Logomain

A kortárs építészet nagyhatalmai

By Kovács Dániel 2008. november 6. 16:13

szerk at hg dot hu

Shigeru20130601-27858-cp6j7q.gallery

Az innovatív japán Shigeru Ban saját papírhídján.

Hdem20130601-27858-u8pjf5.gallery

A svájci duó, Jacques Herzog és Pierre de Meuron madridi kultúrtömbje.

Koolhaas20130601-27858-1ut12ll.gallery

A holland Rem Koolhaas zenepalotája Portóban.

Magazin20130601-27858-1i2btl0.gallery

Japán, Svájc, Hollandia

Japán, Svájc és Hollandia: ez a három ország jár az élen a 21. század építészetében. Legalábbis a The Times kritikusa szerint, aki a Phaidon nemrég megjelent kortárs építészeti atlaszát vette alapul a nem túl bonyolult, de kis jóindulattal reprezentatívnak minősíthető kalkulációkhoz. A kiadvány ugyanis az elmúlt nyolc év építészeti terméséből szemezget.

Hogy meglássuk a fa mögött az erdőt: ebben segítenek az ilyen típusú összefoglaló művek – nyugtázza Tom Dyckhoff, a The Times építészetkritikusa az Atlas of 21st Century Architecture kapcsán. A kiadvány segítségével ugyanis, túllépve az egyes sztárépítészi gesztusokon, korrekt képet kapunk arról, mely nációk és milyen kultúrák határozták meg az elmúlt évek építészetét.

Az aranyérmet Japán érdemelte ki, már csak az építészek száma alapján is. A távol-keleti szigetországban ugyanis 240,4 építész jut százezer emberre, így világméretű összehasonlításban is csupán Lichtenstein előzi meg. Ez a szám azonban önmagában nem jelent semmit, csakhogy a 307 558 japán építész között olyanokat találni, mint Kazuyo Sejima, Tadao Ando, Fumihiko Maki, Shigeru Ban, az Atelier BowWow, Kengo Kuma vagy mindannyiuk mestere, Toyo Ito. Ehhez járul még, hogy a japán társadalom olyan mértékben elhivatott a jó építészet iránt, mint sehol máshol a Földön.

Jóllehet a japánokhoz hasonlóan nekik is van mit a tejbe aprítaniuk, az ezüstérmes svájciak nem csak a pénznek köszönhetik a minőségi építészetet. Ez az ország adta a világnak a modernizmus meghatározó alakját, Le Corbusier-t, a kortárs építészet átfogó módon azonban csak az elmúlt három évtizedben szerzett nemzetközi hírnevet. Ez nem pusztán a minőségi iskoláknak, hanem annak is köszönhető, hogy a svájci építészet egyfajta brand-dé vált, olyan, egymástól távol álló stílusban, de mégis hasonló hangnemű alkotókat magába foglalva, mint Peter Zumthor vagy a Herzog – de Meuron páros.

A holland bronzérem inkább veszteségnek minősíthető: az egy évtizeddel ezelőtti állapothoz képest a mélyalföldi kreativitás ma kisebb hatással van a globális design világára, jóllehet, az ország méreteihez képest ez is elismerésre méltó. Különösen, hogy olyan, az ötletekből soha ki nem fogyó mesterek alakítják, mint Rem Koolhaas. Nem is szólva arról, hogy a formatervezés és az építészet Hollandiában a nemzeti kulturális öntudat része, és mint ilyen, csakis minőségi formában elképzelhető.

A „futottak még” kategória valójában inkább kitüntetést jelent, deezeknek az országoknak lenne mit megfontolniuk. Spanyolhon például olyan nemzetközi mestereket látott vendégül a barcelonai olimpia óta tartó lázban, mint Frank Gehry, a FOA, Richard Rogers vagy Jean Nouvel, és olyan hazai palátákat eresztett a világnak, mint a skóciai parlamentért Stirling-díjjal jutalmazott Enric Miralles; az ingatlanpiacra alapozott fellendülés azonban nem tarthat örökké. Németország méretéhez illően eklektikus és nemzetközi építészetet kínál; Ausztria az intellektuális szögletek híve, és itt vannak a legszebb bevásárlóközpontok a világon.

Az Egyesült Államokban az ötvenes-hatvanas évek óta tartó kifulladást az elmúlt évekre végre felváltotta az új lendület: középületek, városfejlesztések tucatjai produkálnak minőségi építészetet, úgy hazai, mind külföldi tervezők segédletével. New York pedig, a designcenrikus Bloomberg polgármesternek köszönhetően, különösen kiemelkedik a mezőnyből.

Dyckhoff különdíjjal jutalmazza Portugáliát, amely kis méretéhez képest kiválóan bizonyít az építészet frontján, tulajdonképp évtizedek óta. Elmarasztalja azonban Nagy-Britanniát, Franciaországot és Olaszországot, amelyek örökségükhöz és hagyományaikhoz képest sokkal jobban is teljesíthetnének. És hogy kikre kell odafigyelni a jövőben? Közép- és Dél-Amerikára, mégpedig elsősorban Mexikóra, Brazíliára, Argentínára, Perura és Chilére, amelyek európai eredetű örökségükkel innovatívan bánva önálló építészeti arculatot formálnak, most, napjainkban.

építészet, hollandia, enric miralles, herzog & de meuron, Svájc, kengo kuma, peter zumthor, rem koolhaas, fumihiko maki, toyo ito, tadao ando, japán, kazuyo sejima, tom dyckhoff, shigeru ban, atelier bowwow Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317