Az Építészet Világnapja alkalmából október 6-án, a Művészetek Palotájában öt építész, illetve alkotóközösség vehette át az idei Pro Architectura díjakat, emellett ketten a Palóczi Antal díjat.
Az Építészet Világnapja alkalmából október 6-án, a Művészetek Palotájában öt építész, illetve alkotóközösség vehette át az idei Pro Architectura díjakat, emellett ketten a Palóczi Antal díjat.
A Pro Architectura díj rangja és jelentősége az utóbbi években teljesedett ki. Míg korábban hét-tíz pályázat közül kellett az öt díjazottat kiválasztani, idén huszonkét színvonalas anyag került a bírálóbizottság elé. Újdonság az is, hogy ezúttal lakóépületek és egy hotel is a díjazott munkák közé került, mert korábban középületek tervezői nagyobb számban képviseltették magukat az elismerést elnyerő szakemberek között.
A díjat először 1992-ben adta át az akkori építésügy kormányzati felügyeletét ellátó környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a jól sikerült új, vagy értéknövelő átépítéssel új minőségben megjelenő régi épületek építészeti tervezésének elismeréseként. A miniszteri kitüntetés több tervező társszerzői minőségben végzett alkotói együttműködése esetén megosztható. Az építészeti díjak hierarchiájában a Pro Architectura díj az Ybl Miklós-díjat követi. S míg az Ybl-díj életműre vagy huzamosabb idejű építészeti munkásságra adható, - ezért 40-45 éves kor alatt nem jellemző elnyerése – addig a Pro Architectura díjat már néhány éves gyakorlatú építész is megkaphatja egy kiemelkedő színvonalú épület megtervezésével vagy tervezőtársi minőségben.
2006-ban újabb díjjal bővült a kiemelkedő szakmai munkát végző építészek elismerését célzó díjak köre. Palóczi Antal-díjban azok a szakemberek részesülhetnek, akik a településrendezés területén tervezőként, oktatóként, kutatóként vagy főépítészként legalább tíz éven át kimagasló munkát végeztek. Évente két díj adományozható magánszemélyeknek, illetve a tervezőcsoport tagjainak. Idén Schwarzuk Ágnes és Rosivall Ágnes vehette át a Palóczi Antal-díjat.
A Pro Architectura díjakat és a Palóczi Antal-díjakat Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkára és Fegyverneky Sándor, országos főépítész adta át.
2008-ban Pro Architectura díjban részesültek:
Jánosi János építész a Budapest, VI. Lovag utca – Weiner Leó utcai 72 lakásos társasház tervezéséért.
A két utca között elterülő hosszú foghíj-telekre az építész egyéni és eredeti jellegű lakóépületeket alkotott. Mind az utcai, mind a belső homlokzatok igényesen formáltak, egyértelműen utalva a történelmi belváros építészeti értékeire és hagyományaira. A budapesti lakásépítés gyakran vitatható minőségű egyedei közül ez a ház példásan magas színvonalával tűnik ki.
Kálmán Ernő DLA építész, a Budapest, XII. Nógrádi utcai Kálvin János Református Idősek Otthona épületegyüttesének tervezéséért.
A korszerű eszközökkel formált komplexum – a viszonylag nagy épülettömegek ellenére is – jól illeszkedik mind a lejtős terepre, mind pedig a villákkal és társasházakkal beépített környezetbe. A lakóegységek és a közösségi terek jól kapcsolódnak egymáshoz, egyúttal a formálásnak megfelelően jól tagolódnak. Az épületegyüttes funkcionális szempontból és építészeti megoldásait tekintve is példaértékű.
Mikó László és Szántó Tibor építészek (megosztva) a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központja épületének tervezéséért.
A négy éve működő, óriási közönségforgalmat lebonyolító épület kiválóan megfelel rendeltetésének. A tervezők a homlokzatokat és a különböző funkciójú belső tereket egyaránt korszerű, egyben mértékadó eszközökkel alakították. Egyensúlyt teremtettek a nagyvonalú és forgalmas belső terek valamint az elmélyült munkát szolgáló kisebb helyiségek elrendezésében, egymáshoz való viszonyában. Ez az egyetemi központ nem csak saját műfajában, de az építészet egészét tekintve is kiemelkedő minőségű alkotás.
Sugár Péter, ifj. Benczúr László, Batári Attila és Kara László építészek (megosztva) a Budapest, I. Lánchíd utcai Lánchíd 19. Design Hotel épületének tervezéséért.
Ez az új szálloda a főváros jelentős pontján, a Világörökség területén valósult meg. A pesti Duna-partról és a Várpalota teraszáról is jól látható, hangsúlyos elem. Ugyanígy, a hotelszobákból is páratlan kilátás nyílik mindkét irányba. A Dunára néző homlokzatot elforgatható üveglamellák teszik folyamatosan változóvá, jelképesen tükrözve a folyam hullámzását. A hotel belső térelrendezését a belső fedett udvar határozza meg, amely funkcionális haszna mellett izgalmas térélménnyel is szolgál. Az épület részleteiben és egészét tekintve is fantáziadús, példásan magas színvonalon megoldott.
Z. Halmágyi Judit és Király Zoltán építészek (megosztva) a Budapest, V. Deák Ferenc u. 15. alatti lakóház – új rendeltetése szerint „Deák-palota” - rekonstrukciójának tervezéséért.
Az eredeti eklektikus homlokzatát az idők során elvesztő hajdani, belsőudvaros lakóház teljes átépítéssel nem csak új funkciót, de új építészeti jelentőséget is kapott. A rekonstrukció helyreállította az eredeti homlokzatot, ezen belül az igényes portálokat, a belső udvar fedetté vált és a főpárkány fölé korszerű, eredeti módon formált tetőtér-beépítés került, tetőterasszal kibővítve. Az alkalmazott építészeti eszközök illetve megoldások mintaszerűek, úgy az épület-rekonstrukciók körében általában, mint a szűkebb városi környezet, a Deák Ferenc utca potenciális értékének helyreállítását tekintve.
