Logomain

Az új racionalizmus felé

By Kovács Dániel 2008. október 21. 16:17

szerk at hg dot hu

Golden_gate20130601-27858-wmhftu.gallery

A New Deal egyik jelképe, a Golden Gate híd

Hoover20130601-27858-1oeor5f.gallery

A Hoover-gát

Fatima_tombasis5_web_7820130601-27858-lt3blp.gallery

racionalizmus lead

Fatima_tombasis5_web_m20130601-27858-obpgnh.gallery

A fatima zarándokhely új fogadóépülete

Becs_energybase_web1_m20130601-27858-rchzls.gallery

A bécsi Energy Base irodaház

Fatima_m20130601-27858-1sjj1ac.gallery

A fatima zarándokhely új fogadóépülete

Meydan_istanbul_m20130601-27858-1tforh9.gallery

A Meydan bevásárlóközpont Isztambulban

Koroshegy_hidmernokseg2_web_m20130601-27858-1w9axhq.gallery

Hídmérnökségi telep, Kőröshegy

Szentendre_megujulo_web1_m20130601-27858-1gst1ab.gallery

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, Szentendre

Fatima_tombasis5_web_39920130601-27858-1bi6ite.gallery

A fatima zarándokhely új fogadóépülete

Az elmúlt hetek a világot megrengető financiális válságról szóltak, és még korántsem tudni, mikor kerülünk vissza a megszokott kerékvágásba. Az építészet világára a gazdasági krízis nemcsak a hitelfinanszírozás megváltozó körülményei lehet meghatározó, hanem több alapvető, hosszú távú változáshoz is vezethet. Ez elsősorban, mint ahogy a harmincas vagy a hetvenes években is, a racionális szempontok fokozott figyelembe vételét jelentheti, amely ma elsősorban a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelszavaival írható le. Könnyen lehet, hogy a kilencvenes években virágkorát élő sztárépítészetnek a napokban intünk búcsút.

Az elmúlt hetek a világot megrengető financiális válságról szóltak, és még korántsem tudni, mikor kerülünk vissza a megszokott kerékvágásba. Az építészet világára a gazdasági krízis nemcsak a hitelfinanszírozás módosulásai lehet meghatározó, hanem több alapvető, hosszú távú változáshoz is vezethet. Ez elsősorban, mint ahogy a harmincas vagy a hetvenes években is, a racionális szempontok fokozott figyelembe vételét jelentheti, amely ma elsősorban a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelszavaival írható le. Könnyen lehet, hogy a kilencvenes években virágkorát élő sztárépítészetnek a napokban intünk búcsút.

A harmincas évek óta eltelt időszak legnagyobb pénzügyi válságának előjelei az ingatlanpiacon már régóta megmutatkoztak. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban számos építkezést függesztettek fel, legyen szó a leeds-i Lumiére és Spiracle tornyokról, a londoni Architecture Foundation-székházról, vagy épp Santiago Calatrava chicagói toronyházáról. A fejlett országokban jelentkező recessziót azonban néhány héttel ezelőttig elhomályosította a Közel-Kelet és Ázsia megállíthatatlannak tűnő fejlődése. Mostanra nyilvánvalóvá vált: az elkerülhetetlen változások az élet minden területét érinteni fogják. Az előrejelzésben „szerencsére” van mire alapoznunk: a 20. század nagy, az építészet alakulására is meghatározó világválságaira.

Az 1929-33 között a világ költségvetéseit alaposan megapasztó gazdasági krízis, a „Great Depression” az Egyesült Államokból indult útjára, és az USA mellett Németországban tarolt a legnagyobbat. A túltermelésre és a 25%-ra növekvő munkanélküliségre a Keynes közgazdasági elméleteire épülő roosevelti New Deal közmunkaprogrammal válaszolt. Mai áron 676 millió dollárért felépült a nemzeti jelképpé vált Hoover-gát, és jelentős állami támogatással a San Franciscó-i Golden Gate híd. Ugyanez történt Németországban, ahol százezer ember munkájával 1935-40 között több mint 3600 kilométer autópálya épült. Az üzleti világ töretlen optimizmusát, valamint a magánszféra növekvő felelősségtudatát jelzi New York három, ma is meghatározó épülete: az Empire State Building, a Chrysler Building és a Rockefeller Center.

