Logomain

Visegrádi Négyek építészeti konferencia Budapesten

By Kovács Dániel 2008. október 15. 15:05

szerk at hg dot hu

A Visegrádi Négyek közötti építészeti együttműködés legújabb lépéseként október 13-14. között kétnapos nemzetközi konferencia zajlott a közös építészetpolitikáról a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében.

V4cikkep20130601-27858-1d8e2yh.gallery

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) építész szövetségeinek - a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) által - tavaly kezdeményezett, idén márciusban Budapesten írásbeli megállapodással szentesített együttműködésének fontos állomása volt A Visegrádi Négyek Építészetpolitikája c. kétnapos nemzetközi konferencia. A V4 építész szövetségeinek szándéka, hogy A Visegrádi Négyek Építészetpolitikája c. konferencián 12 pontban véglegesített közös építészetpolitikai irányelveket különféle nemzetközi szakmai fórumokon együttesen, ezáltal nagyobb súllyal képviseljék. A konferenciára a magyar építészetpolitikai dokumentum kidolgozásán, véglegesítésén munkálkodó, 2007-ben megalakult Nemzeti Építészeti Tanács mintegy 130 tagú fórumának bevonásával került sor.

A konferencia első napi programsorozatának a Művészetek Palotája adott otthont 2008. október 13-án.

A konferencia első napjának összefoglalója

A Visegrádi Négyek Építészetpolitikája c. nemzetközi konferenciát Fegyverneky Sándor országos főépítész, a Nemzeti Építészeti Tanács vezetője, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezetője nyitotta meg. “A fenntarthatóság kérdésköre évek óta vezető beszédtéma a világban. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívások az építészet, az építészek felelősségére irányítják a figyelmet, s a kihívásokra a nemzeti, nemzetközi építészetpolitikai irányelveknek is reagálniuk kell” – hangsúlyozta a főépítész. 

2008. október 9-11. között Bordeaux-ban tartották az EFAP (Európai Építészetpolitikai Fórum) soros ülését- emlékeztetett Fegyverneky Sándor -, melynek ugyancsak a fenntarthatóság volt a központi témája. (Az EFAP francia ülésén a V4-ek, így a Magyar Építőművészek Szövetsége is képviseltették magukat, magyar részről Kálmán Ernő DLA, a MÉSZ elnöke, továbbá Szekér László, a MÉSZ Megújuló Energiaforrások az Épített Környezetben a Fenntartható Jövőért munkacsoportjának vezetője voltak jelen.)

A fenntartható fejlődésre való átállás számos területen komplex beavatkozást igényel. A városrendezési tervek kialakításakor éppúgy figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat, mint a szakmagyakorlás során. Az energetikai kérdések rendkívül hangsúlyosak: az épületek, a kapcsolódó infrastruktúrák energia- és környezettudatos kialakítása (a tervezői, kivitelezői munkafázisokban), az alternatív - megújuló energiaforrásokat kiaknázó - épületgépészeti megoldások széleskörű alkalmazása mellett az épületek elbontásakor keletkező hulladék megfelelő kezelésére is figyelemmel kell lenni - említette példaként Fegyverneky Sándor.

“A nemzeti építészetpolitikai irányelvek az építészek számára irányadóak. A Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! elv érvényesítésére kell törekedniük a szakma gyakorlóinak” - mondta a Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) vezetője. Mint fogalmazott: a NÉT számára hasznosítható szakmai támpontokkal szolgálnak A Visegrádi Négyek Építészetpolitikája c. nemzetközi konferencia előadásai, a rendezvény lehetőséget teremt a nemzeti építészetpolitikai dokumentumok, illetve az európai építészetpolitikai szempontok összevetésére, s a V4 országok eredményeinek bemutatására.

A NÉT szakmai szervezeti összetétele az építési kultúra sokszínűségét s a “baukultur” együttes kezelésének szükségességét fejezi ki - emelte ki Fegyverneky Sándor -, amely összhangban van a Hamburgban korábban lefektetett európai építészetpolitikai alapelvvel.

