Logomain

Irány: a Déli

By Papp Géza 2008. október 28. 15:25

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Cikkep_felirat20130601-27858-1exjaks.gallery

Déli pályaudvar cikkép

Magazin20130601-27858-95mcnk.gallery

Déli magazin

Fohomlokzat_m20130601-27858-2nk6r6.gallery

A Déli pályaudvar főhomlokzata, Kővári György műve

Szomszeddal_m20130601-27858-1dbu1w.gallery

Jobbra a Déli irodatömbje, balra az új szomszéd, a Krisztina Plaza

Vasarelyszobor_m20130601-27858-1ro9ggw.gallery

Victor Vasarely Zsolnay-szobra a Déli előtti kis téren

Feljaro_m20130601-27858-xtcjg1.gallery

Feljáró az állomáshoz

Korlat1_m20130601-27858-aiddbw.gallery

Az utasváró lépcsőkorlátja

Varoterem_m20130601-27858-l7nf81.gallery

A váróterem részlete

Galeria120130601-27858-ytyrt1.gallery

Déli galéria 1

Varoterem_2_m20130601-27858-xc4ars.gallery

A váróteren a kilátást kínáló üvegfallal

Szekek_m20130601-27858-8lwtdo.gallery

A Déli legendásan kényelmetlen plasztikszékei

Wcblokk_m20130601-27858-8hf90m.gallery

Op-art színözön a mosdóknál

Bisztro_m20130601-27858-1v914df.gallery

Az egykori bisztró emlékét idéző felirat

Peron_m20130601-27858-1ohhz07.gallery

Lépcsőző tető a peronoknál

Zarva_m20130601-27858-u820tm.gallery

A kép nem fordított - a Déli sorsa kétséges.

Galeria220130601-27858-s7ml8d.gallery

Déli galéria 2

A két lépcsőben emelt Déli Pályaudvar hazai közlekedési építészetünk gyöngyszeme - történetét 2008-ban foglaltuk össze.

A 4-es metró építése kapcsán sokfelé ágazó építészeti-várostervezési vita indult meg a vasút és a főváros kapcsolatáról, illetve a kapcsolódó hálózati elemek jövőjéről. A Kelenföldi pályaudvar fejlesztésének igénye egyértelmű, a megvalósítás azonban még várat magára, és a műemlékesek és a MÁV közötti vita sem dőlt még el, hogy a ma álló épületet megmenteni, vagy lebontani érdemesebb-e.

A Kelenföldi fejlesztésének ügye árnyként vetül egy másik pályaudvarra: a Délire. A második világháború végén egyszer már felmerült a kérdés: a Kelenföldi és a Déli közül szükség van-e mindkettőre? A háború végén ugyanis a pályaudvarokat és a hozzájuk befutó vágányokat kiemelt célpontként bombázták, így a Déli is jócskán megszenvedte a bombázásokat. Ez az 1940-es években már tervezett kelet-nyugati metróra is kihatással volt. A világháború után a vonalat úgy rajzolták újjá, hogy a Délit észak felől, az akkori Széll Kálmán (a mai Moszkva) tér felől közelítse meg. Így a 2-es metró vonala elvileg meghosszabbíthatóvá vált a Déli pályaudvar vágányai mentén.

A kérdések ma is aktuálisak: bezárható-e a Déli pályaudvar? Kiváltható-e a Kelenföldi pályaudvarral az itteni vasúti forgalom? És ha igen, akkor hogyan? Folytatni kellene a 2-es metrót a Déliből induló síneken Kelenföldig? Vagy majd a 4-es metró elég lesz a Kelenföldi pályaudvarhoz? Válaszok egyelőre nincsenek, a bizonytalanság azonban nagyon is rányomja a bélyegét az épületre: a MÁV nem áldoz a felújításra, a lepotyogott burkolati elemeket évek óta nem pótolják. Így persze a nagyrészt közönyössé vált utasok nem is értik, hogy miért kellene megtartani, sőt, akár műemléki védettség alá helyezni ezt az épületet. Ma az épület alsó része és a csatlakozó aluljáró-rendszer hajléktalanok tanyája, vagy éppen board-osok gyakorlópályája.

Pedig a Déli többet érdemelne: otthona a hetvenes évek hazai építészetének egyik emblematikus épülete, a kor technológiájának és építészetének kiváló példája. És nem utolsósorban balatoni nyaralásaink kiindulópontja. A tervező nehéz feladatot kapott: az épületet két meglévő út közötti V-alakzatba, hegyvidék és síkság találkozásához kellett illeszteni úgy, hogy közben az akkor még csak épülő 2-es metróhoz (a Déli pu. és a Deák tér közötti metrószakasz 1973. december 6-án nyílt meg), a meglévő villamosvonalakhoz és az autós forgalmi sávokhoz is illeszkedjen, de az innen nyíló remek panoráma adta lehetőséget is kihasználja.

