Logomain

A vasbeton legyező

By Papp Géza 2008. november 28. 10:45

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Cikkep_allomas20130601-27858-1v39m52.gallery

Moszkva tér cikkép 2

Cikkep_legyezo20130601-27858-1knmqri.gallery

Moszkva tér cikkép 1

Magazin20130601-27858-t3kxuk.gallery

Moszkva tér magazin

Moszkva_ter20130601-27858-l44thx.gallery

moszkva tér metrómegálló magazin

Teljes_metszet_m20130601-27858-1c0oe6o.gallery

A Moszkva téri metróállomás rajza a BKV 1973-as kiadványából.

Alagutmetszet_m20130601-27858-1xqdob4.gallery

A metróalagút metszetei a BKV 1973-as kiadványából.

Allomas_m20130601-27858-shuxsq.gallery

Az állomás látványterve a BKV 1973-as tájékoztatójából.

Galeria20130601-27858-18gh3hl.gallery

Archív rajzok a Moszkva téri állomásról.

Szembul_m20130601-27858-kqzpb1.gallery

A Moszkva téri metróállomás felszíni épülete

Oldalkep_en_m20130601-27858-1wrmewn.gallery

A Moszkva téri metróállomás felszíni épülete

Legyezo_m20130601-27858-1qsdpyi.gallery

Az építmény virtuóz vasbeton tetőszerkezete

Penztar_m20130601-27858-6yp0ra.gallery

Pénztárak a felszíni épület külső homlokzatán

Hatul_m20130601-27858-18pe386.gallery

A felszíni épület hátulról

Belso1_m20130601-27858-eeo7g3.gallery

A metróba vezető mozgólépcső bejáratánál

Galeria20130601-27858-1p6j3bv.gallery

A Moszkva téri metróállomás ma

A metrómegálló furcsa tömbje a Moszkva tér jelképe, de jövője tisztázatlan.

Az elmúlt évtizedekben több tervjavaslat is született Budapest egyik legelhanyagoltabb területe, a Moszkva tér rendezésére. A kirándulni vagy bulizni indulók találkozóhelyéül szolgáló óra és a Moszkva tér című filmben is jegyzett hamburgeres bódé mellett a metrókijárat vasbeton óriásszerkezete a tér egyik erős épített jelképe. Története jellegzetesen közép-európai épületsors.

A 18.-19. században még anyagbánya volt a tér helyén, akkor bányászták ki a hegy egy részét, ezzel lényegében kialakítva a mai domborzati viszonyokat. A 20. század elején korcsolyapálya, majd teniszpálya működött itt. 1929-ben Széll Kálmán volt miniszterelnökről nevezték el a teret, innen ered a tér „Széllkalef", majd egyszerűen csak „Kalef" beceneve. 1938-ban a villamosvonalak fejlesztése okán vágták át a Postapalota előtti dombot. 1945 után egyre több teret használt fel a tömegközlekedés, egyre forgalmasabb csomóponttá vált az ’51-ben Moszkváról elkeresztelt tér, különösen, amióta megépült a 2-es metróvonal állomása. A tér a budai hegyek felől a város kapujaként funkcionál, ennek megfelelően óriási forgalmat bonyolít le - a föld alatt és a felszínen egyaránt: csak a tömegközlekedésnél napi 100 000 ember mozgásával számolhatunk. A mai állapot pedig egészen rendezetlen állapotot mutat, közepén a metrókijárat „legyező" épületével.

Az állomásépület története természetesen nem választható el a metróvonal történetétől. A 2-es vonal megvalósításába 1950-ben fogtak bele. A nehéz gazdasági és politikai helyzet miatt azonban négy év múlva leállt az építkezés, és sokáig csak állagmegóvási munkálatok folytak. Végül 1963-ban indult be a vonal továbbépítése, a Deák tér - Örs Vezér tere szakaszt 1970. április 4-én, a Déli pályaudvarig tartó szakaszt 1972. december 23-án adták át. Végig fontos feladat volt, hogy a metró egyben óvóhelyként is szolgáljon. Közeli, élő emlék volt még a második világháború, és a hidegháborús, atombombákkal terhes világ sem ígért feltétlenül békés jövőt. Ez többek között a Moszkva téri metróállomásra is rányomta a bélyegét. A 2-es metró építésének első szakaszát még maga az ÁVH felügyelte!

