Logomain

Kultúrcélpontok 2009-ben: Linz és Vilnius

By Martinkó József 2009. január 7. 17:29

szerk at hg dot hu

Guggenheim20130601-27858-fcy17r.gallery

A tervezett vilniusi Guggenheim-múzeum látványterve

Linz_cikkep20130601-27858-i1vgbs.gallery

A linzi Lentos Múzeum alkonyatkor.

Aec1_m20130601-27858-1xhiyqw.gallery

A linzi Ars Electronica Center bővítését a bécsi Treusch építésziroda tervezte.

Aec2_m20130601-27858-kxenx9.gallery

Az épület külsejét borító LED-panelek éjjelente különböző színekben pompáznak.

Lentos_m20130601-27858-ex25kb.gallery

Látványos a 2003-ban átadott Lentos Museum éjszakai képe is, amely ugyancsak a Duna partján áll.

Okcenter_m20130601-27858-11t5y9g.gallery

Az OK Kortárs Művészeti Központ épületét és bővítését a helyi Peter Riepl tervezte.

Wissensturm_m20130601-27858-escgf5.gallery

Az Ottokar Uhl tervei alapján épült Wissensturm a városi könyvtárnak ad helyet.

Galeria_aec20130601-27858-1kgw7wv.gallery

Linz új kulturális létesítményei 2009-re

Szilveszterkor, utcai népünnepély keretében vette át az osztrák Linz és a litván Vilnius az Európa Kulturális Fővárosa címet, amit egy éven át birtokolnak majd. A kulturális évadtól elköszönő Liverpool és a norvég Stavanger teljesítményénél idén sokkal élesebben vetődik fel az a kérdés, hogy 2010-ben, amikor Essen és Isztambul mellett Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa, milyen magasra is kerül fel a léc. Mennyire képes a 2009-es év két városa megfelelni kitűzött céljainak a gazdasági válság időszakában? Milyen elvárásokkal kezdődik majd el az a bizonyos 2010-es esztendő?

Az elmúlt évek EKF projektjeivel kapcsolatban kétfajta jól elkülöníthető modell alakult ki. Vannak helyszínek, amelyek látványos kulturális beruházások keretében, városrehabilitációval, kulturális létesítmények fejlesztésével, nagyszabású építészeti projektekkel fut neki a kulturális évadnak, illetve vannak városok, ahol a kulturális programok közösségépítő és turisztikai erejében bíznak, azaz valóban egyetlen évnek képzelik el a rendezvényt, mindenféle jövőbemutató beruházás nélkül.

Linz esetében inkább az első, míg Vilnius esetében inkább a második modellről beszélhetünk. A felső-ausztriai város esetében azonban rögtön meg is kell jegyezni, hogy 2003-ban az ugyancsak osztrák Graz látványos építészeti beruházásai kézzelfogható mintával szolgáltak azzal kapcsolatban, hogy a jól előkészített és valóban megalapozott, nem csak papíron “megvalósuló” létesítményfejlesztés teszi valóban emlékezetessé az adott év városi programjait. Többek között Vito Acconci hídja, Peter Cook-ék UFO-kiállítóterme, Klaus Kada rendezvényközpontja Grazot egyszeriben a világ egyik legizgalmasabb kulturális városává tették, ami természetesen versenyre késztette Linzet is. A tervekből jól kirajzolódik, hogy Linz hosszú távra tervez, az EKF-cím csupán a szükséges fejlesztések apropóját jelenti. Beruházásaik túlnyomó többsége kortárs építészeti gyöngyszemeket költöztet majd a város egyes pontjaira.

Még 2007 őszén elkészült az új városi könyvtárnak otthon adó fémborítású toronyház, a Wissensturm, melyet később, 2008-ban két igazán elegáns épület követett. Az év végén adták ugyanis át az Ars Electronica Center tudományos/médiaművészeti központot, illetve a tavalyi év elején már megnyitotta kapuit az O.K Center for Contemporary Art művészeti központ bővítése. 2009-re elkészül a Johannes Kepler Egyetemhez kapcsolódó tudományos park, 2012-re pedig állni fog a város új koncertterme is.

