Logomain

A sztárépítészet halott

By Kovács Dániel 2008. november 8. 20:35

szerk at hg dot hu

Nakheel_tower_m20130601-27858-16hq9h4.gallery

Az ugyancsak dubai, egy kilométeres Nakheel-torony kapcsán azonban Thom Mayne arra figyelmeztetett: felépítése ökológiai katasztrófához vezethet.

Foster_kazah_m20130601-27858-108vkid.gallery

Dubai-jal ellentétben Kazahsztán hiába próbálja sztárépítészekkel vonzóvá tenni magát. A képen Foster tervezett ikertornyai.

Hdem_peking_m20130601-27858-i9iuic.gallery

Peking lakói magukénak fogadták el a költséges, új épületeket, például a Herzog & de Meuron tervezte Madárfészket.

Libeskind_manchester_m20130601-27858-qc2kev.gallery

Daniel Libeskind manchester-i múzeuma nemcsak jelkép: Britannia egyik leginkább környezetkárosító épülete is.

Galeria20130601-27858-143apgk.gallery

Landmark épületek a világból

Bfc_accordia_m20130601-27858-hjm04e.gallery

Britannia legjobb épülete idén egy példamutató lakóprojekt: a cambridge-i Accordia lett.

Chipperfield_berlin_m20130601-27858-13pqmzj.gallery

A tavalyi Stirling-díjas David Chipperfield visszafogott múzeumbővítése Berlinből.

Grafton_milano_m20130601-27858-150zjn5.gallery

A világ legjobb épületének választott milánói egyetem, az ír Grafton Architects munkája.

Holcim_eszak_m20130601-27858-qjjj66.gallery

A Holcim építészeti versengésének észak-amerikai győztese: egy oktatási- és szabadidős központ terve.

Holcim_tartaly_m20130601-27858-12rzhm6.gallery

...És napelemes vízgyűjtő tartály, Dél-Amerika legjobb fenntartható projektjei közül.

Szentendre_m20130601-27858-pto4iy.gallery

Egy úttörő zöld épület itthonról: regionális környezetvédelmi központ Szentendrén.

Galeria20130601-27858-sbvnyu.gallery

Ilyenek lesznek a jövő épületei

Cikkep20130601-27858-r0w9mk.gallery

Agyő, sztárépítészet, szervusz, ésszerűség!

Magazin20130601-27858-xyeu2b.gallery

Agyő, sztárépítészet, szervusz, ésszerűség! magazin

Gehry_bilbao_m20130601-27858-lktp1e.gallery

Frank Gehry bilbaói Guggenheim-múzeuma a landmark-építészet tán legismertebb példája.

Gehry_wdch_m20130601-27858-1acjiv2.gallery

Gehry hasonló stílusú Los Angeles-i koncertterme már korántsem váltja ki ugyanazt a hatást, mint az előbb elkészült Guggenheim.

Fosterny1_m20130601-27858-1j5rfdo.gallery

Norman Foster New York-ba készült magasépületét Tom Wolfe tiltakozásának hatására elvetette a beruházó...

Fosterny2_m20130601-27858-13d9l6a.gallery

...de Wolfe a második, alacsonyabb verziót is elutasítja.

Omadubai_m20130601-27858-8am7j1.gallery

A sztárépítészeti korszak betetőzése lehet Rem Koolhaas és az OMA önálló negyede Dubaiban.

A formatervezés haláláról beszélt nemrég egy interjúban Philippe Starck, a francia design prófétája. A bővebben ki nem fejtett terminust akár az építészetre is vonatkoztathatjuk, amely napjainkban gyökeres változáson megy keresztül. A sztárépítészet, a 20. század utolsó nemzetközi jelensége e téren megfenekleni látszik a nyugati világban: a szuperlatívuszok mellett és helyett egyre több szerephez jutnak „a kevesebb több” és „a kisebb szebb” megfontolt középfokai. Mindez az építészetről alkotott, a nagyívű gesztusok által dominált képünk teljes átalakulásához vezethet. Olyan új architektúra van születőben, amely emberközeli, fenntartható jellegével közösségi jelenséggé válhat.

Mi az: nyugaton találták fel, de a közel- és távol-keleti országokban ma már sokkal népszerűbb? Nem, nem a chips-re és nem is a videójátékokra: a sztárépítészetre gondoltunk. A nagyjából egy évtizede használt fogalmat nehezen lehet meghatározni: olyan építészeti gesztusokat jelöl, amelyek markáns megjelenésükkel és a forma mögött értelmezhető tartalommal új karaktert adnak környezetüknek, messze túlmutatva lokális jelentőségükön. Mint Frank Gehry bilbaói Guggenheim-múzeuma, vagy Sir Norman Foster londoni Uborkája, amelyek eltérő okokból ugyan, de városuk ismert jelképeivé lettek, tervezőiket globális ismertséghez segítve.

