Logomain

Épülettel a terror ellen: élni vagy félni a köztéren

By Rénes Judit 2008. november 27. 08:33

szerk at hg dot hu

Puzzle_jeffreycoolidge_iconica_x20130601-27858-1d6csd9.gallery

Katasztrófaépítészet: hol a biztonság és a terrorizmus metszéspontja?

Maskonglobe_magazinkep20130601-27858-1ci5898.gallery

terrorbiztos epiteszet magazinkep

24026_fotogaleria_n20130601-27858-1k1mrjz.gallery

A WTC helyén épülő, a világ legbiztonságosabb magasházának tartott Szabadság torony

Antiterroristdrillinseoul_afp_m20130601-27858-pklgni.gallery

Katasztrófaépítészet: gyakorlat közben tesztelik az épület teherbíróképességét

Azeletesashowmegytovabb_fesztivalangliaban_m20130601-27858-1cjaifj.gallery

Katasztrófaépítészet: a kockázat dacára az élet és a show megy tovább a köztereken

Constructionoffreedomtower_sept2008_m20130601-27858-192a2tp.gallery

Katasztrófaépítészet: épül a világ egyik legbiztonságosabb épületének tartott Szabadság torony a Ground Zerón

Tajpej101torony_hemis_m20130601-27858-uq1ihb.gallery

Katasztrófaépítészet: a Burj Dubai előtt a világ legmagasabb tornya, a Tajpej 101 ugyancsak rendkívül biztonságos és stabil épület

Wtcplanecrash_gettyimages_m20130601-27858-pu49mg.gallery

Katasztrófaépítészet: a terrortámadásokban megsemmisült WTC emléke örökre megmarad az emberek tudatában

Antiterroristdrillinseoul_afp_x20130601-27858-2egpqw.gallery

Katasztrófaépítészet: gyakorlat közben tesztelik az épület teherbíróképességét

Domeovermanhattan_b_m20130601-27858-qm8m23.gallery

Katasztrófaépítészet: Buckminster Fuller kupolája egész Manhattant védte volna az atomcsapástól

Drstrangelove_warroom_m20130601-27858-1i5fwrq.gallery

Katasztrófaépítészet: a szuperbiztos hadiszoba Kubrick hidegháborús szatírájában

Boritokep_x20130601-27858-i0yks.gallery

Katasztrófaépítészet: figyelmeztetés a terrorveszélyre

Carbomb_bagdad_afp_m20130601-27858-tdkk6d.gallery

Katasztrófaépítészet: helyszínbiztosítás egy bagdadi autós robbantás után - itt nincs behajtást akadályozó betonbarrikád

Usembassybaghdad_afp_m20130601-27858-1j5roln.gallery

Katasztrófaépítészet: az USA legnagyobb területű követsége Bagdadban valóságos erődítmény

Usembassy_berlin_afp_openedon4july_m20130601-27858-h4p6w2.gallery

Katasztrófaépítészet: az idén nyáron megnyílt berlini amerikai nagykövetség szintén zárt és tömb jellegű

Virrasztas2005julius14enatrafalgaron_afp_x20130601-27858-1xiay09.gallery

Katasztrófaépítészet: virrasztás a Trafalgar téren a 2005-ös londoni terrorcselekmény-sorozat áldozatainak emlékére

Zartlancutvkamerafelvlondonimerenylokrol_afp_m20130601-27858-1bjdmtp.gallery

Katasztrófaépítészet: a zárláncú tévékamerák segítségével azonosították a londoni metrós merényletek elkövetőit is

44benishasznaltakbetontuskeket_afp_m20130601-27858-161x2hn.gallery

Katasztrófaépítészet: a II. világháború hadszínterein használt betontüskékből mára behajtás-akadályozó városi barikád lett

500 halott és 1500 sebesült egy bombamerénylet után – építse újjá a közteret!

Visszatért a hidegháború lidérce, legalábbis Piers Gough brit építész szerint, aki a félelem kultúrájának mesterséges felerősítésével vádolja kormányát. Az akadémikus más szakmabeliekkel együtt arra szólít fel mindenkit, hogy bojkottálja a belügyminisztérium tervpályázatát egy olyan fiktív köztér újjáépítésére, ahol 500 halott és 1500 sebesült maradt egy bombamerénylet után. A defenzív építészetnek messzire nyúló hagyományai vannak, és szeptember 11-e óta elszaporodtak az erődítményszerű épületek. Egészséges védekezésről van szó, vagy az egész átcsapott paranoiába?