A Visegrádi Négyek Építészetpolitikája c. konferencia programtematikája túlmutat a kultúrán - tette hozzá az országos főépítész -, minthogy az előadásokban a környezeti és a gazdasági tényezők is hangsúlyosak. Az építészetpolitika kulturális vetülete elsősorban az épített örökség védelmére fókuszál, míg a környezeti és a gazdasági kérdések jövőorientáltak, s ez a két terület elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz. Az Európai Unió a lakossági felhasználású energia mintegy 40 százalékát az épületek üzemeltetésére, komfortjára használja el, jellemzően hagyományos energiahordozók alkalmazásával, pazarló és környezetszennyező módon. Az innovatív, megújuló forrásokra épülő épületenergetika egyszerre nyújthat megoldást a gazdasági és környezeti terhelésre. Az egyszerűség és a hasznosság irányába kell visszatérnie az építészetnek - mondta Fegyverneky Sándor.

Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnöke kezdeményezésére jött létre a V4 építész szövetségeinek együttműködése. Informális szinten már 2007 előtt is kapcsolatban álltak a V4 országok szakmai szerveződéseinek képviselői, ám magyar indítványra tavaly az UIA II. régió isztambuli konferenciáján határozták el, hogy együttműködésüket hivatalosan is szentesítik: a megállapodást 2008. márciusában írták alá a magyar fővárosban.

A MÉSZ a 2008. október 6-ai Építészeti Világnap rendezvényei között nyitotta meg az immár hagyományosnak tekinthető Visegrádi Négyek Családi Házai című kiállítást (hasonló kiállítást tavaly rendeztek először az Építészet Hónapja keretében) a Művészetek Palotájában. Kálmán Ernő köszöntőjében elmondta: a kiállítás alkalmával a V4-ek képviselői megerősítették együttműködésüket, folytatni kívánják a közös munkát. A hagyományteremtő szándékkal összehívott Visegrádi Négyek Építészetpolitikája c. konferenciának elsőként Budapest ad otthont; a tervek szerint minden évben más-más tagországban rendezik meg. 2009-ben az Európai Unió soros elnöke, a Cseh Köztársaság látja vendégül a V4 építészeti társulást - említette a MÉSZ elnöke.

A délelőtti programfolyamban tekintélyes, ismert magyar szakemberek tartottak vetítettképes előadást (az előadások sorrendjében: Cságoly Ferenc DLA egyetemi tanár, Pálffy István építész, újságíró, továbbá dr. Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke), a rangos előadók között szerepelt továbbá az Építészek Nemzetközi Szövetsége/Union Internationale des Architestes (UIA) programigazgatója, Nikos Fintikakis.

Az előadások tartalmából

Cságoly Ferenc DLA egyetemi tanár

Előadásának címe: Környezet és kultúra

Az előadó a fizikai, társadalmi, gazdasági és kulturális környezet aspektusairól szólt. 

A természet nem szemetel - ezzel a mottóval indította a fizikai környezetről, s a káros folyamatokról szóló beszámolóját. Az USA-ban évente 6,5 millió négyzetméternyi hulladék keletkezik. Hazánkban 4,5 millió tonna/év, ami halomba gyűjtve vetekedne a Gellért-hegy méreteivel. Az űrből már nem egyetlen ember alkotta létesítmény, a Kínai Nagy Fal látható, hanem a hatalmas, New York melletti hulladéklerakó is - említette Cságoly Ferenc. Az élővilág a vesztese korunk civilizációjának: több mint 60 ezer növényfajt, s több száz állatfajt fenyeget a megsemmisülés. Ha a XXI. században a kedvezőtlen tendencia ugyanilyen ütemben folytatódik, több tízezer állatfaj tűnhet el végleg. 

Ami a társadalmi környezetet illeti: a népességrobbanás következtében felmerülő problematikák ugyancsak fenyegetőek, s következetesen átgondolt beavatkozásra várnak. Míg a kistelepülések népessége világszerte rohamosan fogy, addig a városoknak a demográfiai robbanással kell megbirkózniuk. Az építészetnek erre a dilemmára is reagálnia kell. Reagál is - tette hozzá Cságoly Ferenc -, de a beavatkozások nem minden esetben ütik meg azt a mértéket, ami elvárható lenne.

A gazdasági környezetről szólva kifejtette: a világon minden második ember alultáplált, vagy éhezik. A Föld anyagi javainak mintegy 90 százalékát a teljes népesség alig 8 százaléka birtokolja: óriási a tőkekoncentráció. Földünk 50 legvagyonosabb személye gazdagabb, mint az 50 legszegényebb állam - hívta fel a figyelmet az előadó.