Részben a harmincas évek világválságának köszönhető, hogy a 20. század építészetelméletében központi szerepet kapott a szociális felelősség tudata. Ez a munka a második világháborút követő újjáépítésben, és az ötvenes-hatvanas években jelentkező lakásínség enyhítésére tett erőfeszítésekben csúcsosodott ki. Ez a teoretikai vonulat elválaszthatatlanul összekapcsolódott a modern építészet formanyelvével. Csak évtizedek múltán bizonyosodott be végleg, hogy az utópisztikus elképzelések alapján készült lakónegyedek, mint az elhíresült Pruitt-Igoe vagy a londoni Robin Hood Gardens, illetve az újkori toronyház-építészet ikonikus hasábjai, nemegyszer teljesen alkalmatlanok a használatra. A hatalmas lakótömbök közösségnek szánt terei a bűnözés és a prostitúció helyszínévé váltak. A nyitható ablak nélküli, rosszul és drágán fűthető irodatornyokban felütötte fejét a „sick building syndrom”: a rossz levegő, nyomott terek okozta tünetegyüttes többek között fejfájás, irritáció, allergia, asztma, súlyos esetben hörghurut és tüdőgyulladás kialakulását jelentheti.

A késői modern építészet szakmai kritikáját az 1973-as és az 1979-es olajválság emelte hivatalos szintre. Az arab olajtermelő országok embargója súlyos csapást jelentett a gazdaságukat a folyékony aranyra építő nyugati országokra. E korhoz köthető a George Löf, Telkes Mária és más úttörő tudósok által az ötvenes évekre kidolgozott napelemes energiarendszerek világméretű elterjedése. Megépülnek az első, fenntartható elvekre alapozott lakóközösségek. Nyugat-Németországban Oswald Mathias Ungers 1979-ben épített négyszáz fős telepe jelenti az áttörést, Amerikában a New York-i 519 East 11th Street közössége, amely napelemeket és szélturbinákat installál a háztömbre. Izland radikális átalakítás mellett dönt: a hetvenes évek elején még háromnegyedrészt szénalapú energiaellátást húsz-harminc év alatt 100%-ban környezetbarát technikával: víz- és geotermikus erőművekkel váltják ki.

1979-ben maga az amerikai elnök, Jimmy Carter is napelemeket szereltet a Fehér Ház tetejére, amelyeket aztán utódja, Ronald Reagan egy évre rá habozás nélkül eltávolíttat. Ez az epizód jól jellemzi az Egyesült Államok felelőtlen energiapolitikáját, ellentétben Németországéval, ahol mára az alapvető elvárások közé tartozik a fenntartható energiarendszerek beszerelése. Ebből a szempontból a világot napjainkban sújtó gazdasági válság jelenthet újabb mérföldkövet.

Nemrég Nagy-Britanniában 18 ezer középületet pontoztak A-tól G-ig terjedő skálán az újonnan hatályba lépett károsanyag-kibocsátási törvény szempontjából. Nem kis meglepetésre számos vadonatúj ház ugyanolyan rossz eredményt ért el, mint száz-százötven éves kollégáik. Daniel Libeskind manchesteri múzeumépülete például a skála legrosszabb, G fokozatát kapta, az egyébként az ökoépítészet prófétájaként számon tartott Sir Norman Foster londoni City Hall-ja E-t. Csak 22 épület, azaz ezerből egy részesült A minősítésben.

Ez a vizsgálat is rámutat arra, hogy a sztárépítészet ünnepelt produktumai nemegyszer teljesen ellentmondanak a fenntarthatóságról alkotott elvárásainknak. A válság hatására felül kell vizsgálnunk az esztétikum fensőbbrendűségéről alkotott elképzeléseinket, és elmozdulni egy praktikus, funkcionalista irányba. Ha úgy tetszik: a jövőnk építészetét meghatározó gondolat a szociális felelősségtudat „helyett” a 21. században a környezeti felelősségtudat lesz. Jó példa erre a kanadai KPMB Architects jelenleg is épülő winnipegi irodaháza a Manitoba Hydro energiavállalat számára. A megfelelő tájolás és tömegelosztás, a kiváló benapozás, a nyitható ablakok mind azt a célt szolgálják, hogy az épület a hideg éghajlat ellenére olcsón és környezetbarát módon működtethető lehessen.

Volt idő, amikor az önmagát környezettudatosnak valló építész, mint például Frank Lloyd Wright, igazi csatákat volt kénytelen folytatni beruházó és kivitelező ellen saját igazának elfogadtatásáért. Ma egyre gyakoribb, hogy építész és beruházó együtt törekszik arra: épületük csak a leendő használóra, és ne a környezetre legyen nagy hatással. Ha lesznek a válságnak pozitív hozadékai, akkor e szemléletmód elterjedése lehet az egyik.

építészet, daniel Libeskind, kovács dániel, ökoépítészet, santiago calatrava, norman foster, frank lloyd wright, fenntartható építészet, környezettudatosság Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317