Január 14-én, szerda este Prágában elhunyt Jan Kaplicky, a világhírű Future Systems építésziroda vezetője. Kaplicky néhány órával azután esett össze az utcán, hogy felesége délelőtt lánygyermeknek adott életet. Az 1968-ban Londonba emigrált építész első jelentősebb hazai épülete a nemzeti könyvtár lett volna, amelyre nemzetközi pályázaton nyerte el a megbízást, az építkezést azonban a kormány elhalasztotta. Kaplicky hetvenegy esztendős volt.
A České Noviny cseh hírportál tudósítása szerint hivatalosan még nem jelentették be a halálhírt, de a rokonok már azonosították Kaplickýt. Halálával Csehország és talán Közép-Európa is leghíresebb építészét veszítette el. Kaplický eredeti gondolkodásmódja, az építészet technikai határait folyton megkérdőjelező hozzáállása nemzetközi mértékkel is a legjelentősebb alkotók közé emelte; Londonban alapított irodája, a Future Systems az elmúlt évtizedben útmutató, jellegzetesen egyedi arculatú műhellyé vált.
Jan Kaplický 1937. április 18-án született Prágában. Már gyerekkorában a technika és a modern építészet rajongója lett, nem kis részben az Egyesült Államokban élő nagyapja hatására, aki rendszeresen küldte neki a Life magazint. 1956-62 között a prágai Iparművészeti és Építészeti Főiskolán tanult és szerzett diplomát. 1964-től hivatásos építészként dolgozott. 1968-ban, a prágai bevonulás idején építész kolléganőjéhez, Eva Jiřičnához hasonlóan Londonba emigrált, mindössze száz dollár költőpénzzel és néhány pár zoknival a poggyászában.
Angliában 1969-71 között az akkoriban a londoni Nemzeti Színház tervein ügyködő Denys Lasdun and Partners építészirodában dolgozott, majd Renzo Piano és Richard Rogers közös, a párizsi Centre Pompidou felépítésére létrehozott műhelyében foglalkoztatták. Innen azonban 1973-ban kilépni kényszerült, amikor a munkák helyszíni koordinálása végett az iroda Párizsba települt – még mindig nem volt ugyanis brit útlevele. A Spencer and Webster Associates-nél tett rövid kitérő után négy évig a ma világszerte ismert, Foster + Partners néven működő Foster Associates-nél dolgozott.
Már ez idő alatt, 1979-ben létrehozta saját irodáját Future Systems néven, David Nixonnal közösen. Amanda Levete 1989-ben társult az irodába. Működésének első tizenöt évében a Future Systems kevés megrendelést kapott; első komoly megbízásuk a londoni Lord’s krikettpálya médiaközpontja lett 1994-ben. A futurisztikus, áramvonalas épület öt évre rá elnyerte Britannia legfontosabb építészeti elismerését, a Stirling-díjat, 2001-ben pedig a World Architectue Award-ot.
A sikerekkel új perspektívák nyíltak az iroda előtt. Birmingham-ban emelt Selfridges-áruházuk világszerte az építészeti magazinok címlapjára került, és bár a nagyközönség egy része értetlenül állt az épület előtt, az elnyerte a brit királyi építészszövetség, a RIBA érmét. A következő években mind több jelentős megbízást kaptak: ők tervezhették például a készülő nápolyi metró egyik állomását és a modenai Enzo Ferrari-múzeumot.
Az iroda életében újabb mérföldkövet jelentett, amikor 2007-ben nemzetközi pályázaton elnyerték a prágai Nemzeti Könyvtár tervezésének feladatát. Organikus, színes, a hagyományos épületekre cseppet sem emlékeztető tömbjük, a „Polip” heves vitákat váltott ki Csehországban. Bár a nemzetközi szakmai sajtó és több neves építész személyesen is kiállt a Future Systems mellett, Václav Klaus cseh államfő kijelentette: mindent megmozgat azért, hogy az épület ne készülhessen el. A beruházást eleinte támogató Pavel Bém, Prága polgármestere később szintén elpártolt a tervektől. A kormány végül a kulturális minisztérium kitüntetését is elutasító Kaplický határozott tiltakozása ellenére 2010-ig elhalasztotta az építkezésről hozandó döntést.
Bár időközben megbízást kaptak egy České Budějovicében felépítendő koncertteremre, az irodának problémái támadtak. Kaplický és a vele tizenöt évig együtt élő Levete a szétválás mellett döntött, és ez hamarosan a munkakapcsolatra is rányomta bélyegét: 2008 októberében bejelentették az iroda kettészakadását. Levete vihette a munkatársak és a megbízások javát, a név viszont az alapítóé maradt. Kaplický magánéletében is fontos változások álltak be: 2007-ben megnősült, a nála fiatalabb cseh Eliška Kaplický Fuchsovát vette el.
Az építész tanárként is dolgozott. 1982-88 között az Egyesült Királyság legrégebbi független építészeti iskolája, az Architectural Association School of Architecture oktatója volt, 1992-ben pedig Bordeaux-ban és a berlini Műszaki Egyetemen tanított. 2000-ben a RIBA tiszteletbeli tagjává választotta.