A kulturális környezetet érintően hangsúlyozta: a civilizáció szintje messze meghaladja a kultúra szintjét, először a Föld történetében. A modern ember kulturális képességei lecsökkentek (Albert Schweitzer). A „magas” művészetek arisztokratikussá válnak, a popularista vonulatok a magas kultúra szerint nem minősülnek művészetnek. Az erkölcsi válság (a morál nélküli érdek) korát éljük, a hit képességének elhalása (vallások eltűnése) fenyeget, egyre inkább a szórakozás, szórakoztatás a közösség- társadalomformáló vezérelv. Az építészetben megjelent a „szórakoztató építészet” (példaként Dubai mesterséges szigetvilágát hozta fel), amely nem képes, s nem is kívánja megoldani a környezeti problémákat.

A megoldás kulcsszavai:
- természetes építészet (amely nem termel felesleges dolgokat)
- egyszerűség (amely megtalálja a lényeget - ez nem anyagi, hanem szellemi kérdés)
- tisztaság (erkölcsi alapok) - a tiszta építészet mentes az „építészeti hazugságoktól”

A természetesség, az egyszerűség és a tisztaság kulcs lehet a szakmagyakorlók számára: segíthet, hogy olyan építészet felé haladjon a világ, amely képes válaszolni a környezeti kihívásokra - összegezte Cságoly Ferenc.

Pálffy István újságíró, építész

Előadásának címe: Gazdaság, politika, építészet

Az előadó a V4-ek építészetpolitikai koncepciójának kialakításához igyekezett támpontokat szolgáltatni. Pálffy István előadását sajátkészítésű fotóival vezette fel: a V4 országok jellegzetes, historikus - azonos stílusjegyeket (barokk, klasszicista, szecesszió, szocreál) hordozó - épületeit mutatta be, majd Andrea Palladio, a XVI. században munkálkodott észak-itáliai építész elveit, s a római birodalom idején a tervezés három alappillérét említette követendő mintaként: hasznosság, tartósság, szépség.

Pálffy István szerint az építészetpolitikai irányelvekben az alábbi területek lehetnek hangsúlyosak, illetve szolgálhatnak előremutató építészetpolitikai célokat:
- kutatás-fejlesztés
- oktatás, kultúra, művelődés
- agrárium, vidékfejlesztés
- gazdaságpolitika
- közlekedés, vízügy
- energiagazdálkodás
- környezetvédelem, ökológia
- önkormányzat, területfejlesztés
- közigazgatás

Építészet: kinek a politikája? A főbb „célcsoportok”: kamarák, szakmai szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, minőségbiztosítás, társadalmi diszciplínák, használók (fogyasztók).

A nemzeti építészetpolitikáról szólva kifejtette: elengedhetetlen a kulturális sajátosságok, a nemzeti örökség, a táj- és területi adottságok, továbbá a regionális determináció figyelembevétele - így hazánkban például a jellemző magyar táj arculatának megőrzése, a népi építészet alkalmazása.
A nemzetközi építészetpolitika kialakításakor a „közösségeket”, azaz a közös vonásokat kell feltérképezni, úgymint: közös táji örökség, közös kulturális hagyományok, közös érdekek, közös táj- és településpolitika. Közös érdek lehet az energiatakarékosság, az energiafüggőség csökkentése, közös szabályozások, közlekedés-, területfejlesztés, a közép-európai tájkép megőrzése, közös oktatási rendszer, humánökológiai szempontok érvényesítése, továbbá az ellenérdekek legyőzése is (ellenérdekként nevesítette többek között: a gazdaságban való erős reprezentáltságot, a profitorientált ingatlanfejlesztéseket, a korrupciót, az építőipari feketemunkát, a szabályozásellenes környezetet, a hivatali bürokráciát stb.).

Építészetpolitikai alapelvek Pálffy István ajánlásával:
- A jó politika az emberek szolgálója
- Mint (építő)ipar szabályozott
- Mint (építő)művészet szabad
- A társadalomtudományok összekapcsolása a szakmapolitikával
- Kormányzati támogatottság

A környezet megóvása érdekében egy igazságosabb - környezeti terhelést adóztató - adómodell kialakítása indokolt lehet. Az építész, újságíró előadása összegzéseként az általa javasolt 12 pontot is ismertette. (Következetesen felépített, összeszedett előadást láthattunk.)

A „Pálffy-féle építészetpolitika” 12 pontjának hangsúlyosabb elemei: az épített környezet minőségének javítása; az építészeti örökség megőrzése; közbeszerzések, központi beruházások; építésügyi szabályzatok; közös minőségbiztosítás; hasonló és közös intézmények létrehozása (például: V4 Építészeti Központ); környezettudatos építészeti-vizuális oktatás; V4 Építészeti Díj alapítása; kommunikáció, média (rendezvények). Utóbbi kapcsán megjegyezte: célként ajánlott kitűzni, hogy a közszolgálati médiumok kötelezően mutassák be az építészetpolitika folyamatait; a kereskedelmi médiát pedig jól felépített, megtervezett kommunikációval kell és lehet elérni.

