Logomain

Kilencven éves a Bauhaus

By Kovács Dániel 2009. március 22. 09:19

szerk at hg dot hu

Cikkep20130601-27858-158sreb.gallery

A Bauhaus dessaui főépülete cikkép

Gropius20130601-27858-12920wg.gallery

Walter Gropius korabeli fényképen - Fotó © AFP

Dessau_iskola20130601-27858-14erx7d.gallery

A Bauhaus főépülete Dessauban - Fotó © mhobl, flickr.com

Dessau_villa20130601-27858-6x8x1c.gallery

A Bauhaus egyik tanári villája Dessauban - Fotó © fanthomas, flickr.com

Vaszilij_szek20130601-27858-hb4du5.gallery

Breuer Marcell: Vaszilij-szék - Fotó © haoyafuji, flickr.com

Brno20130601-27858-1hl118z.gallery

Ludwig Mies van der Rohe: Villabelső, Brno - Fotó © M.Pardy, flickr.com

Napraforgo20130601-27858-1jhuqfs.gallery

Bauhaus villa Budán, a Napraforgó utcában - Fotó © rishon-lezion, flickr.com

Dessau_galeria20130601-27858-1shn7zd.gallery

Bauhaus: házak és bútorok galéria

Jubileumát ünnepli a 20. század legfontosabb építészeti és design műhelye.

1919. március 21-én nyitotta meg kapuit ünnepélyesen a weimari Bauhaus, amely vidéki képzőből a 20. századot leginkább meghatározó formatervezési és építészeti iskolává nőtte ki magát. A mind elméletével, mind gyakorlatával forradalminak számító iskola segített Németországnak kilábalni a háború utáni depresszióból, és új irányt adott a művészetnek. A Bauhaus ma hívószó az építészetben, a régiségkereskedésben, az iparművészetben, de még az ingatlanpiacon is.

Bár mindössze tizennégy esztendeig működött, a Bauhaus óriási hatással volt a két világháború közötti Németországra, ahol ma kivételes tisztelet övezi. Az iskola második, dessaui otthona több mint tíz éve a világörökség része, és tavaly ezt a címet kapta hat, a két világháború között épült berlini lakótelep is, amelyek a stílus nyomait viselik. A 90. évfordulón, 2009-ben ünnepségek és programok sorozata emlékezik meg az iskola eredményeiről és nagyjairól német földön. Kevésbé köztudott, de nekünk, magyaroknak is lenne mire büszkének lennünk: számos hazánkfia játszott meghatározó szerepet a Bauhaus történetében.

Amikor egy élete delén járó, addigra már neves építész, bizonyos Walter Gropius 1919-ben újjáalakította a weimari Szász Művészeti Akadémiát, és Staatliches Bauhaus, azaz Állami Építő Iskola névre keresztelte át, valami teljesen formabontó intézményben gondolkodott. Olyan iskolát képzelt el, amely tanár és diák alárendelt, felületes kapcsolata helyett mester és tanítvány személyes kontaktusára épül; olyat, ahol nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat terén is mély ismereteket lehet szerezni minden tudományterületen. Gropius rátapintott valamire: a szabad szellemű, kreatív iskolába hamarosan özönleni kezdtek a diákok Európa konzervatív társadalmaiból, köztük Magyarországról is. Itt kezdte pályáját a később tanárként és formatervezőként is tovább dolgozó Breuer Marcell, aki aztán a második világháború után Amerikában lett világhírű építész. Itt tanított öt esztendeig az a Moholy-Nagy László, akit máig az iskola legnagyobb alakjai között tartanak számon. Ma is kevesen ismerik az építész-festő-formatervező Weininger Andor, a pécsi Forbát Alfréd építész, vagy a Bauhaus újságját évekig szerkesztő Kállai Ernő műkritikus neveit – pedig személyükben komoly magyar közreműködőit tisztelhetjük az iskolának.

Nem is szólva azokról, akik itthon terjesztették a Bauhaus szociális gondolkodást és a funkcionalitást egyaránt középpontba helyező elméleteit, mint Molnár Farkas vagy Fischer József. Bár a két világháború közötti Magyarországon túlságosan is baloldalinak számító nézeteiket kevés alkalommal tudták gyakorlatba is átültetni, Budapesten és vidéken (főleg Pécsett) ma is számos épület viseli a Bauhaus hatását. A fővárosban elég csak a kísérleti negyedként épült Napraforgó utcai villasort, Újlipótváros bérházait vagy a Margit körúti Átrium mozi és bérház épületeit említeni, hogy lássuk: a Bauhaus építészetünk máig fényes és színvonalas, noha kevéssé ismert korszakának védjegye.