Tervpályázathoz képest szokatlan felhördülést váltott ki a brit belügyminisztérium Public Spaces, Safer Places (nyilvános terek, biztonságosabb helyek) mottójú felhívása, amelyet november közepén tettek közzé. A kormányszerv mégsem vádolható politikai önkényességgel, mert a felhívás kidolgozásában a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) és a Royal Society of Arts is részt vett. A 20 ezer fontos pénzjutalmat az az egyetemi hallgató kapja, aki egy hektárnyi belvárosi köztérre vonatkozó építészeti koncepciójában a leghitelesebben jeleníti meg a „összehangolt öngyilkos merényletek” jelentette fenyegetést. A feladat abban áll, hogy a jövőre nézve terrorbiztossá tegyék a területet. A tanácstalan jelentkezőnek ötleteket is adnak: csökkentheti az üvegburkolat nagyságát, kialakíthat autóbehajtást megakadályozó betontuskókat vagy tömbszerű virágágyásokat, azaz tökélyre viheti az elmúlt évek meghatározó trendjét.

Az építészek egy része rögtön heves támadást indított a projekt ellen. A látványos középületeiről és élénk társasági életéről ismert Piers Gough szerint a kormány hasonlóan megszállott magatartást tanúsít, mint a közelmúltban a közlekedésbiztonság terén. Amint kifejtette, a terrorcselekmény valószínűsége a 2005-ös metróbeli merényletsorozat dacára sokkal csekélyebb, mint egy sima baleseté. Nem elég, hogy a túlbuzgóság eredményeként Londont elborították az óvatosságra intő táblák és védőkorlátok, most jön a második felvonás a terrorizmusellenesség őrületével – összegezte véleményét az építész. Alastair Donald, Cambridge építészeti tanszékének vezetője szintén ellenzi, hogy túlszabályozással kössék gúzsba a tervezőket, ráadásul a lakosságot további szorongásra kényszerítsék.

A Guardian kritikusa, Stephen Bayley óva int a defenzív építészet újjáéledésétől, miközben felidézi az érintett államok által szükségesnek tartott, mégis szomorú történelmi példákat, így a berlini falat és a Kelet-Jeruzsálemet Abu Disz falutól elválasztó biztonsági kerítést. A hidegháború idején az atomfegyverkezés fokozta a végletekig a bunkermentalitást, amit Kubrick olyan találóan figurázott ki a Dr. Strangelove-ban Ken Adam fojtogató tereinek segítségével. A menedéképítésben furcsa módon az el nem kötelezett Svájc bizonyult az egyik legszorgosabbnak (ma dobozokat tárolnak az alapvetően funkciótlan és fölösleges helyiségekben). A legnagyszabásúbb, ám végül elvetélt elképzelést Buckminster Fuller, a XX. század látnok építész-tudósa jegyezte: a nukleáris csapás kivédésére óriás hi-tech kupolát borított volna Manhattan fölé. A Közel-Keleten mindazonáltal ma sem veszik félvállról a kérdést: az iráni fenyegetés miatt Izraelben több ezer atombiztos magánbunkert építettek, és készül egy hatalmas nyilvános óvóhely is. 

Míg a Brit Építészek Királyi Intézetének (RIBA) vezetése csillapítani igyekszik a pályázat kapcsán fellángolt kedélyeket, azt senki vonja kétségbe,  hogy a biztonság domináns tervezési szemponttá vált. Az építészek egyelőre küzdenek az esztétikailag is vállalható, emberségesnek tűnő megoldással. Az elmúlt évtizedek robbantásos merényletei után sokáig úgy gondolták, hogy a tömbjelleg erősítése helyett összetettebb szerkezetű, könnyebb anyagból készült épületet kellene emelni. Szeptember 11-e azonban végleg megváltoztatta az irányt, amit a nyugat-európai terrorcselekmények is megerősítettek. Ami egykor paranoidnak tűnt, ma más megvilágításban tűnhet fel. A különböző közterek sebezhetőségére a gépkocsiba rejtett bombák veszélye hívta fel a figyelmet. A „tegyük erődítménnyé a várost” mottó jegyében Londont és New Yorkot sosem látott mennyiségű betonkorlát és egyéb útakadály lepte, amelyek távol tartják a nemkívánatos járműveket az épületektől. Az ízlések és pofonok különbözősége itt is érvényre jut: egyesek szerint jóval többre lenne szükség belőlük, mások pedig riasztónak tartják az egész jelenséget. 

