Logomain

Sztárépítészet Budapesten: kudarcra ítélve?

By Kovács Dániel 2009. április 21. 22:39

szerk at hg dot hu

Krisztina_palace_latvanyterv20130601-27858-1fvt4pg.gallery

A Krisztina Palace impozáns üveghomlokzata látványterven - Kép © Codic Hungary

Hadid_szervita_7820130601-27858-njnwz6.gallery

hadid szervita

Kormanyzati_negyed20130601-27858-3h4d49.gallery

A budapesti kormányzati negyed terve - Kép © Janesch Péter - Kengo Kuma

Gautrand_divatcsarnok20130601-27858-7h10z8.gallery

Manuelle Gautrand tervei a Párisi Nagy Áruházhoz - Kép © Manuelle Gautrand

Hadid_szervita20130601-27858-1rix9xc.gallery

Zaha Hadid terve a Szervita térre - Kép © Zaha Hadid Architects

Hani_rashid20130601-27858-11vje6f.gallery

Hani Rashid Váci útra tervezett irodaháza - Kép © Asymptote

Tena20130601-27858-18dmkfg.gallery

A TEN Arquitectos Rákóczi úti tervei - Kép © TEN Arquitectos

Iosa_ghini_nyp20130601-27858-1n6q4sk.gallery

Massimo Iosa Ghini bővítése a New York-palotához - Kép © Iosa-Ghini Associati

Biecher_tozsde20130601-27858-2m6nws.gallery

Christian Biecher: A Vörösmarty téri tőzsdeépület átépítése - Kép © AFP

Cet_oosterhuis20130601-27858-2y9w5d.gallery

Oosterhuis-Lénárd: A Közraktárak helyén készülő CET - Kép © Porto Investment

Egeraat_varoshaza20130601-27858-1vcwrhg.gallery

Erick van Egeraat Városhára Fóruma - Kép © Erick van Egeraat Architects

Galeria220130601-27858-jlq4m3.gallery

Sztárépítészek Budapesten - tervek és valóság

Perrault120130601-27858-blp678.gallery

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

Perrault220130601-27858-pk1bi1.gallery

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

Perrault320130601-27858-y3u8nw.gallery

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

Perrault420130601-27858-6xey5l.gallery

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

Perrault520130601-27858-v8ycu2.gallery

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

Perrault_galeria20130601-27858-awhi83.gallery

Dominique Perrault - Ekler Dezső: Krisztina Palace

Dominique Perrault irodaházának elkészülte kapcsán lássuk a budapesti sztárépítészet feketelistáját. <br/>

Gazdasági válság ide vagy oda: a neves külföldi tervezők eddig sem álltak sorba a magyarországi megbízásokért, a helyzet azonban, ha lehet, romlott. Bár a vizuális kultúra és a közízlés javulásához égető szükség lenne hozzáértő, a kortársat értő módon közvetítő külföldi mesterekre Budapesten, az utóbbi hónapok inkább csak kudarcokat hoztak ezen a téren. Az eredménytelenségről viszont biztosan nem csak a válság tehet. Tehetnek róla a befektetők, az építészek - és mi magunk, laikusok is.

Nagyjából készen áll a Nagyenyed utca új irodaháza, a Déli pályaudvartól egy ugrásra épülő Krisztina Palace; a földszinten, belül és a felső emeleteken még folyik a munka, a homlokzat nagyobb része azonban már végleges ruháját viseli. A járókelők többségének valószínűleg fel sem tűnne az épület – pedig tervezője Nyugat-Európa egyik legismertebb építésze, Dominique Perrault, a Francia Nemzeti Könyvtár mestere. A Krisztina Palace azonban nem több egy jól sikerült irodaháznál, hiába a szemközti házakat izgalmasan visszatükröző, a környék beépítésére és a telekvonalra is érzékenyen reagáló homlokzati játék. Nincs meg az érzelmi töltet, az „aha-élmény”, amit egy Perrault-féle figurától jogos elvárás a világ e fertályán is.

