Logomain

Válság az építészetben - eddig

By Kovács Dániel 2009. január 20. 15:47

szerk at hg dot hu

Cikkep20130601-27858-1va5xa9.gallery

A gazdasági válság az építőiparban érezteti leginkább hatását

Chicagospire20130601-27858-10a3tu4.gallery

A Chicago Spire jelenlegi állapota - lehet, hogy így is marad

Izland20130601-27858-j606wd.gallery

A válság miatt elnapolt izlandi operaház

Gazprom_city20130601-27858-hn9r4m.gallery

Szentpétervár kiszállt a Gazprom új negyedének megvalósításából

A globális gazdasági válság egy lassan valósággá váló csodát tett tönkre: az elmúlt tizenöt évben az ingatlanpiac, az építészet és az építőipar virágzása már szinte elhihette a világgal, hogy minden lehetséges. Nos, nem: az ingatlanhitelezés és a piac összeomlása óriási károkat okozott, és még nem látni a fényt az alagút végén. A krízis kiindulási helyén, Amerikában Barack Obama elnökké választásától várják a megoldást. Akár bekövetkezik ez, akár nem, az új politikai szemlélet beköszönte arra indít minket: vonjunk mérleget a válság eddigi hatásairól, az építészetet és az építőipart fókuszba helyezve.

A jelenlegi gazdasági krízis az elemzők szerint 2007 júliusában, a hitelpiac likviditási gondjaival indult. Közel egy esztendeig azonban a világ nagyobbik része és a polgárok túlnyomó többsége egyáltalán nem vett tudomást a fenyegető előjelekről. 2008 szeptemberében aztán áttörtek a gátak: több nagymúltú amerikai pénzintézet csődöt jelentett, és kiderült, hogy a válság sokkal súlyosabb a vártnál, és sok esetben állami beavatkozásra lesz szükség. 2009 elején még nem látszik a fény az alagút végén, noha több ország és közösség konkrét tervekkel lépett színre a károk csökkentése érdekében.

Egyesült Államok: a paternalista állam visszatérése

A válság a legmélyebben kiindulópontját, az Egyesült Államokat sújtotta. Csak 2008 novemberében a építésztervező-mérnöki szektorban tízezer, az építőiparban 82 000 állás szűnt meg. A munkanélküliségi ráta sosem látott mértékben, évtizedes csúcsokat döntögetve nő. A kereskedelmi célú ingatlanok piacán a szakértők 2009-2010-ben akár 25-35%-os visszaesést is elképzelhetőnek tartanak; az ipari építőszektorban ez húsz százalék, a hivatali és irodaépületek terén hét százalék lehet. Csak New York-ban közel ötmilliárd dollárnyi fejlesztés törléséről vagy elhalasztásáról döntöttek.

Számos építőiroda, köztük például a New York Times székházának társtervezésével a szakmai csúcsra került FXFOWLE is a dolgozók 5-25%-os leépítését jelentette be. Az elbocsátottakon kívül a szakmába most belépő frissdiplomások kerülnek igen nehéz helyzetbe. A The Architect’s Newspaper beszámol egy esetről, amikor az álláskereső fiatalt hatvan esetből csupán egyetlenegyszer hívták vissza – de nem kapta meg azt a helyet sem. A krízisből a Távol-Keleten is dolgozó, nagy létszámú irodák kerülhetnek ki megerősödve.

A megoldást mindenki a kormányzattól várja, amely már több pénzintézetet felvásárolt és mentőövet dobott az autóipar három óriásának is. A Chrysler és a General Motors siránkozása mellett elhalkul az építőiparból elbocsátott tízezrek szava. Obama nem garasoskodott az ígéretekkel: még novemberben bejelentette, hogy hétszáz milliárd dolláros közmunkaprogramot indít. Az American Institute of Architects ehhez a programhoz kapcsolódva Rebuild & Renew néven a minap saját javaslatcsomagot adott ki: ők többek közt szánnának 725 millió dollárt az USA iskoláinak felújítására és környezetbaráttá tételére, harmincmilliárdot az országos „zöld épület”-programra, és harmincmilliót a történelmi emlékek megmentésére.

