló történelmi képeskönyv lett, amelybe ősztől beköltözhet Németország egyik legfontosabb műkincse, Nofretete mellszobra.

A Reichstag a kilencvenes évek végén ugyancsak az emléknyomokat is megőrző hi-tech kupolás konstrukcióval épült át a brit Norman Foster jóvoltából. A város szívét képező Potsdamer Platz beépítése az olasz Renzo Piano rendezési terve alapján, sztárépítészek jegyezte grandiózus épületekkel és innovatív közterekkel, jóllehet számos szakmai vita után nyerte el koherens, elegáns, mégis élhető karakterét: európaiságával Berlin életének jelképes színterévé vált. Nyolc évvel ezelőtt elkészült a városfejlesztés 400 évén átívelő, az egykori Kelet- és Nyugat-Berlint összekötő új kormánynegyed, majd 2006-ban átadták az Európa legjobb vasúti pályaudvarának számító, 240 méteres hídelemet magában foglaló, építészeti díjjal is kitüntetett Hauptbahnhofot.

Ami a múlthoz való viszonyt és a kollektív szembesülés folyamatát illeti, Németország hozzáállása példaértékű lehet minden nép számára; ezt másfél éve éppen Nádas Péter emelte ki a New York Times-nak adott interjújában. Ez a szándék ölt testet Daniel Libeskind 2001-ben átadott és két éve megnövelt területű, expresszív Zsidó Múzeumában, amelynek vonzerejét a páratlan visszhangot kiváltó dekonstruktivista bővítés is növeli: az intézménybe napi háromezer látogató szeretne belépni. Az ellentmondások dacára elkészült Peter Eisenman amerikai sztárépítész 2711 betontömbből álló „labirintusa”, a holokauszt európai áldozatainak emlékműve is.

A Gestapo és az SS volt székházainak helyén már áll az alapszerkezete a Topographie des Terrors jövőre átadni kívánt új dokumentációs és tájékoztatóközpontjának. A négyzet alaprajzú üvegépületben a kiállítás mellett a harmadik birodalom húszezer kötetes könyvtára kap helyet. A német Ursula Wilms tervei alapján, 23 millió eurós költséggel épülő múzeumpavilon legfőbb erénye a könnyedség lesz, és ezzel is ellentétét képezi a terrorszervezetek egykori bombasztikus főhadiszállásainak. Eredetileg a Pritzker-díjas svájci Peter Zumthort bízták meg a központ megtervezésével. Egyes részek el is készültek, ám a kivitelezés nagyságrendje 1994-ben visszakozásra késztette a megrendelőket, amihez az építész nyilatkozata szerint az is hozzájárulhatott, hogy a Libeskind- és az Eisenman-féle emlékhelyek átadása után a politikusok nem akarták tovább terhelni a közösség átmenetileg kimerült befogadóképességét, viszont képtelenek voltak megfelelően kommunikálni a helyzetet.

De mi legyen a hidegháborús mementókkal?

A turisták zöme hiányolja a történelem kézzelfogható bizonyítékait a teljesen „összenőtt” városból; jórészt miattuk virágzik az iróniával fűszerezett megélhetési nosztalgiakultusz. A Brandenburgi kapunál hidegháborús egyenruhába öltözött keletnémet, szovjet és amerikai álkatonák szórakoztatják a látogatókat, akik roppantul élvezik a produkciót és a mellé körített tökéletes illúziót, miközben a városvezetők az emlékhely szellemének sárba tiprását és Disneylandhez hasonló bazári giccset emlegetnek. A virsli- és szuvenírárusokat már korábban kiseprűzték a dór oszlopok előtti térről, de a nem engedélyköteles utcai előadókkal nem tudnak mit kezdeni.