Budapestnek nincs szerencséje a sztárépítészettel. A világ nagyvárosainak képét az elmúlt két-három évtizedben ugyanaz a néhány tucatnyi építész határozta meg, egy önmagát gerjesztő folyamat végeredményeként: az újra és újra bombabiztos, újszerű épületekkel előrukkoló mesterek nevei márkává váltak, a márkát választó települések, befektetők pedig biztosak lehettek abban, hogy a márkával együtt jön a színvonal és a hírnév is. Zaha Hadid vagy Frank Gehry neve ugyanúgy garancia a biztos sikerre Kuala Lumpurban, mint Seattle-ben, mérettől, funkciótól szinte már függetlenül. Ez a szélvihar, amely városarculatot és építésztársadalmat egyszerre forgatott fel, hazánkat épp csak meglegyintette, és maradandó, meghatározó hatással több oknál fogva sem lehetett az itthoni építészetre.

Először is: az önkormányzatok és a politikai vezetés a mai napig nem mérte fel a kortárs építészet valódi súlyát. A hébe-hóba és úgy is csonkán megvalósuló állami és helyi finanszírozású nagyberuházások épp csak arra elegendőek, hogy a hazai építészeknek munkát biztosítsanak – így a Szent György téri vagy a Nemzeti Színházat övező csatából, a pécsi kultfőváros építészeti pályázataiból kimaradt a külföld. De így volt ez már a ’96-os, meg nem valósult budapesti EXPÓ-ra készülve is. A néhány kivétel is inkább csak a szabályt erősíti. Az átgondolatlansága miatt befulladt Kormányzati Negyednél a projekt második fázisában szerephez jutó Kengo Kuma, aki itthon páratlan módon a magyar Janesch Péterrel együtt megnyerte a pályázatot, tervei részletes bemutatásáig sem jutott el. A budapesti Városháza Fórum mentsvára lehetne ugyan tavaly őszig helyinek számító, aztán elköltöző és csődöt jelentő sztárunknak, a holland Erick van Egeraatnak - gazdasági realitása azonban (különösen a 4-es metró körüli események fényében) egyre kevésbé meggyőző.

Sztárépítészek mihozzánk az elmúlt években javarészt olyan nagy ingatlanfejlesztők révén jutottak el, akik felmérték egy-egy név erejét, befektetésvonzó státuszát. A holland ING Real Estate éveken át Egeraatot foglalkoztatta, majd a Vörösmarty téren a francia Jean-Paul Viguier társtervezésével építtette fel (a mai napig) utolsó nagy dobását. A legügyesebben a francia ORCO kereskedett a nevekkel – bár Manuelle Gautrand a fényes kezdetek után kirázódott a Divatcsarnok felújításából, a Vörösmarty téri egykori tőzsde átépítése folyik, Christian Biecher vezetésével. A cég két legnagyobb visszhangot kiváltott, igazi sztárokkal dobbantó projektje, a Szervita térre tervezett Zaha Hadid-üvegbuborék és Hani Rashid (Asymptote) Váci úti irodatornyai több körös áttervezést, egyeztetést és prezentációt követően végül belevesztek a gazdasági válság ingoványába. Talán szerencsésebb lesz a magyar WING által tervezett Duna Passage a Lágymányosi híd pesti hídfőjétől délre, amelyet a Foster & Partners közreműködésével valósítanak meg; sőt, forrásaink szerint a WING más projektjeinél is felmerült a világhírű, bár a válságtól ugyancsak megviselt brit iroda bevonása. Ehhez a körhöz tartozik Dominique Perrault emlegetett budapesti debütja is, bár a neves francia építészt a Codic Hungary csak azután kérte fel a Krisztina Palace kozmetikázására, hogy a tervtanács tetszését az Ekler Dezső tervezte első variáns nem vívta ki.

Akad példa arra is, hogy kisebb, de a minőség mellett eltökélt fejlesztők keresnek külföldi építészpartnert. Így került Budapestre az olasz Massimo Iosa-Ghini, akinek többéves késéssel elkészülő bővítése a luxusszállodává alakított New York-palotához alighanem botránykövévé lesz a történelmi városképért aggódóknak. Ezért kérhette fel partnernek a japán Tadao Andót a szinte kőről-kőre összerakott egykori Hatvany-villa fejlesztője a belsőépítészeti munkákhoz. A legnagyobb csinnadrattával a Közraktárak átépítése folyik az Oosterhuis-Lénárd építésziroda vezényletével, az ismeretlenből felbukkant Porto Investment megbízásából. A munkák nemrég háromnapos fesztivállal vették kezdetüket, előzékenyen elkendőzve azt a tényt, hogy időközben a rotterdami bázisú építésziroda pénzhiány miatt bezárni kényszerült a projekt koordinálására létrehozott budapesti fiókot. A végül Iosa-Ghini által beépített Rákóczi úti telekre korábban a mexikói TEN Arquitectos is készített tervet, izgalmas, narancssárga felületek uralta épületük csak az iroda honlapjáig jutott el, Budapestre már nem. Ausztria legismertebb irodája, a Coop Himmelb(l)au ugyancsak terv szintjén képviseltette magát nálunk: a Lánchíd budai hídfőjéhez tervezendő Clark Hotel pályázatára készült, az előírásokat teljesen figyelmen kívül hagyó művük megvételben részesült.