Az építészet azonban az iskola harmadik korszakában, Ludwig Mies van der Rohe igazgatósága alatt vált meghatározóvá. Előtte a formatervezés és a társművészetek töltötték be a főszerepet. Ekkor kísérletezték ki például a csővázas fémbútorokat, amelyek máig egyik legszebb példája Breuer Marcell híres Vaszilij-széke. A Bauhaus fejlesztette ki a modern konyha máig használt alaptípusát az egymáshoz csatolt munkafázisokat összekötő konyhapulttal és beépített szekrényekkel. A szépségüket praktikusságukból nyerő Bauhaus-tárgyak az érték fogalmának új fokmérőivé váltak az elmúlt évtizedekben: a neves designer, Marianne Brandt egyetlen, 1927-es teáskannájáért 63 millió forintot fizettek egy árverésen 2007-ben. A minimalista vonalvezetés, a krómozott lábak és kiegészítők divatja pedig újra és újra visszatér, mondhatni: folyton aktuális.

A Bauhaus elmélete és gyakorlata Magyarországon a máig etalonnak számító Tér és forma című folyóiratnak köszönhetően lett népszerű az átlagpolgárok között is. Az 1928-tól működő magazin nemcsak a korszak építészetének legjobb kül- és belföldi példáit mutatta meg, de azt is, milyen egy praktikus fürdőszoba vagy konyha vagy mire jó a tolóajtó. Lakáskultúránk e korból származó innováció máig hasznos kiegészítői nem egy budapesti lakásnak.

A Horthy-korszakban lehetőség szerint elhallgattatott Bauhaus-építészek a háború utáni rövidéletű demokráciában jutottal először valóban szóhoz - mármint azok, akik túlélték a pusztítást. Sajnos a hazai építészélet egyik legeredetibb alakja, Molnár Farkas saját Lotz Károly utcai házában vált egy bombázás áldozatává. Kozma Lajos, a Margit körúti Átrium vagy az átépített formában ma is álló Vadász utcai Üvegház tervezője kettőzött energiával látott munkához 1945 után - de neki is csak három év adatott. Az ötvenes évek elején kormányzati nyomásra a szocialista realizmus vált az uralkodó építészeti irányzattá; a Bauhaus neve szitokszóvá alacsonyodott, és ahhoz, hogy elnyerje méltó helyét a hazai művészettörténetben, még évtizedekre volt szükség. A rendszerváltás után a gyökereit kereső polgárság igényeinek megfelelve a stílus formajegyei újjáéledtek, noha többnyire kompromisszumokkal: Budapesten gombamód emelkedtek a "neo-Bauhaus" lakótelepek és irodaházak, de nélkülözve mindazt az innovativitást és eleganciát, amely elődeikre oly jellemző.

A láz mára lecsengett, bár a harmadik köztársaság építészetére meghatározó hatással volt. Sajnos azonban magáról az irányzatról keveset lehet tudni: bár helyszín akadna, Magyarországon nincs emlékhelye a Bauhaus-nak, sem olyan kutatóintézet, amely speciálisan a hazai vonatkozásokkal foglalkozna – és ezen a helyzeten, úgy tűnik, az emlékév sem fog változtatni.

bauhaus, németország, dessau, moholy-nagy lászló, jubileum, ludwig mies van der rohe, weimar, molnár farkas, marianne brandt, walter gropius, fischer józsef Icon_print

A Bauhaus dessaui főépülete cikkép

Walter Gropius korabeli fényképen - Fotó © AFP

A Bauhaus főépülete Dessauban - Fotó © mhobl, flickr.com

A Bauhaus egyik tanári villája Dessauban - Fotó © fanthomas, flickr.com

Breuer Marcell: Vaszilij-szék - Fotó © haoyafuji, flickr.com

Ludwig Mies van der Rohe: Villabelső, Brno - Fotó © M.Pardy, flickr.com

Bauhaus villa Budán, a Napraforgó utcában - Fotó © rishon-lezion, flickr.com

Bauhaus: házak és bútorok galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317