Csendben tűnnek el a legizgalmasabb közlekedési eszköz utolsó példányai.
Csendben, lassan, de biztosan tűnnek el a szemünk elől a múlt század egyik legsajátosabb műszaki vívmánya, a páternoszter liftek utolsó példányai - sokszor a nekik otthont adó épülettel együtt. Pedig a ritka közlekedési eszköz nemcsak praktikus, de roppant szórakoztató is lehet.
A páternoszter nyitott kabinok láncából álló lift, amely felfelé és lefelé is folyamatosan szállítja az utasokat, úgy, hogy a ki- és beszállás is mozgás közben történik. A kabinok többnyire kétszemélyesek. Az első példányt a londoni J.E. Hall készítette el 1884-ben Cyclic Elevator (ciklikus lift) néven. A páternoszter név onnan ragadt a szerkezetre, hogy a kabinok úgy járnak körbe-körbe, mint az ima közben morzsolt rózsafüzér.
A találmány forradalmisága a folyamatos mozgásban rejlett - ennek köszönhetően a hagyományos lifteknél a páternoszterek jóval nagyobb kapacitással tudnak üzemelni. Ez tette őket igen népszerűvé, különösen a középületekben, ahol sok ember le-föl mozgatására volt igény egyidőben.
A páternoszterrel kapcsolatban hosszan tartotta magát a legenda, miszerint veszélyes, vagy akár életveszélyes is lehet a legfelső szint elérése után a kabinban maradni, mert ott a kabin átfordul, vagy - a rémisztőbb változat szerint - az átfordító fogaskerék vágja szét a bent maradó utast. Ez persze badarság, az áthaladás teljesen veszélytelen, legfeljebb felesleges. A kabinok mozgását valahogy úgy kell elképzelni, mint az vidámparki óriáskerék fülkéinek mozgását, csak a páternoszter esetében a körhöz képest két oldalról összelapított pályát járnak be a fülkék.
Balesetek nem a fülkében maradásból adódhatnak, hanem a be- és kiszálláskor - bár ilyesmire ritka a példa. A kocsiszekrények ugyanis beszorulás ellen védettek, az első húsz centi felfelé billen, majd megnyomja a leállítót. A páternoszter tehát nem tör kezet-lábat. Ennek ellenére egyre több helyen tilos páternosztert építeni (az EU is betiltotta az újak építését), mivel a mozgássérült emberek nem tudják használni, így sorsuk megpecsételődött. Ma már igazi kuriózumnak számít egy-egy működőképes hazai példány. Pedig több közülük kifejezetten igényes, elegáns kivitelben készült el, réz fogantyúkkal és elegáns faburkolatokkal.
A mai is működő vidéki példányok többek között a szegedi Megyeháza épületében, a Miskolci Egyetemen és a kecskeméti kórházban találhatóak. A fővárosiak főleg a belvárosban lelhetők fel: többek között az OTP székházaiban (Deák - Bécsi utca sarok, valamint a Nádor utcai), a BKV székházában (Akácfa utca), a MOL székházában (Október huszonharmadika utca), az MNB székházában (Szabadság tér - Bank utca sarok), a MÁV-székházban (Andrássy út 73-75), a Pest megyei bíróság épületében (Hungária körút - Thököly út sarok), az ELMÜ székházában (Dózsa György út - Váci út sarok), az Országos Kardiológiai Intézetben (Haller utca), az Államkincstár épületében (Hold utca), valamint az alábbi minisztériumokban: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Kossuth tér), Pénzügyminisztérium (József Nádor tér), Egészségügyi Minisztérium (Arany János utca), Honvédelmi Minisztérium (Balaton utca) és Oktatási és Kulturális Minisztérium (Szalay utca).
A Vörösmarty téri ORI székház tükörüveges épületében is volt páternoszter, aztán eltűnt mind a kettő, hogy helyet adjon az új, átriumos irodaháznak. A Moszkva tér fölé magasodó egykori Postapalotában is volt egy, ám mivel az épületet 2009 januárjában eladásra hirdették meg, minden bizonnyal ennek a sorsa is megpecsételődött. A Petőfi Sándor utca és a Szervita tér sarkán álló egykori Belvárosi Távbeszélő Központ is eladó lett, ebben is van egy példány. Az egykori rendőrfőkapitányság épületében (Erzsébet tér-Miatyánk utca sarok) akkor cserélték liftre, amikor 2001-ben Hotel Meridien-né avanzsált. A Legfőbb Ügyészség épületében (Markó utca) is elbontották a régi szerkezetet. A Miniszterelnöki Hivatalban néhány éve cserélték liftre a páternosztert. Az MTV éppen ezekben a hónapokban költözik át a Szabadság téren álló székházából az új, óbudai épületbe, a régiben is volt egy páternoszter, amit a közelgő átalakításkor nyilván liftre cserélnek majd. A Blaha Lujza téri egykori Sajtóház bontásakor is szegényebbek lettünk egy páternoszterrel. A Dorottya utca 6. szám alatti egykori Technoimpex székházból akkor tűnt el végleg, amikor nekiálltak Palazzo Dorottyává alakítani a régi házat. Egyre fogynak a régi példányok, újak pedig nem jönnek helyettük.
Különösen a fiatalok szerettek "páterezni": megnézni, hogy mi történik odafent az átforduláskor, vagy akár odafönt gyorsan kézre állni a fülkében, hogy tényleg fejjel lefelé induljanak vissza a földszint irányába. Mások trükkösen használták: ha nagy sor állt előtte a földszinten, akkor beszálltak a lefelé tartó fülkébe, és a pinceszinti átfordulás után széles vigyorral üdvözölhették a fülkéből a kint várakozókat.
Páternoszter - Béres Dániel rövidfilmje
A páternoszter a művészekre is ihletően hatott. Örkény István egypercest írt, Béres Dániel 2006-ban hétperces rövidfilmet rendezett „Páternoszter" címmel. A 30Y alternatív rockegyüttes pedig az "Egy perccel tovább" c. szám videóklipjéhez használt fel egy páternosztert - a forgatás a pécsi Megyei Bíróság 9 emeletes épületszárnyában zajlott 2005-ben. Magyar rajongói klubról, "pn-mentőkről" nem tudunk.
Érthető, hogy relatív veszélyességük miatt sorra cserélik le őket, mégis: a technika érdekes alkotásai tűnnek el a szemünk elől. A páternoszter útja az utóbbi évtizedekben már csak lefelé tart.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönettel tartozunk Tuba Zoltánnak.
