Tavaly év végén újabb mérföldkőhöz ért a világ legnagyobb épülete, a Moszkvai Crystal Island története: a helyi hatóságok jóváhagyták a tervezési eredményeket, így a londoni Foster & Partners tovább dolgozhatott a munkán. A gazdasági válság hatására azonban az orosz ingatlanpiac és építőipar is megtorpant. Míg az ugyancska Fosterék tervezte Oroszország-torony fejlesztője nagy csinnadrattával, Amerikát kárhoztatva halasztotta el építkezését, a Csystal Island-et terveztető STT Group a lehető legnagyobb csendben tette ugyanezt. <br/>
Tavaly év végén újabb mérföldkőhöz ért a világ legnagyobb épülete, a Moszkvai Crystal Island története: a helyi hatóságok jóváhagyták a tervezési eredményeket, így a londoni Foster & Partners tovább dolgozhatott a munkán. A gazdasági válság hatására azonban az orosz ingatlanpiac és építőipar is megtorpant. Míg az ugyancsak Fosterék tervezte Oroszország-torony fejlesztője nagy csinnadrattával, Amerikát kárhoztatva halasztotta el építkezését, a Crystal Island-et terveztető STT Group a lehető legnagyobb csendben tette ugyanezt.
A minden komolyabb lefújt projektről, leépítő irodáról beszámoló szakmai sajtóig el sem jutott a hír: pedig a 450 méter magasságával és 2,5 millió négyzetméteres területével a világ legnagyobb házának címére pályázó Crystal Island nem épül tovább. A hatalmas sátorra emlékeztető, bevallottan „önálló mikrokozmoszként” működő minivárost nem hiába hasonlították többen Bábel tornyához: a munkálatokat a világon átsöprő gazdasági krízis hatására határozatlan időre leállította a fejlesztő.
A Kremltől légvonalban mindössze 7,5 kilométerre fekvő Nagatino-félszigetre tervezett építményt közös tető alá összefogott önálló, multifunkcionális városnegyednek tervezték. A gigantikus tetőszerkezet szerepe, hogy védelmet nyújtson Moszkva szélsőséges klímája ellen – Fosteréknek egy kisebb hasonló művük, ha a határidőkből kicsúszva is, de épül már a kazah fővárosban.