Kővári György és munkatársai mindezt magas színvonalon oldották meg. A sík terület és a hegyvidék találkozását kicsiben is le kívánta képezi az épület: az előtte levő aluljáró, és a felette végighúzódó épülettömeg a völgy-hegyvidék találkozást idézi. A hosszan elnyúló homlokzatot Kővári enyhe ívvel és hármas vízszintes osztással tette tagoltabbá. A sötétített üveg kívülről a Vár panorámáját tükrözi és eltakarja a mögötte zajló nagy forgalmat, belülről pedig óriási, szélesvásznú panorámát nyújt. Az utascsarnok légkondicionálással és árnyékolt üvegfallal készült. A tervezőt dicséri, hogy az üvegfal megszakítás nélkül fut végig a homlokzaton, mintha az emeleti födém csak lebegne a pénztárcsarnok felett. Az épület előtti tér célja egy kis "gyalogos fórum" kialakítása volt - ezt azonban a sok aszfalt és az időközben ugrásszerűen megnőtt autóforgalom megölte. A sülyesztett tér viszont az északi lezárásnak köszönhetően szélvédett. A kis téren az op-art mestere, Victor Vasarely 1986-ban készült szobra áll.

A tervező Kővári György több alkotásában is felfedezhető, hogy nem csak egy épületben gondolkodott, hanem a környezetével szerves egységet képező tereket kívánt létrehozni. 1967-ben az ő vezetésével tervezték meg a Keleti pályaudvar előtti aluljárórendszert, amely új pénztárcsarnokot és metró-összeköttetést adott a Baross térnek, valamint szintben elkülönítette a gyalogos és az autós forgalmat. Később hasonló feladatot kapott a Nyugati tér átalakításakor: az ő tervei alapján készült el az egykori Marx tér aluljárórendszere. A Skála Metró (1982) és a Kőbánya-Kispest csomópont építésze is ő volt. (Nem az ő hibája, hogy mára ezek a föld alatti terek megszűntek városi fórumként, sétányként funkcionálni, és valódi fenntartó híján sötét és koszos kényszer-útvonalakká váltak.)

A Déli előtti kis tér és a pályaudvar tömbjei egységet alkotnak, ezt az azonos anyaghasználat is kiemeli. A teresedés ívét a pályaudvar homlokzatának törése ismétli meg, a két rész között nincs éles határ; lépcsők, rámpák és sétányok rendszere alkotja az alsó szintet. A vágányok felől kifelé haladva a formák is fokozatosan változnak: a vágányokat körülölelő szigorú geometriát az emeleti tér kör alaprajzú pénztárcsarnoka oldja. Enyhe íveket, körcikkeket találunk a továbbiakban is: a lépcsők vezetésében, a folyosórendszerekben, az üzletsor vonalában. A metró kijárata körül pedig szabályos kör alaprajzot találunk. Az épület körök, íveltség és szögletesség modern formába öntött elegye. A ma építészetének is fontos üzenet lehet, hogy az épület hangsúlyozását nem ég felé szökő magas szerkezettel oldották meg, ehhez elég volt a világos színű burkolóanyagok használata a zöldellő Vérmező és az Alkotás út sötét színű házai között.

Nemcsak a pályaudvar megépítése, de annak berendezése is előre eltervezetten történt. Még azt is megtervezték, hogy melyik helyre milyen üzlet kerüljön, igazodva az itteni forgalom igényeihez. A Krisztina út felől autóparkoló volt az épület mellett. (1975-ben 2-4 Ft volt a parkolási díj a belvárosban.) Ennek a helyén ma nem P+R parkoló, hanem a Krisztina Plaza irodatömbje áll. (Tervező: Virág Csaba, UVATERV, kivitelezés: 2000-2001.) Az épület két szintjén pedig helyet kapott egy automata üzlet, IBUSZ iroda, posta, ajándékbolt, virágbolt, csomagmegőrző, ruhatár, ABC áruház - volt itt minden, amire az utasoknak vagy a rá váróknak szüksége lehetett. Ez a tervezett üzletkiosztás mára szinte teljesen eltűnt: az emeleti bisztró ma lezárt terület, a csomagmegőrzőnek csak a betáblázott kiadóját látni, az üzletsor pedig inkább emlékeztet bazárra, mint forgalmi csomópontra. Pedig a bisztró pompás kilátással bír a Vár és a Vérmező felé, felújítását követően remek találkozó- és várakozóhelyet lehetne itt kialakítani.

Ma az aluljáró rendszer meghaladottnak tekinthető, ennek felszámolásával nemcsak sok lépcsőzéstől kímélhetnénk meg a gyalogosokat, de a zöldfelületek megnövelésével akár a Vérmezőt "be is lehetne húzni" a főhomlokzat előtti térre. Ehhez az aluljáró szint feltöltése, gyalogos átkelőhelyek létesítése és a Krisztina körút autóforgalmának föld alá vitele vagy elterelése volna szükséges. (Nota bene: aluljáró helyett gyalogos-átkelőhely létesül a Margit híd közepén is.) Ezzel érvényesülhetne az az elv, amit a városgazdász Éva Amichay úgy foglalt össze, hogy "élő ember föld alá nem való". Ezt a forgalmat akár egy, a sínek felett átívelő új, nagyobb kapacitású, és villamosforgalommal is ellátott felüljáróra is át lehetne terelni - ezzel a Déli pályaudvarra érkező vágányok nem vágnák úgy ketté a város ezen részét, mint ma. Ilyen tervek azonban ma nincsenek, helyette bizonytalanságot és a saját érdekeit előtérbe helyezni igyekvő magántőkét találunk csak a Déli pályaudvar körül.

