Logomain

Egy elfelejtett mester nyomában

By Papp Géza 2008. december 12. 15:01

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Cikkep_markhaza20130601-27858-19fbp83.gallery

Római katolikus templom, Márkháza. Szabó István műve

Cikkep_vaci20130601-27858-1buesxs.gallery

A budapesti Váci út egyetlen templomát is Szabó István tervezte.

Magazin20130601-27858-1uvmcwq.gallery

Szabó István kiállítás magazin

1_m20130601-27858-1au2dlw.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

2_m20130601-27858-1qohjz5.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

3_m20130601-27858-14kiq0r.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

4_m20130601-27858-5cvjy3.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

5_m20130601-27858-25i69k.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

6_m20130601-27858-6sq2r1.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

7_m20130601-27858-6uz004.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

8_m20130601-27858-69gs57.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

9_m20130601-27858-1tg6rvo.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Galeria20130601-27858-fm5kp7.gallery

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

A Kortárs Építészeti Központban 2008. december 14-én tekinthető meg utoljára egy meglehetősen elfeledett, ám rendkívül érdekes építészünk, Szabó István (1914-1988) hagyatéki kiállítása. Négy, a Magyar Építészeti Múzeumból kölcsönzött tervrajzot leszámítva a teljes kiállított anyag újdonságnak számít; egy 1972-es torinói szobrászati tárlatot leszámítva a javarészt a 20. század második feléből származó hagyatékot még sosem állították ki. Ennek oka talán az, hogy Szabó munkásságának két fontos területe, a kiállítások építészete és belsőépítészete, valamint a szocializmus évtizedeinek templomépítészete máig feldolgozatlan területnek mondható.

A kiállítás helyszíne is különleges. A Kortárs Építészeti Központ jelenlegi székháza (volt OMFB székház, 1969-71), Szabó István egyik legjelentősebb munkája ugyanis hamarosan lebontásra kerül. Nem véletlen, hogy a kiállítási anyagnak is hangsúlyos fejezete ez az épület. Az átalakítások, bontások miatt az életmű egyre fogy, illetve egyre kevésbé tekinthető autentikusnak. Részben ezzel magyarázható, hogy az anyagban kevés kivétellel nem kaptak helyet az épületek jelenlegi állapotát bemutató képek. 

Az installáció egyszerűnek mondható, de jól illeszkedik a térbe. Különösen naplemente után, amikor a hatalmas üvegfalak térbe helyeik a fényképek, tervek hátteréül szolgáló fehér tablókat. Ezek közé kerültek azok a kisebb-nagyobb méretű művészeti alkotások, amelyek Szabó munkásságának sokoldalúságára mutatnak rá. A terembe belépve is két nagy képzőművészeti alkotását látjuk meg a terem túlsó végében, méretüknek köszönhetően ezek az elsőnek szembetűnő kiállítási tárgyak. Ötletes megoldás a farkasréti templom makettjének elhelyezése olyan vasbeton zsaluköveken, mint amilyenekből maga a templom falazata is megépült.

Szabó első korszakában meghatározó volt a kiállítási építészet. 1938-ban a BNV területén dolgozott. A második világháború után ő is belekényszerült a szocreál erőltetett stílusába. Az ötvenes évekből származó, a Déli pályaudvari, vasútállomást és metróállomást is magába foglaló komplexumának tervein a vastag oszlopsorok, a díszítmények egyértelműen magukon viselik a korszak stílusjegyeit. Megannyi kortársához hasonlóan Szabó sem szerette ezt a stílust, kibújni, menekülni igyekezett előle, és az ötvenes évek második felétől ő is levette ezt a „kényszerzubbonyt". Ezidőtájt kiállítási építmények során dolgozott: pavilonokat tervezett, belsőépítészeti feldadatokat oldott meg (1957: Poznan, Szaloniki, Brüsszel). Emellett képzőművészeti alkotásokat is készített, ezek egy része épületeinek homlokzatán, vagy belső tereiben került elhelyezésre. A kiállításon ilyen alkotásokból is megtekinthető néhány (pl. Pietá, Ádám és Éva), és szerepeltek az 1972-es torinói kiállításán is. A brüsszeli kiállításon készült archív felvételen látható székek hazai változatából egy példány a kiállítási anyag része - ebből mindössze egy garnitúra maradt fent, Szabóék háztartásából. A kiállítási építészet terén szerzett tapasztalatait ügyesen használta fel a Magyar Rádió Pagodájának építésénél: a szűk belső udvar adta korlátozást a befelé dőlő falak, az ívelt tető és az üvegfalak átláthatóságával oldotta fel.

1953-ból ránk maradt egy hárshegyi (sárvárligeti) étterem terve is, ez modern stílusjegyeket felvonultató épület lett volna, ha megvalósul. Későbbi épületei - pl. az inotai kultúrház, a tiszaszederkényi (ma: Tiszaújváros) Művelődési Ház (1964) - már egyértelműen a hatvanas évek modern építészeti stílusában készültek. Ebből az évtizedből származik legmerészebb, a leginkább földtől elrugaszkodott terve is, amit akár az utópiák világába is sorolhatnánk. Az akkor még beépítetlen lágymányosi területre álmodott hatalmas sportcsarnoknak kiemelt városképi szerep jutott volna. A fenyőtoboz felépítésére emlékeztető borítású óriási kúp az olasz Pier Luigi Nervi munkáinak párhuzama.

Életének utolsó korszakában figyelme az egyházi építészet felé fordult. Talán legismertebb szakrális épülete a farkasréti Mindenszentek templom (1973-78). Ennek érdekessége, hogy ez volt az első, a szocializmus érájában épített új római katolikus templom. Ebből persze nem nehéz kitalálni azt sem, hogy nem állt rendelkezésére valami rengeteg sok pénz. A hiányt ötletességgel pótolta: olcsón tudott szerezni beton zsaluköveket, és ezt használta tégla helyett a falak felhúzásához. A kiállításon megtekinthető az épület eredeti makettje. A templom belsőépítészetét, díszítményeit is Szabó tervezte. 1975 és '85 között még kilenc temploma épült fel: a márkházai Krisztus Király templom, a Váci út és a Fáy utca sarkán álló Szent Márton templom, az Ildikó téri és dunaújvárosi református templomok. Az 1987-es Duna-parti ökumenikus temploma már nem épülhetett meg. Halála után még egy terve megvalósult - 1995-re készült el a tatabányai Hálaadás bányásztemplom.

A Bauhaus-tól a posztmodernig

Szabó István építész életműve saját házában

Kortárs Építészeti Központ, Budapest V., Szervita tér 8.

A kiállítás látogatható: dec. 12. (péntek) 17-20h, dec. 13-14. (szombat-vasárnap) 13-17h között.

építészet, papp géza, kék, kortárs építészeti központ, szabó istván, epiteszet Icon_print

Római katolikus templom, Márkháza. Szabó István műve

A budapesti Váci út egyetlen templomát is Szabó István tervezte.

Szabó István kiállítás magazin

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Képek a Szabó István-kiállítás megnyitójáról

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317