Európai Unió: egyéni megoldások egy közösség tagjaitól

Európát a krízis váratlanul, noha nem teljesen felkészületlenül érte. A fejlettebb nyugati fertályon nemegyszer komoly állami bevatakozásra volt szükség, ám a legsúlyosabb helyzetbe az egyébként is legyengült gazdasági helyzetben levő országok, mint például Magyarország, kerültek. 2009-re az EU mindössze 0,1%-os GDP-növekedést jósol, ami a washingtoni IMF szerint akár negatívba is átfordulhat.

A kontinens minden tájáról naponta érkeznek negatív hírek. Az elsőként pénzügyi segítségre szoruló Izlandon elhalasztották a dán Arkitema tervezte nemzeti operaház munkálatait – maga az építésziroda is leépítést jelentett be. A brit MAKE Architects három irodája közül egyet bezárni kényszerült; a szigetországban több fontos építkezést elhalasztottak vagy végleg leállítottak. Az első fecske, Zaha Hadid 2008 februárjában lefújt Architecture Foundation-székháza után így járt több leeds-i toronyház és Richard Rogers londoni felhőkarcolója is.

Írországban a minap közzétett adatok szerint az építészek közel egyharmada állástalan, és ez a szám két hónapon belül akár 41%-ra is nőhet. A helyzetet jól jellemzi, hogy Dublin ikonikus beruházását, a U2 hazai magassági rekordernek szánt felhőkarcolóját is parkolópályára tették. A skandináv államokat kevésbé, inkább csak az amerikai ingatlanpiacba befektető bankok révén érintette a válság; a spanyol Martinsa-Fadesa ingatlancég csődje azonban több tagállamra, így hazánkra is hatással volt. Spanyolországban 2008 második felében húsz százalékkal zuhantak vissza az ingatlanárak, ez 2011-re a Deutsche Bank szerint a 35%-ot is elérheti. Rosszul érintheti az olasz formatervezés világát, hogy miután Itáliában ötödével zuhant az eladott autók száma, a FIAT négy helyütt gyárbezárásokat, illetve a termelés felfüggesztését jelentette be. A Pininfarina máris piacra került. a család megválik a legendás designcégtől.

A gazdasági mentőcsomagok mellett az EU közössége a szólamok szintjén az idén programsorozattal ünnepelt kreatív és innovatív közösségi munkától várják az áttörést. A gazdasági téren egyébként sem túl aktív együttműködést az utóbbi hetekben ráadásul elhomályosította egy jóval konkrétabb fenyegetés: az orosz-ukrán gázvita miatt Közép- és Délkelet-Európát fenyegető energiahiány.

Az egyes tagállamok vezetése tevékenyebbnek bizonyult. Az ötvenmilliárd eurós német mentőcsomag a legnagyobb Európában. Sarkozy francia miniszterelnök persze e téren sem kíván elmaradni: 26 milliárd eurós csomagjához még 15,5 milliárd közcélú beruházásokra szánt euró járul. Portugália és Belgium pénzintézetek felvásárlására kényszerült. A válság kellemes meglepetése lehet, ha pozitívba fordul az állandó pénzügyi gondok miatt kárhoztatott 2012-es olimpia megítélése. A Londonban jelenleg 3 315 főnek munkát adó előkészületekhez az év végéig több mint hétezer embert vesznek fel, 2012-re pedig további húszezer állást teremt az olimpia.

A nagy vesztesek: Oroszország és a Közel-Kelet

A gazdasági fejlődéstől hajtva nemegyszer átgondolatlan projekteket indító oroszok és a nem kis részben spekulatív ingatlanfejlesztésre építő Arab-félszigeti kistigrisek lehetnek a válság legsúlyosabb sérültjei. Moszkvában a város legmagasabbjának induló, 118 emeletes Oroszország-torony projektjének leállítását jelentették be, Szentpétervárott pedig a Gazprom beruházása került veszélybe, miután az azt 49%-ban finanszírozó város kiszállt a projektből.