Az elmúlt egy-két évtizedben divattá vált neves építészeket alkalmazni, és egy-egy jellegzetesnek szánt épület, „landmark” emelésével új szimbólumot teremteni a világ nagyvárosaiban. (A ’landmark’ ugyancsak nehezen lefordítható; a ’trademark’, azaz ’védjegy’ nyomán talán tájjegyként lehetne magyarítani.) Ezt a folyamatot elsősorban a világméretű gazdasági fellendülés, a fejlődő országok fokozott ütemű felzárkózása segítette elő. Az Emirátusok kistigrisei, az olajtermelő Oroszország vagy Kazahsztán és persze Kína mára, ha lehet, még a nyugaton is túltesznek ebből a szempontból. Itt javában tart a láz: a legnagyobbat, a leghosszabbat, a legmagasabbat felépíteni. A nyugati világ standardjainak kritika és kontroll nélküli túlzásba vitele szinte normának számít például az Emírségekben. Olyannyira, hogy nemrég az amerikai Thom Mayne arra figyelmeztetett: Dubai nagyszabású építkezései ökológiai katasztrófába torkollhatnak. Kínában egy-egy ilyen épület a kultúra és a civilizáció megtestesülése; az itteniek kétség nélkül vallják magukénak a külföldi sztártervezők munkájával készült, rengeteg munkát és hatalmas költségeket felemésztő olimpiai létesítményeket.

Európában és Amerikában azonban mind több városlakó látja úgy, hogy a sztárépítészeti gesztusok figyelmen kívül hagyják a társadalmi és architekturális környezetet. És itt most nem csak Károly hercegnek a brit vidéki idill jegyében folytatott szélmalomharcáról van szó. A neves amerikai újságíró, Tom Wolfe nemrég sikerrel torpedózta meg Sir Norman Foster-nek a New York-i Madison Avenue-ra tervezett toronyházát, és most az átdolgozott változat ellen harcol. A közelben lakó Wolfe szerint a környék történelmi karaktere nem tűr olyan erőszakos épületeket, mint Fosteré lenne: újabb landmark-ra nincs szükség.

Noha ellentmondásosnak ítélhetnénk a karakteres megjelenés elleni küzdelmet egy olyan újságírótól, aki 1962 óta a fehér öltöny mindennapi viselete, tény: a Wolfe-jelenség nem egyedülálló. Hasonló vita bontakozott ki Budapesten is Zaha Hadid Szervita térre kifundált üvegbuborékja körül, az első tervek bemutatását követően. A lényeg nem az ominózus 8 méter, hanem az attitűd, ha úgy tetszik: a tisztelet, amellyel az építész a kontextushoz viszonyul. Ám (az adott projekttől elvonatkoztatva) azt is le kell szögeznünk, hogy a sztárépítésznek a formabontás a feladatai közé tartozik, hiszen a helyszínt újradefiniálni képes épület releváns módon vitathatóvá is válik.

Tizenkettő azonban landmark-ból is egy tucat. A sztárépítészet „mértékegysége”, a wow-faktor idővel erejét veszti, márpedig a világszerte ismert és keresett építészek szűk körébe bekerülni lehetetlen kihívás. Amíg tíz-tizenöt évvel ezelőtt egy Zaha Hadid, egy Libeskind vagy egy Gehry kuriozitásnak számított, addig mára ezeket a mestereket is elérte a tömegtermelés. Ami, félreértés ne essék: nem csökkenti a berlini Zsidó Múzeum vagy a bilbaói Guggenheim értékét – az utódaikét viszont igen. Ez olykor ellentmondásos helyzeteket eredményez. A bilbaói múzeummal való összetéveszthetősége okán például jogos kritikák érik a San Franciscó-i Walt Disney Concert Hall épületét, pedig valójában Gehry ezt tervezte korábban, csak a kivitelezés a névadó család anyagi gondjai miatt késett. Santiago Calatrava jeruzsálemi hídja is kiváló alkotás, de vajmi kevéssé különbözik az építész többtucatnyi, más városban létrehozott átkelőjétől.