A megnyitó ünnepség hátteréül és az évad egyik ikonjaként használt új Ars Electronica épület az 1979 óta évente megrendezésre kerülő médiaművészeti fesztivál 1996-ban átadott régebbi szárnyának bővítése. A három évvel ezelőtt kiírt építészeti pályázatot a bécsi Treusch architecture ZT nyerte el, míg a 29,7 millió eurós, mintegy nyolcmilliárd forintos költségvetésű építkezés 2007 tavaszán indult, hogy 2009 szilveszterén nyíljon meg hivatalosan. A Duna parton található, 5100 négyzetméteres multimédiás üveghomlokzatával rendhagyó, állandóan változó display-ként működő új épület a 2003-ban elkészült Lentos múzeum (tervezője Weber und Hofer) párdarabjaként is felfogható. Egyébként az egész évad költségvetését hatvan millió euróban határozták meg, így az építészeti fejlesztések büdzséjét tartományi és szövetségi forrásokból is ki kellett egészíteni. Ez az összeg épp megegyezik az EKF 2007-es nagyszebeni programjának költségvetésével, aminek egyik feléből az erdélyi szász város műemlék belvárosának épületeit renoválták példás minőségben, míg a másik felét a programokra költötték el. 

Az óhatatlanul Adolf Hitler és Ludwig Wittgenstein városaként számontartott Linz tehát hosszú kifutást szán az EKF nyomán létrejövő kulturális beruházásoknak, ami évtizedekre befolyásolhatja a város kulturális életét.

Az 544 ezer lakosú litván főváros EKF programjával kapcsolatban kevés látványos építészeti alkotásról lehet beszámolni, pedig a 120 projekt és 900 esemény lebonyolítására szánt 30 millió euró mellett a szervezőbizottság 55 millió eurónyi összeget nevezett meg az infrastruktúra fejlesztés kereteként. A kommunista párt korábbi központi nyomdáját, amely évek óta független kulturális központként működik, 2009-re Arts Printing House néven tervezték felújítani – a beruházás azonban megakadt. 2008 végére befejeződött viszont az 1980-ban Forradalmi Múzeumnak épült Nemzeti Galéria felújítása és átalakítása, de az épület csak júniusban nyit meg. A megbízást még 2003-ban nyerte el három litván építész: Audrius Bucas, Darius Caplinskas és Gintaras Kugynis. A galéria az ünnepi évben két kiemelkedő programnak ad helyet: itt rendezik meg Litvánia leghíresebb festője, Mikalojus Ciurlionis és kortársainak kiállítását, és bemutatkozik a jelenleg a londoni Viktoria and Albert Museum-ban látható, a hidegháború idejének formatervezését bemutató tárlat.

Litvánia nevét 1009-ben említik először források, így az év az ország számára törénelmileg is kiemelkedő. A Seimas, azaz a litván parlament részben ezért döntött arról, hogy kormányzati forrásokból újjáépítik a középkori eredetű királyi palotát, amelyet 1801-ben szinte teljesen elbontottak. Az erősen vitatott újjáépítés ünnepélyes átadóját július 6-ra tervezik.

Ugyanakkor idén hirdették ki annak a nemzetközi építészeti pályázatnak a végeredményét, amelyet a Guggenheim Alapítvány megbízásából írtak ki. A nyertes pályaművet az extravagáns Zaha Hadid tervezi, aki Daniel Libeskind és Massimiliano Fuksas terveit utasította maga mögé a döntőben. Ha felépül, akkor a szoborszerű, organikus megjelenésű épület hasonló funkciót láthat el, mint Gehry épülete Bilbaóban.

A két város közül Linz tűnik igazán példamutatónak: az összes tervezett központi épület jóval az ünnepi év előtt elkészült, míg Vilniusban két fontos megnyitó is a nyár közepére csúszott. A helyzet azonban még így is kedvezőbb, mint a tavalyi kultfőváros Liverpoolban, ahol a nagy szenzációnak szánt múzeum egyáltalán nem készült el az év folyamán. A 2010-ben címvárományos Pécs előtt is nagy kihívás áll: a jelenlegi helyzet szerint a tervezett nagyberuházások csak az év második felére lesznek átadható állapotban.

építészet, vilnius, kulturális főváros, martinkó józsef, 2009, linz Icon_print

A tervezett vilniusi Guggenheim-múzeum látványterve

A linzi Lentos Múzeum alkonyatkor.

A linzi Ars Electronica Center bővítését a bécsi Treusch építésziroda tervezte.

Az épület külsejét borító LED-panelek éjjelente különböző színekben pompáznak.

Látványos a 2003-ban átadott Lentos Museum éjszakai képe is, amely ugyancsak a Duna partján áll.

Az OK Kortárs Művészeti Központ épületét és bővítését a helyi Peter Riepl tervezte.

Az Ottokar Uhl tervei alapján épült Wissensturm a városi könyvtárnak ad helyet.

Linz új kulturális létesítményei 2009-re

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317