A Balatonról hazatérő gyerekeknek még egy utolsó élményt ad az itt végződő vasútvonal: a vonat a Gellért-hegy alatt alagúton halad át. Az alagútban a mai napig balra tarts van érvényben a vonatoknak. (Ezen kívül még a gödöllői HÉV vonal maradt balos vezetésű.) Belmagassága annyira alacsony, hogy a vonal villamosításakor le kellett süllyeszteni a vágányokat, hogy a felsővezetékeket be lehessen préselni.

A Déli és környéke

A tét nem kicsi: mint a térképen is látható, a pályaudvar megszüntetésével óriási terület szabadulna fel. Nem véletlen, hogy az ingatlanfejlesztők szemet vetettek a területre. 2001-ben már megfogalmazódott, hogy a várost kettészelő 12 vágányt és a pályaudvart fel lehetne számolni, és akkor felépülhetne egy jó autós és tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező bevásárlóközpont vagy irodaház a megüresedett óriástelken. 2005-ben ismét felmerült az átépítés lehetősége: a MÁV a Cannes-ban megrendezett ingatlan-szakmai rendezvényen hirdette a 16 ezer résztvevőnek a beruházás lehetőségét. 2006-ban már készült is egy terv, amely az aluljárós tér megtartása mellett irodaházat és a sínek fölé nyúló bevásárlóközpontot álmodott a területre. A Nyugati és a Déli közé pedig két vágányos, 2,4 km-es föld alatti összekötő alagutat, illetve egy új budapesti körgyűrűt is álmodtak. Az új Délit akkoriban ki is plakátolták az épület főhomlokzatára. Aztán leszedték, azóta csend van.

Zöldfelület létrehozásáról (a terület bekötése a Vérmezőbe) vagy a Déli és vágányai által "kettészelt" város újbóli összekötéséről senki nem álmodozik. Pedig P+R központnak sem lenne utolsó a helyszín: az autós a Délinél kialakított parkolóban leteszi autóját, és onnan villamossal vagy metróval megy be a belvárosba. Ehhez a közlekedési infrastruktúra már létezik is. De félő, hogy az Örs Vezér tere (Árkád) és a Moszkva tér (Mammut) után itt is a befektetői érdek győz a várostervezés szempontjai felett.

Miért Déli a Déli?

Miért hívják így a Délit, ha egyszer nem is a legdélebbi vasútállomás? A válaszhoz jónéhány évtizedet kell visszaugrani az időben. Először a Buda vasútállomás (indóház) állt itt, ezt a Déli Vaspályatársaság építtette. 1861. április 1-én futott be az első vonat, és akkor a Buda-Nagykanizsa vonal végállomása volt. Az állomás neve tehát nem az elhelyezkedésére, hanem inkább az építtetőjére utal. 1873-ban keresztelték el Délinek. Ez az épület a második világháborúban a befutó vasútvonalakkal együtt teljesen megsemmisült. Ezután sokáig csak ideiglenes építmények szolgálták az utasokat, mert azon elmélkedtek az akkori elvtársak, hogy megszüntessék-e a pályaudvart, vagy ne. Végül Kővári György vezetésével megindult az új pályaudvar tervezése és kivitelezése. A romok elbontása közben, 1974 június 27-én előkerült az eredeti indóház alapkövének ónhengere - ezt a Közlekedési Múzeum őrzi. 1962-ben nyílt meg az új állomás.

Ez az épület azonban hamarosan kicsinek bizonyult, így a meglévő bővítésével - átépítésével egy még nagyobb állomás épült. A tervezés 1968-tól 1974-ig, a kivitelezés 1970-től 1977-ig tartott. (Az utasok 1973. július 10 óta használhatják az utasforgalmi csarnokot.) 1983 óta felsővezeték is van a vágányok felett.

közlekedés, budapest, kővári györgy, pályaudvar, örökségvédelem, papp géza, déli pályaudvar Icon_print

Déli pályaudvar cikkép

Déli magazin

A Déli pályaudvar főhomlokzata, Kővári György műve

Jobbra a Déli irodatömbje, balra az új szomszéd, a Krisztina Plaza

Victor Vasarely Zsolnay-szobra a Déli előtti kis téren

Feljáró az állomáshoz

Az utasváró lépcsőkorlátja

A váróterem részlete

Déli galéria 1

A váróteren a kilátást kínáló üvegfallal

A Déli legendásan kényelmetlen plasztikszékei

Op-art színözön a mosdóknál

Az egykori bisztró emlékét idéző felirat

Lépcsőző tető a peronoknál

A kép nem fordított - a Déli sorsa kétséges.

Déli galéria 2

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317