A folyamatot felerősíti, hogy a szénalapú erőforrások lassú kimerülésével a fenntartható szemlélet egyre meghatározóbbá válik. Libeskind hadtörténeti múzeuma Manchester új jelképévé vált, de környezetvédelemből nemrég elégtelenre vizsgázott. Az építészet következő nagy kihívása, hogy békából varázsoljon királyfit, azaz landmark-ot plasztikázzon a hasznos, praktikus, környezetbarát, de kevésbé esztétikus ökoépületekből .

A zöld szemlélet térhódításánál azonban jóval gyorsabb és prózaibb oka is lehet a látványos, ám drága épületek eltűnésének. Mégpedig a világot behálózó gazdasági krízis, ami racionálisabb gondolkodásra serkent majd beruházót és építészet egyaránt – jövendöli az 54 esztendős brit David Chipperfield, akinek elegáns és visszafogott épületeit csak az elmúlt években kezdte felfedezni a szakma.

A trend változását nemcsak Chipperfield díjainak sokasodása jelzi, de az elmúlt évek pályázati eredményei is. A Holcim például idén immár másodszorra osztotta díjazza minden világrészen a legjobb innovatív, fenntartható építészeti projekteket. Európában épp az a budapesti Kormányzati Negyed nyert, amelyből számos kritikus épp a landmark-jelleget hiányolta; Dél-Amerikában pedig szinte csupa közösségi alapokra helyezett városrehabilitációs projekt kapott elismerést. De említhetnénk az idei World Architecture Awards díjait is: a globális méretű verseny győztese egy alig ismert ír műhely, a Grafton Architects milánói egyetemépülete lett; egy olyan tömb, amely praktikus, egyszerű, ökologikus - de sosem fog a város szimbólumává válni. A tendencia jól megfigyelhető a legjobb brit épületekért járó Stirling-díj kitüntetettjeinek listáján is. Míg korábban járt a díj Will Alsop extravagáns Peckham-könyvtárának vagy Foster már említett Uborkájának, addig az idei elismerést egy lakóház-projekt kapta, amely három, csak Britanniában ismert iroda együttműködésében készült Cambridge-ben.

Világrengető tanulságokat persze még tisztán kivehető tendenciákból sem érdemes levonnunk. Az építészet, mint ahogy eddig, ezután sem fog egyik napról a másikra megváltozni. David Chipperfield derűsen optimista véleményéhez azonban csatlakozhatunk: a gazdasági válság a fentebb vázolt többi tényezővel együtt valóban eredményezheti a szemléletmód és persze a kritika módosulását. A dolog, végeredményben, rajtunk múlik.

daniel Libeskind, zaha hadid, kovács dániel, frank gehry, santiago calatrava, david chipperfield, thom mayne, sztárépítészet, landmark Icon_print

Az ugyancsak dubai, egy kilométeres Nakheel-torony kapcsán azonban Thom Mayne arra figyelmeztetett: felépítése ökológiai katasztrófához vezethet.

Dubai-jal ellentétben Kazahsztán hiába próbálja sztárépítészekkel vonzóvá tenni magát. A képen Foster tervezett ikertornyai.

Peking lakói magukénak fogadták el a költséges, új épületeket, például a Herzog & de Meuron tervezte Madárfészket.

Daniel Libeskind manchester-i múzeuma nemcsak jelkép: Britannia egyik leginkább környezetkárosító épülete is.

Landmark épületek a világból

Britannia legjobb épülete idén egy példamutató lakóprojekt: a cambridge-i Accordia lett.

A tavalyi Stirling-díjas David Chipperfield visszafogott múzeumbővítése Berlinből.

A világ legjobb épületének választott milánói egyetem, az ír Grafton Architects munkája.

A Holcim építészeti versengésének észak-amerikai győztese: egy oktatási- és szabadidős központ terve.

...És napelemes vízgyűjtő tartály, Dél-Amerika legjobb fenntartható projektjei közül.

Egy úttörő zöld épület itthonról: regionális környezetvédelmi központ Szentendrén.

Ilyenek lesznek a jövő épületei

Agyő, sztárépítészet, szervusz, ésszerűség!

Agyő, sztárépítészet, szervusz, ésszerűség! magazin

Frank Gehry bilbaói Guggenheim-múzeuma a landmark-építészet tán legismertebb példája.

Gehry hasonló stílusú Los Angeles-i koncertterme már korántsem váltja ki ugyanazt a hatást, mint az előbb elkészült Guggenheim.

Norman Foster New York-ba készült magasépületét Tom Wolfe tiltakozásának hatására elvetette a beruházó...

...de Wolfe a második, alacsonyabb verziót is elutasítja.

A sztárépítészeti korszak betetőzése lehet Rem Koolhaas és az OMA önálló negyede Dubaiban.

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317