Az 1950-es évek első felében Szórád Vilmos (UVATERV) még két lejáratot tervezett az itteni megállóhoz a Moszkva és a Széna térre. Elsődleges szempont volt a védelmi követelmények kielégítése, így az állomás 2 méteres oldalfalakkal, 2,5 méter vastag kupolafödémmel, a szilánkvédő előterek 1,5 és 2 vastagságú falakkal épültek volna meg, hogy a csarnok szerkezete az 500 kg-os rombolóbomba ellen is védelmet nyújtson. Így a felszíni épület inkább emlékeztetett volna a normandiai partok védvonalaira, mint metrólejáróra. Mindehhez a szocialista építés diadalát hirdető képzőművészeti alkotások társultak volna, de ezek részletes kidolgozása és kivitelezése már nem valósult meg. A 2-es metró így egy „torz kor torzóban maradt műve" lett. A Moszkva téri megállót el sem kezdték építeni, pedig Szórád 1955-ben még egy szellősebb, kevésbé militarista változatot is kidolgozott.

A metróépítés második szakaszában készült el a ma is látható állomás. A városi legenda úgy tartja, hogy érvényes építési engedély nélkül építették. A mélyállomást Székely László és Czeglédi István, a felszíni épületet Czeglédi István tervezte. Míg a vonal elsőként megtervezett állomásai (Keleti pu. és Déli pu.) még zömök állomáspillérekkel készültek, a Moszkva téri állomás már valamivel szellősebb, így az áramló embertömeget kevésbé akadályozó oszlopsorokkal épült meg. A felszíni csarnok elhelyezésénél igazodni kellett a már meglévő tömegközlekedési viszonylatok elhelyezkedéséhez és a mélyállomás pozíciójához is. Itt nemcsak a metróüzem helyiségei és a pénztárak, hanem vendéglátóipari helyiségek is helyet kaptak. A tetőterasz tervezésekor a szép kilátásra hivatkoztak - a tér mai állapotát tekintve ez nem mondható megvalósultnak. 

A statikus jellegű felszíni építmény két fő eleme a redős szerkezetű csarnok és a vasbeton tetővel hozzákapcsolt oldalszárny. A csarnokot oszlopokkal részben alátámasztott, vasbeton szerkezetű redős lemezműves, nagy fesztávolságú tetőfödémből áll. Határoló falai eloxált alumínium szerkezettel burkolt idomvas oszlopok közötti termopán üvegből készültek. A mellékszárny, illetve a presszó üzemi helyiségeit határoló falak hőszigetelt vasbetonból épültek. 

A presszó tetőteraszára egykarú monolit vasbeton lépcső vezet. A csarnok és az eszpresszó padlóburkolata fekete labradorit, a tetőterasz eredetileg 10x20 cm-es mettlachi burkolattal készült el. A csarnok feletti redős szerkezet belső felülete nyers beton, külső burkolata SIKA műanyag fólia: a habszivacs szigetelőrétegre lágy PVC anyagot ragasztottak - ez akkoriban ultramodern megoldásnak számított. A vízszintes vasbetonlemez mellvédje részben műkő borítást kapott, részben nyersbeton. A szélfogók határoló falai süttőharaszti mészkőből, a mozgólépcső körüli fal fehér coelga burkolattal készült el eredetileg.

A mozgólépcső lejtős terében az oldalsó falak világoskék luxaflex síkokkal burkolt felületére szerelték a lámpatesteket. A függőleges sík burkolata vasszerkezethez erősített coelga márvány. 40 méteres hosszával ez a metróvonal leghosszabb mozgólépcsője. A peronok szintjén felül piros mozaikcsempe, alatta grafitszürke színű burkolat volt látható a felújítás előtt. Ma fehér lemez burkolatot látunk a piros műanyag feliratsor felett; erre váltott az oldalfal burkolata is. Az épület formája a metróból kiáramló tömeg mozgását szimbolizálja: a villamosnál jóval nagyobb kapacitású metró megérkezésével ugyanis a korábbi körkörös irányú mozgást sugárszerűen szétáradó váltotta fel a tér magjában.

A harmonikatető megépítése annak idején nem kevés gondot okozott. Terjedelmes méretű állványt kellett szerelni, és különös odafigyeléssel kellett betonozni, hogy a redők hosszú élei pontosan összetartó egyenesek legyenek, mert a beton megszilárdulása után már alig lehet az esetleges hibát kijavítani. 

A legutóbbi felújítás előtt a vasbeton szerkezet belül, a mozgólépcsők felső végénél állva is látható volt. Ezt mára sajnos egy közepes minőségben kivitelezett álmennyezet takarja. A pénztárak átkerültek az épület külső oldalára, a régi pénztárablakok felett ma a többi állomáshoz hasonlóan piros-sárgás fotómontázs látható, a környék jellegzetes épületrészleteivel: a Postapalotával, a tenyérnyi 1956-os Széna téri emlékhellyel, a Levéltár tetőcserepeivel stb. A felújítás az épület külső képén vajmi keveset változtatott, azt ma is összevissza kihelyezett táblák erdeje és előnytelen megjelenésű üzlethelyiségek jellemzik. Ma már alig érvényesül az állomás és a toldalék közötti vasbeton tető összekötő, egyesítő szándéka, egyedül a BKV helyiségét magába foglaló sarok mondható rendezettnek.