Dr. Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)elnöke

Előadásának címe: Kultúra és környezet

A védett építészeti-környezeti értékek védelmének fokozatai:
- Világörökség (Magyarország jelenleg 8 helyszínnel)
- Műemléki védelem
- Helyi védelem
- Hagyományon alapuló védelem

I. Félreértések. Az öt leggyakoribb félreértés, amelyekkel a KÖH találkozik
1. ami egyszer megépült, azt meg is kell őrizni
2. csak az építészeti „csúcsdarabokat” kell megőrizni
3. a védett épületek/területek nem hagynak teret a mai alkotásoknak - ennek kapcsán dr. Fejérdy Tamás megjegyezte: a hazai mintegy 4 millió épített objektumból mindössze 11,5 ezer élvez védettséget
4. minden új objektum értéket teremt, értéket hordoz
5. csak a vizuális dimenzió érdekes (amit látunk, az szép legyen)

II. Alapelvek. Az épített örökség védelmének alapelvei
- értékelvű megközelítés
- folytatólagosság biztosítása
- harmóniára törekvés (hagyomány - környezet)
- a teljesség igénye, az ideiglenesség (például esetlegességen alapuló, spekulatív foghíjberuházások) kerülése
- a nem anyagi (szellemi) dimenzió figyelembe vétele (üzenet, szimbólumok, hagyománytisztelet stb.)

III. Trendek/tendenciák
- álörökség
- kontraszt bármi áron (önmegvalósító egoizmus)
- sok építés, kevés építészet (a rövid táv diadala)
- elmulasztott lehetőségek (extraprofitot leső rövidlátás)
- töredékesedés - például célzott beruházás kapcsán csak az adott telek rendezési terve készül el

IV. Kihívások
- globalizáció (funkció, forma, anyag, szerkezet)
- divat (adaptáció vagy utánzás?)
- rövid távú profithajszolás (kerül, amibe kerül…)
- „agyoncsinosítás” (a külsőség számít - gyökértelen import)
- élhető, humánus környezet (a privát és a közösségi igények egyensúlya)

Dr. Fejérdy Tamás előadása zárásaként az alábbiakat összegezte: az építészet legyen értékteremtő és értékőrző. Településrendezés- és fejlesztésben a hosszú távú tervezésre kell törekedni. A befejezett állapot, ne pedig az átmenetiség uralkodjon a fejlesztésekben, építésekben. Ne a fogyasztás, a minden áron növekedés legyen a középpontban, hanem az élet, amelynek része, kerete a környezetkultúra.
- A környezetkultúra nem öncél. Ahogy globális közösség nem létezik, úgy nem létezik jövő sem múlt nélkül - zárta előadását a KÖH elnöke.

Nikos Fintikakis, Építészek Nemzetközi Szövetsége/Union Internationale des Architestes (UIA) programigazgatója előadásában a világ építésztársadalmát, így a V4 országok szakmagyakorlóit cselekvésre ösztönző UIA-felhívást ismertette (Ld. UIA XXIII. Építészeti Világkongresszus, Torinói kiáltvány, sajtóanyag). (A torinói kiáltvány tartalma irányadó a V4 országok építészetpolitikai irányelveinek kialakításakor.) A klímaváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem és az energiatudatos építészet terjesztése, a fenntartható fejlődésre való átállás képezi az UIA kiemelt tevékenységét napjainkban, ezen belül a hulladékhasznosítás és a megújuló energiaforrások alkalmazása a két legfontosabb terület - említette Nikos Fintikakis. Az építésztársadalom felelősségére hívta fel a figyelmet, mint fogalmazott: „forradalomra van szükség az emberséges mikroklíma megteremtéséhez!”

Nemzeti építészetpolitikai irányelveikről - a meghatározó kulturális, gazdasági, környezeti sajátosságokról - a cseh, a lengyel, a szlovák építész szövetségek vezetői és delegáltjai tartottak előadást. A Visegrádi Négyek 2008. október 13-án 12 pontban összegzett, véglegesített közös építészetpolitikai irányelveit, s a közös „akcióterveket” hamarosan ismertetik.

építészet, visegrádi négyek, v4, kongresszus, építészetpolitika Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317