Az amerikai építészek, ha egyszer már kötelező lett, legalább stílusosan veszik fel a kesztyűt a terrorizmus ellen. A kényszerbarikádok brutalitását ügyesen lehet tompítani egy kreatív ötlettel vagy rafinált rendezési tervvel. Frederick Bland, a fehér házi őrfülkék tervezője négy éve hívogató formájú, akár biciklitárolóval is felszerelhető, behajtást akadályozó ülőpadokat ajánlott a látogatóknak. Daniel Kaplan elmés keleti módszert alkalmazna a dzsiu-dzsicu szellemében: fordítsuk a támadó tömegét önmaga ellen, vagyis a járda a kritikus szakaszon bírja el az emberi súlyt, de szakadjon be a gépjárművek alatt. Thom Mayne, a Morphosis építészeti Oscar-díjjal kitüntetett alapítója briliáns módon, hajlított acélcsövekkel erősített meg egy kaliforniai középületet. A legszebb eredményt a Rogers Marvel iroda könyvelheti el a NoGo nevű, bronzszobrot idéző biztonsági barikád révén, míg TigerTrap címmel illetett találmányuk képes lesz kiszűrni a bombarakományokat is.

A londoni Canary Wharf felhőkarcolóit korántsem csak a levegő miatt veszi körül feltűnően sok zöld. A ciprusfák ugyanis robbantás esetén elsőrangú ütközőként működnek, mert felfogják a keletkező lökéshullámok jelentős hányadát. Ebben a negyedben található a világ egyik legbiztonságosabb épületének tartott Barclay’s Bank székház. A titulusért szintén eséllyel szállhatna harcba a Burj Dubai előtt világrekorder magasságú Tajpej 101 torony, ahová a statikának és az automatikának köszönhetően egy légy is alig tudna észrevétlenül berepülni. Az átfogó védelem szempontjából azonban, ha végre elkészül, minden mai magasházat le fog körözni a WTC helyén épülő Szabadság torony. Ami a szerkezeti állékonyságot illeti, éppen az ikertornyok tragikus megsemmisülésének tanulságai késztették fejlesztésre a mérnököket.

A maga idejében számos műszaki újítást tartalmazó, a hagyományos vázszerkezet helyett öntámasztó falrendszerrel készült WTC sajátos adottságai miatt a két torony kezdetben kártyapakliszerűen hajlott meg, majd a felső emeletek maguk alá temették az alsóbb szinteket. A szakemberek máig vitatják a kollapszus pontos okát, de abban általános az egyetértés, hogy a kerozin felrobbanásakor keletkezett 1649-1927 Celsius-fokos hő önmagában elegendő lett volna a tartóelemek szétroncsolásához, ugyanis az acél 800 fokon meglágyul. Ma a felhőkarcolók szerkezetét az extra merevítés mellett úgy tervezik, hogy a teherátadás több pont között oszoljon meg, így szükség esetén egyik strukturális elem átvehesse a kieső másik szerepét. A széttörő üveg ugyancsak óriási problémát jelenthet, amit különleges bevonatokkal és szilánkfelfogó védőfüggönyökkel igyekeznek kiküszöbölni. A túlélőknek is nagyobb az esélyük, hiszen hosszabb ideig tartózkodhatnak a légkamrákban a mentőosztagok megérkezéséig, míg a menekülő útvonalat speciális kiképzésű, széles lépcsőházak biztosítják.

A Ground Zero beépítése nemcsak a projekt hordereje, hanem az a rendszeres csúszások és jogvitába torkolló módosítások miatt is reflektorfényt élvez. Mai számítások szerint legkorábban 2011-re, a tizedik évfordulóra készülhet el az emlékmúzeumot és sztárépítészek felhőkarcolóit magában foglaló, közlekedési csomóponttal kiegészülő együttes. A telek pályázaton győztes rendezési tervét a világhírű Daniel Libeskind készítette, aki a híres szobor nőalakjának fáklyájára és a függetlenség kikiáltására reflektáló szimbolikával tervezte meg a Szabadság tornyot. Az aszimmetrikus csúcsból és az 1776 láb magasságból az utóbbi megmaradt, ám az épület távolról sem idézi az egykori vizionárius formát. Larry Silverstein ingatlanmogul időközben ugyanis David Childsot, a neves SOM építésziroda egyik tulajdonosát bízta meg a Szabadság torony tervezésével.