A felszíni állomásról már az átadásról is úgy cikkeztek, hogy az ideiglenes állapotnak, első fázisnak tekintendő. A metróállomás a mai napig csak egy kijárattal bír, hiányzik a Széna tér felé nyíló párja. Valószínűleg ez lehet az oka annak is, hogy a csarnok egy nem létező várostengelyen a budai hegyek felé néz, ráadásul ez az egyetlen irány is, amelybe el lehet hagyni. (A metró előtt itt álló, háromlevelű lóherére emlékeztető alakú épület ebből a szempontból sikerültebb volt.) Megoldatlan maradt a kapcsolódó gyalogosforgalom biztonságos, a járműforgalmat nem keresztező elvezetése is. Így érthető, hogy a tér áttervezése a hetvenes évek óta napirenden van. 

Az átadáskor még két ütemben történő rendezéssel számoltak. Az első a közúti forgalom rendezését jelentette volna; a második ütemben a fogadóépület erkélyeihez a teret átívelő átjárókat, folyosókat kapcsoltak volna, így választva el a gyalogosforgalmat. Maga a tér a közlekedési hálózat fölé telepítendő parkkal még hangsúlyosabban pinceszintbe került volna.

1999-ben - részben a 80-as évek tervezéseit és felméréseit is felhasználva - tanulmánytervet dolgoztak ki a forgalmi rendezésre, ez alapján 3 verzió alakult ki. Az első jelentős beépítés mellett magántőkét vonna be a rendezésbe, a második a zöldfelületek növelésére koncentrált, a harmadik a közlekedési rend átalakításával a gyalogosforgalom előnyben részesítésére összpontosított.

2006 szeptemberében jóváhagytak egy új II. kerületi szabályozási tervet is. E szerint a téren lejtős zöld felületet, mesterséges dombot alakítanának ki sétánnyal és szökőkutakkal, és ezek alá kerülne le a tömegközlekedési forgalom. Ami a tervekből meg is valósult, az két villamosvonal összekötésével egy Szilágyi Erzsébet fasor - Déli pu. viszonylat létrehozása. A terv második üteme új metrókijárattal számol a Széna tér irányába, valamint egy új metró szárnyvonal lehetőségét is felveti a Moszkva tértől a Budagyöngye felé - ekkor bontották volna el a legyező formájú felszíni épületet. Ezt a tervet a Mű-Hely Rt. készítette. 

2006-ban érte el a 2-es metróvonal több éves felújítási programja a Moszkva teret, ám ez inkább a peronszintet és az utasforgalomtól elzárt tereket (gépészet, áramellátás stb. terei) érintette, a felszíni csarnokban csak a belső tér "kipofozása" történt meg. Ezt jól mutatja, hogy a legyező szigetelése 2008-ban is hiányos, javításra szorul.

2007 februárjában a tér felújítása nem került be az uniós támogatással megvalósítani tervezett fejlesztéseket összefoglaló második Nemzeti Fejlesztési Tervbe.

2007 őszén újabb tervváltozat jelent meg. Eszerint a Krisztina körút - Szilágyi Erzsébet fasor vonalában megszűnnének a villamosvégállomások, de a 4/6-os viszonylat maradna a helyén. Az autók körforgalomszerűen járhatnák körbe a teret, amelynek északi végébe kerülnének az autóbusz megállók, és egy új parkológarázs. Bármelyik változat is lenne az ideális, a megvalósítást erősen gátolja, hogy a tér három kerület határpontja, így minimum három kerületnek, a fővárosnak és a BKV-nak kellene közös álláspontra jutnia és a közös finanszírozást is biztosítania. Így minden bizonnyal még hosszú évekig marad a rendezetlen tér látványa, közepén egy vasbeton legyezővel.

metró, budapest, örökségvédelem, papp géza, magyarország, moszkva tér, czeglédi istván, 2-es metró Icon_print

Moszkva tér cikkép 2

Moszkva tér cikkép 1

Moszkva tér magazin

moszkva tér metrómegálló magazin

A Moszkva téri metróállomás rajza a BKV 1973-as kiadványából.

A metróalagút metszetei a BKV 1973-as kiadványából.

Az állomás látványterve a BKV 1973-as tájékoztatójából.

Archív rajzok a Moszkva téri állomásról.

A Moszkva téri metróállomás felszíni épülete

A Moszkva téri metróállomás felszíni épülete

Az építmény virtuóz vasbeton tetőszerkezete

Pénztárak a felszíni épület külső homlokzatán

A felszíni épület hátulról

A metróba vezető mozgólépcső bejáratánál

A Moszkva téri metróállomás ma

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317