Az oroszok jellemző módon reagáltak a krízisre. Putyin államelnök október végén az állami építőipari beruházások növelésére szólította fel a kormányzatot. Az nem késlekedett: a bajba került fejlesztők lakáscélú projektjeinek állami felvásárlására ötvenmilliárd rubelt különítettek el. Moszkva vezetésének nyomására a fejlesztők novemberben 25%-os lakásárkedvezményt hirdettek az előző hónapi árakhoz képest; mindössze egyetlen beruházó próbált nyújtott be keresetet a diktatorikus döntés ellen, ám hamarosan ők is visszavonták.

A Közel-Keleten Dubaiban a legsúlyosabb a helyzet. A válság első hónapjaiban még úgy tűnt: az elmúlt években szédületes iramban növekvő miniállamot elkerülhetik a nagyobb gondok. 2008 végére azonban bedőlt a dubai gazdaság: miután a legnagyobb hitelezők felfüggesztették a további pénzfolyósítást, számos építkezést leállítottak. Az új lakásokra egyébként sincs igény: a korábban a világ legmagasabbjai közé tartozó ingatlanárak 50%-kal estek vissza, még a nemrég elkészült Pálma-sziget luxusingatlanjai is negyven százalékot vesztettek értékükből, ám a piac így is pang. A fejlesztő Nakheel csendben visszavett a készülő harmadik Pálma-sziget, a Palm Deira méretéből, azt azonban nem tudták elkerülni, hogy a tervezett egy kilométeres torony félretételének híre ne járja be a világsajtót.

Az egyes miniállamok különböző módokon, de többnyire állami forrásokból igyekeznek új életet lehelni a gyengélkedő gazdaságba. Kuwait tőzsdei felvásárlással 12 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba. Dubai húsz százalékkal, több mint nyolc milliárd dolláral növeli a szolgáltató célú közkiadásokat, ideértve a tervezett metróhálózatot és az új reptér építését is.

Távol-Kelet: Kína akár profitálhat is

Az indiai és a kínai gazdaság növekedése fékeződik ugyan, de tovább folytatódik a válság alatt. Peking tavaly novemberben 586 milliárd dolláros beruházáscsomagot tett közzé, amely főleg infrastrukturális beruházásokra vonatkozik – hasonlóan az Egyesült Államokhoz. Ennek a munkanélküliség szempontjából lehet kulcsszerepe, a fogyasztás világméretű visszaesése ugyanis a mindenhova exportáló Kínára lesz a legsúlyosabb hatással.

A kínai cégek meglepő módon akár profitálhatnak is a válságból: máris több amerikai pénzintézet jelentette be, hogy a veszélyes dollár helyett inkább a biztonságosnak vélt jüant választja, és kínai vállalatok felvásárlásába fektet be. Szingapúrt a hivatalos közlések szerint nem érintette komolyan a válság, a hongkongi ingatlanárak azonban negyven százalékkal zuhantak vissza, a máig kivételes státuszt élvező városban pedig rekordot döntött a munkanélküliek aránya – igaz, így is csak 4,8%.

Japán, Dél-Korea és Tajvan Európához hasonló krízisbe került, a nyugati demokráciákhoz képest azonban itt ennek jóval komolyabb a lelki befolyása. Japán egyelőre nem tért magához a sokkból, miután gazdasága öt év fejlődés után újból recesszióba került. A Lehman Brothers csődjén sokat veszítő Tajvan ellenben többmilliárdos közmunkaprogramot hirdetett.

kína, egyesült királyság, izland, reykjavík, arkitema, india, egyesült államok, gazdasági válság, európai unió, európa Icon_print

A gazdasági válság az építőiparban érezteti leginkább hatását

A Chicago Spire jelenlegi állapota - lehet, hogy így is marad

A válság miatt elnapolt izlandi operaház

Szentpétervár kiszállt a Gazprom új negyedének megvalósításából

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317