A probléma harmadik rétege, hogy a hazai civil szférában sincs sem akarat, sem igény a nagynevű külföldiek által képviselt színvonalra (amelyet egyébként, félreértés ne essék, a magyar építészek egy része is képes prezentálni – ha lehetőségük nyílik rá). A Kormányzati Negyed zsűrijébe meghívott Daniel Libeskind nevének felröppentése a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga átépítése kapcsán, vagy Yoshio Taniguchi képbe hozása Debrecen kulturális fővárosi kampányában inkább zavart pironkodást eredményeztek, semmint értelmes párbeszéd beindulását. Gyakorlat híján sem a megbízó, sem a szakma, sem a laikus szféra nem tud mit kezdeni egy ilyen gesztussal, és komolyan venni, hogy adott esetben a biztos megoldáson túlmutató, súlyos hozzáadott értékkel gazdagíthatná környezetét, újszerű viszonyítási alapot kínálva a középszeren edződött szemnek. Egyelőre erősebb a félelem a szokatlantól, a „szép” berögzült fogalmának átértékelésétől.

A változásokhoz alighanem a Hatvany-villa példája kínál a jelen lehetőségeihez mért módszert: olyan valóban jelentős mester alkalmazását, aki segíthet a kortárs építészet gesztus- és fogalomrendszerének szélesebb körű megismertetésében, feladata ugyanakkor kellően visszafogott ahhoz, hogy ne váltson ki zsigeri elutasítást. Ebben a hazai építészek is nagy segítségünkre lehetnek. Akár olyan, a laikusok és a szakma közötti párbeszédet életben tartó programokkal, mint a Kortárs Építészeti Központ, akár olyan, a vizuális kultúra fejlődését segítő munkával, mint a Zoboki-Demeter Építésziroda új albertfalvai tervei, vagy a 3H budapesti álomvilágot teremtő Köztér blogja. Akárhogy is, a gazdasági válságnak „köszönhetően” biztosan lesz rá néhány évünk, hogy a neves külföldiek tolongásától nem zavartatva gondoljuk újra: kell-e és hogyan Budapestnek sztárépítészet.

építészet, daniel Libeskind, zaha hadid, budapest, kengo kuma, erick van egeraat, asymptote, hani rashid, foster & partners, coop himmelb(l)au, dominique perrault, ten arquitectos, tadao ando, kas oosterhuis, magyarország, sztárépítészet, oosterhuis-lénárd, orco, massimo iosa-ghini, manuelle gautrand, jean-paul viguier, christian biecher, yoshio taniguchi, porto investment, ing real estate Icon_print

A Krisztina Palace impozáns üveghomlokzata látványterven - Kép © Codic Hungary

hadid szervita

A budapesti kormányzati negyed terve - Kép © Janesch Péter - Kengo Kuma

Manuelle Gautrand tervei a Párisi Nagy Áruházhoz - Kép © Manuelle Gautrand

Zaha Hadid terve a Szervita térre - Kép © Zaha Hadid Architects

Hani Rashid Váci útra tervezett irodaháza - Kép © Asymptote

A TEN Arquitectos Rákóczi úti tervei - Kép © TEN Arquitectos

Massimo Iosa Ghini bővítése a New York-palotához - Kép © Iosa-Ghini Associati

Christian Biecher: A Vörösmarty téri tőzsdeépület átépítése - Kép © AFP

Oosterhuis-Lénárd: A Közraktárak helyén készülő CET - Kép © Porto Investment

Erick van Egeraat Városhára Fóruma - Kép © Erick van Egeraat Architects

Sztárépítészek Budapesten - tervek és valóság

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

A Krisztina Palace befejezés előtt álló épülete - kép © hg.hu

Dominique Perrault - Ekler Dezső: Krisztina Palace

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317