Ugyancsak nagy népszerűségnek örvend a két éve megnyílt Ostel, az NDK-s design tárházát kínáló retrószálloda, ahol nemcsak az egykori úttörők vethetik magukat végig a vaságyon, hanem kellékekkel hitelesített Stasi-lakosztályt lehet bérelni a keletnémet pártvezetők árgus tekintetének kereszttüzében – igaz, Honecker és társai ártalmatlan portrék képében gyakorolnak ellenőrzést a szállóvendégek fölött. Az NDK-s éra erősen korlátozott, viszont államilag garantált egységes „jóléte” és értékrendje iránti vágyakozás, az Ostalgie sokakban él, főleg amiatt, hogy a volt keleti és nyugati tartományok között ismét jelentős az életszínvonalbeli különbség. A Fal leomlása és az ország egyesítését követő eufória után súlyos gazdasági és szociális gondok jelentkeztek, amelyeket nem sikerült teljesen orvosolni, míg a mostani recesszió és a megnövekedett munkanélküliség még inkább kiélezi a feszültségeket.

Részben ennek is betudható, hogy a helyiek korántsem üdvözlik egyöntetű lelkesedéssel az NDK emblematikus épületeinek eltűnését. A Palast der Republik bronzszínű üveggel burkolt hatalmas betontömbje a keletnémet parlament otthonaként sokáig volt a hatalom központja és a városkép meghatározó eleme; tekepályáját, koncerttermét és éttermeit milliók keresték fel. Az előcsarnok több száz világítóteste miatt csak Erich Honecker lámpaboltjának becézett köztársasági palotában esküvőket és úttörőavatásokat is tartottak . A sokak számára dicsőséges, mások szemében nemkívánatos mementót 2006-ban kezdték elbontani, miután kiderült, hogy falai mérgező azbesztet tartalmaznak.

A döntést kezdettől fogva heves lakossági tiltakozás kíséri, és az építészek egy része is a múlt kiradírozására irányuló politikai akaratot sejti az eddig 30 millió eurót felemésztő művelet mögött. Mára csak romok maradtak a Palast der Republikból, amelynek helyén a Hohenzollernek egykori kastélya, a Berliner Stadtschloss utódát építik fel 2010-től – jórészt az eredeti alaprajzzal és a barokk homlokzat visszaállításával, de modern belső terekkel, 550 millió eurós költségvetéssel. A múzeumot és könyvtárat is magában foglaló új városi palota és a Humboldt Forum épületének tervezője a nemzetközi pályázaton győztes olasz Francesco Stella lett, aki a folytonosságra alapozva szeretne karakteres ellenpontot létrehozni a berlini architektúrában.

Óhatatlan és tervezett változások

A korszellem változását más fejlemények is jól érzékeltetik. Tavaly ősszel befejezte működését Hitler egykori kedvenc repülőtere, a Tempelhof, amely anno a náci rezsim, a hidegháború időszakában pedig a szabadság jelképének számított. A csekély utasforgalom miatt bezárásra ítélt repülőtér fenntartása túl sokba került a városvezetésnek, és az a hír járja, hogy az Estée Lauder-birodalom szépségklinikájaként kezdheti meg új életét. Ugyancsak eladó a városképet meghatározó 368 méter magas tévétorony, Berlin egyik legfontosabb jelképe. A Walter Ulbricht volt NDK-s pártfőtitkár kezdeményezésére épített, 1969-ben átadott forgó kilátós konstrukció a moszkvai Osztankino, illetve a rigai rádió- és tévétorony után Európa legmagasabb építményének számít. Az Economist értesülése szerint 50 millió euró körüli áron értékesítenék a korabeli technika fejlettségét fémjelző tornyot.

Jelenlegi formájában, húsz év múltán szintén befellegzett a művészek lakta és dekorálta híres bohémtanyának, a Tachelesnek. A volt kelet-berlini zsidónegyedben álló védett műemléképületnek kalandos sors jutott osztályrészül. A graffitikkel borított falak korai modernista házat rejtenek, helyenként gótikus és klasszicista stílusjegyekkel. Az 1908-ban emelt komplexum az AEG csúcstermékeinek bemutatóterme, majd a francia hadifoglyok börtöne lett. Az NDK vezetése a világháborúban súlyosan megsérült romok elbontása mellett döntött, de a Fal leomlása közbeszólt. A házat elfoglalta a szabad önkifejezést hirdető alternatív alkotóközösség, amelynek jóvoltából a Tacheles elnyerte egyedülálló arculatát, és évi 300 ezer turistát vonzó kulturális központtá vált.

