Logomain

Budapest Szíve - Zárójelentés

By Bart Dániel 2006. március 28. 00:00

szerk at hg dot hu

Az évtized egyik legnagyobb szabású építészeti ötletpályázatának nyerteseit hirdették ki az Erzsébet téri Gödörben. A pályázóknak a városháza előtti telek beépítési tervén túl egész városközpont-rehabilitációs tervvel kellett pályázniuk.

Az évtized egyik legnagyobb szabású építészeti ötletpályázatának nyerteseit hirdették ki az Erzsébet téri Gödörben. A pályázóknak a városháza előtti telek beépítési tervén túl egész városközpont-rehabilitációs tervvel kellett pályázniuk. Hosszú hagyományra tekint vissza a Városháza környékén az urbanisztikai zűrzavar, és már a megoldásra sem először írnak ki pályázatot: az előzőt a negyvenes években hirdették meg, számos nagy vízió érkezett be rá, de a háború miatt aztán egy kapavágás sem történt az ügyben. Szerencsére: tegyük hozzá, hiszen, ha ma állna valamelyik több utca felett átnyúló, birodalmi léptékű épület, azt biztosan még nehezebb lenne a mai igényeknek megfelelően átszabni.

50820_cikk20130531-31141-1g69crh.gallery

:image_9017

Eltér István, Budapest
Főváros Önkormányzat Városképvédelmi Bizottságának elnöke az átadóünnepségen világosan kifejtette a főváros álláspontját. Teljes a szakmai konszenzus afelől, hogy az Erzsébet tér és a Városháza Park problémáit, és tágabban véve Budapest központjának megoldatlan kérdéseit nem lehet egy-egy nagy építészeti gesztussal megoldani, hanem komplex urbanisztikai kérdésként kell kezelni, különös hangsúllyal a közlekedési terhelésre, melynek enyhítése nélkül semmiféle rehabilitációs program nem elképzelhető, illetve nem lehet sikeres.

Ezen felismerés értelmében a bíráló bizottság semmiféle meghökkentő esetleg extravagáns javaslatot nem utasított el, csak szokatlansága vagy drágasága miatt. És noha a Kossuth Lajos utca föld alá helyezését a valószínű akciók közt tartják számon, a Károly körút ugyanezt már valószínűleg nem érdemli meg, és úgy tűnt a pályázatok nagy része sem javasolja ezt a fajta egyértelmű forgalmi terhelés-csökkentő lépést. Sőt, úgy tűnik, az új elképzelések legnagyobb vesztese pont a Károly körút lenne, hiszen a beérkezett pályaművek túlnyomó része megszabadulna a bazársor lebontásával megnyílott, szabd tértől, a Madách házakkal szemben falat húzna körülbelül a bazársor helyére és az új belvárosi főteret – a Vörösmarty tér leendő vetélytársát – a Városháza régi épülete és bazársor helyén emelkedő szárny közé tervezi.


Ami már csak azért is inadekvát, mert a főváros megbízásából működő Studio Metropolitana urbanisztikai kutató központ legutóbbi felmérése szerint a fővárosiak 81 százaléka úgy véli, hogy a park a terület legjobb hasznosítási módja, és épületet semmiképp nem kívánnak rá. Persze egy nagy ívű, értelmes városközpont-rehabilitációs koncepció felülírhatja a városlakók kifejezett óhaját, de vajon született-e ilyen a pályázaton?

A pályázat iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott itthonról és külföldről egyaránt, és lévén ötletpályázat, a kiírásban nem szerepelt költségbeli határ vagy megvalósíthatósági követelmény, viszont rendelkezésre állott az elfogadott rendezési terv. Talán a feladat bonyolultsága, illetve az összes díjazásra fenntartott nemzetközi viszonylatban nem eget rengető 40 millió forint lehetett az oka, hogy igazán nagy nevű külföldi építészirodák, vagy úgynevezett sztárépítészek nem pályáztak.

Az ideális pályázó tehát nem egy épület tervét küldte be, hanem egy környék teljes átalakításának tervét, közlekedéssel együtt. A belváros autós és tömeg-közlekedésének, parkolási lehetőségeinek szakszerű és alapos megtervezése az egyik legfőbb erénye az első helyezést elért pályázatnak, Golda János, Koszorú Lajos, Mohácsi Sándor, Madzin Attila tervének, melyben részletes, gyalogos-orientált rendezést kínálnak a Városháza környékén túl a Március 15-e térre, a Kálvin térre és Roosevelt térre. Sajnos vagy nem sajnos, de a győztes terv sem képes olyan megoldást kínálni, mely a bazársor megszűnésével kinyílt tágas városi térrel bármit kezdeni tudna: ők is visszaépítenék a bazársor helyére a térfalat, ha áttörve, finomítva, átjárhatóan is.

Nem úgy, mint a Kapitány József és Kerekes György rajzasztaláról származó, második helyezést kapott terv, mely a lehető legtömörebb, masszív kőszínű tömbbel zárja le az utcát, mely bármily izgalmasan és modernül tagolt, szokásos városi kanyonná súlyosítja a Károly körutat, melyről nem tervezi elterelni a forgalmat. Szintén második helyezést kapott Sári István és Károlyi István terve, mely az áttört Károly körúti oszlopcsarnokos térfalat kombinálja a vízszínű üvegborítással, hegyes szögű, modern, szeszélyes formákkal, és egy, a nemzetközi építészeti trendek süllyesztőjében szinte követhetetlen mélységbe süllyedt ceruza alakú toronnyal.

A harmadik helyezést kapott terv Kovács Csabától származik, és a dobogósok közül talán ez kínálja a legharmonikusabbnak tetsző kolonnádot a bazársor helyére. A sudár oszlopcsarnok ötletét ugyanakkor mintha a soha fel nem épült Bán Ferenc-féle Nemzeti Színház szépen földbe süllyedő, szabadon álló oszlopsora iránt érzett nosztalgia lengné be. A dobogósokon túl kilenc terv részesült egy, vagy másfélmillió forintos megvételben, és a Gödör klubban kiállított pályázatok alapján lehet mondani, hogy ennél sokkal több értékelhető nem is született.

építészet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317