Childs és Libeskind szakmai „párbaja” Észak- és Dél-Korea viszonyára emlékeztetett, majd amikor a rendőrség terrorbiztonsági szempontból túl sérülékenynek ítélte az eredeti designt, Libeskind kiszállt a közös tervezésből. Childs tehát sajátjaként jegyzi az egyszerűen elegáns, hagyományos tornyot, amely leginkább egy obeliszkhez hasonlít. Cserébe olyan védelmet kapott a 102 emeletes épület, hogy máris „elpusztíthatatlanként” emlegetik. Kétszáz láb magas, bevehetetlenül masszív talapzatát fényvisszaverő üveglapokkal burkolják, amelyek robbanás esetén úgy törnek, mint egy szélvédő. A lifteket és lépcsőházakat 60 centiméter vastag, bombarobbanásnak ellenálló acél- és betonfalak védik. Az évi ötmillió turistának fel sem fog tűnni, hogy a civil épületek között páratlanul biztonságos, mégsem nyomasztó térben liftezik fel a kilátóteraszra, hacsak a kinti elmaradhatatlan betonbarikádok látványa nem üti majd meg a szemüket. 

A fokozott védelemért azonban magas árat kell fizetni: a nemzetközi terrorizmus célkeresztjében álló országok külképviseletein újra virágzik az erődítménykultusz. A defenzív építészet követelményrendszeréről külön tájékoztatják a kormányprojekteken dolgozó tervezőket. Az USA berlini nagykövetségének nyáron átadott új épülete építészetileg zárkózott, befelé forduló képet sugall, a 2007-ben megnyílt bagdadi pedig – egyben a legnagyobb területű amerikai nagykövetség – egy masszív kaszárnyamonstrum, amelyről esztétikailag egyöntetűen lesújtó ítéletet hozott Martin Kemp oxfordi művészettörténész professzor és más kritikusok. Az előzmények tükrében érthető és jogos az ennyire magas szintű biztonságra törekvés, ám fennáll a dilemma, hogy tartósan lehet-e élni ilyen korlátok között.

Renzo Piano, a párizsi Pompidou Központ világhírű tervezője egyértelműen válaszol a kérdésre: nincsen terrorbiztos építészet, és a műfajnak továbbra is a derűt kell ünnepelnie. Kizárólag a barlangok nyújthatnának tökéletes fizikai menedéket, ami nemcsak emberhez méltatlan lenne, hanem óriási diadalt jelentene a terroristáknak. A problémára nem adhat adekvát választ a technológia, csak a politika. Piano álláspontját kísérteties módon látszik igazolni a tegnapi vérengzés Mumbaiban, ahol pontosan a legbiztonságosabbnak vélt helyek ellen hajtottak végre összehangolt támadássorozatot. Vagyis: józan eszünk megőrzésével, a kockázat tudatával mégis inkább éljünk, mint féljünk a köztereken.

építészet, daniel Libeskind, wtc, rénes judit, nagy-britannia, usa, ground zero, katasztrófaépítészet, terrorizmus, robbantás, biztonság, köztér, középület, védekező építészet, piers gough, jon coaffee, david childs Icon_print

Katasztrófaépítészet: hol a biztonság és a terrorizmus metszéspontja?

terrorbiztos epiteszet magazinkep

A WTC helyén épülő, a világ legbiztonságosabb magasházának tartott Szabadság torony

Katasztrófaépítészet: gyakorlat közben tesztelik az épület teherbíróképességét

Katasztrófaépítészet: a kockázat dacára az élet és a show megy tovább a köztereken

Katasztrófaépítészet: épül a világ egyik legbiztonságosabb épületének tartott Szabadság torony a Ground Zerón

Katasztrófaépítészet: a Burj Dubai előtt a világ legmagasabb tornya, a Tajpej 101 ugyancsak rendkívül biztonságos és stabil épület

Katasztrófaépítészet: a terrortámadásokban megsemmisült WTC emléke örökre megmarad az emberek tudatában

Katasztrófaépítészet: gyakorlat közben tesztelik az épület teherbíróképességét

Katasztrófaépítészet: Buckminster Fuller kupolája egész Manhattant védte volna az atomcsapástól

Katasztrófaépítészet: a szuperbiztos hadiszoba Kubrick hidegháborús szatírájában

Katasztrófaépítészet: figyelmeztetés a terrorveszélyre

Katasztrófaépítészet: helyszínbiztosítás egy bagdadi autós robbantás után - itt nincs behajtást akadályozó betonbarrikád

Katasztrófaépítészet: az USA legnagyobb területű követsége Bagdadban valóságos erődítmény

Katasztrófaépítészet: az idén nyáron megnyílt berlini amerikai nagykövetség szintén zárt és tömb jellegű

Katasztrófaépítészet: virrasztás a Trafalgar téren a 2005-ös londoni terrorcselekmény-sorozat áldozatainak emlékére

Katasztrófaépítészet: a zárláncú tévékamerák segítségével azonosították a londoni metrós merényletek elkövetőit is

Katasztrófaépítészet: a II. világháború hadszínterein használt betontüskékből mára behajtás-akadályozó városi barikád lett

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317