Az idő azonban minden szempontból eljárt az önszervező, ám teljesen lepusztult műintézmény fölött. Az újjáépítési projektet, amelyet Robert A. M. Stern, a Yale építészkarának dékánja vezényelt volna, végül elvetették. A jelképes összegű – évi 50 centes(!)– bérleti szerződés lejártával a tulajdonos csoport eladja az épületet. Bár hallatszanak olyan hangok, hogy a város elveszíti történelmének újabb fontos részét, az akciót, akár a fent említett változásokat, a többség az arculatváltás természetes következményeként könyveli el. A népességszerkezet módosulását és a társadalmi befogadást jelzi a nagyszámú mecset építése is: külön kiemelendő, hogy a 2008 októberében átadott heinersdorfi szakrális épületet egy mindössze harmincéves építésznő, a pakisztáni származású Mubashra Ilyas jegyzi. A tervezett fejlődés és a spontán átalakulás jellemezte fővárosban a közelmúlt ugyan még gyakran árnyat vet a jelenre, Berlin fölött mégis mindig új színben játszik az ég.

városfejlesztés, rénes judit, németország, urbanisztika, hidegháború, berlin, rekonstrukció, évforduló, jubileum, újjáépítés, ndk, fal, brandenburgi kapu, checkpoint charlie, potsdamer platz, vasfüggöny, emlékév Icon_print

Berlin: 2009-ben ünneplik a Fal leomlásának 20. évfordulóját

Belin kicsi

Itt állt valaha a fal

Berlin: a Fal áldozatainak emlékműve

Berlin: a Suttogás és kiabálás c. film 1989-ből

Berlin: JFK Adenauer és Brandt társaságában a Falnál 1963 nyarán

Berlin: Helmut Kohl az 1989. december 22-én megnyitott Brandenburgi kapunál

Berlin: Helmut Kohl a Falnál kezet ráz a keletnémetekkel

Berlin: a Mitte és Kreuzberg között húzódó Fal 1961 augusztusának végén

Berlin: a Fal 1986-ban, graffitik a nyugatnémet oldalon, takarítóbrigád a keletnémeten

Berlin: Ronald Reagan 1987-ben a Reichstag erkélyén, a Fal szomszédságában

Berlin: Reagan a Fal egy darabjával díszíti a róla elnevezett kaliforniai könyvtárat 1990-ben

Berlin: kényszerbúcsút vesznek a Fal két oldalán élők németek 1961 augusztusában

Berlin: a szögesdróttal megerősített Fal 1969-ben

Berlin: az információs lépcső a Postdamer Platzon

Berlin: a Mitte városnegyed mai látképe

Berlin: őszre helyreállítják az eredeti East Site Gallery-t

Berlin: felrepül az emlékévet jelképező vörös nyíl

Berlin: a változó város 20 éve című köztéri kiállítás

Berlin: az új főpályaudvar megnyitása 2006-ban

Berlin: itt állt valaha a Fal

Berlin: az új kormánynegyed

Berlin: Francesco Stella díjnyertes tervének makettje a Stadtschloss újjáépítésére

Berlin: a Norman Foster átépítette kupolás Reichstag

Berlin: mai turista a Fal maradványánál

Berlin: 20 év után eladó a Tacheles legendás bohémtanyája

Berlin: részlet Daniel Libeskind Zsidó Múzeumából

Berlin: a Neues Museum újjáépítése David Chipperfield remekműve

Berlin: a tavaly elkészült Omar ibn Al Khattab mecset Kreuzbergben

12112_fotogaleria_n.gif

12113_fotogaleria_n.gif

12114_fotogaleria_n.gif

12115_fotogaleria_n.gif

12116_fotogaleria_n.gif

12117_fotogaleria_n.gif

Az NDK-s design tárházát kínáló Ostel

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317