Logomain

Erkel Színház: függöny!

By Kovács Dániel 2008. október 1. 15:01

szerk at hg dot hu

Cikkep20130601-27858-337hkk.gallery

Az Erkel Színház főhomlokzata.

Magazin20130601-27858-1ffm7sy.gallery

Erkel Színház magazinkép

Erkel1_m20130601-27858-w8wl7j.gallery

Az Erkel Színház főhomlokzata.

Erkel2_m20130601-27858-1jpmvny.gallery

Részlet a főhomlokzatból.

Erkel3_m20130601-27858-1se9r7d.gallery

A földszinti előtér is a legutóbbi átépítés eredménye.

Erkel4_m20130601-27858-yc1lhv.gallery

A színház a Köztársaság tér felől nézve.

Erkel5_m20130601-27858-1umxux4.gallery

Művészbejáró.

Erkel6_m20130601-27858-111dpu9.gallery

Az 1911-es eredeti épületre emlékeztető részletformák az oldalhomlokzaton.

Erkel7_m20130601-27858-1agpxjo.gallery

Oldalbejárat. Szemközt az 1964-67 között, Kiss Albert tervei alapján készült OTP-lakóház.

Erkel8_m20130601-27858-1v213d0.gallery

Részlet az épületből. Szemben középütt az MSZP nemrég magánkézbe került egykori székháza.

Erkel9_m20130601-27858-7m83ri.gallery

A 4-es metró Köztársaság téri állomásának építése. A háttérben az Erkel látszik.

Galeria20130601-27858-6n536a.gallery

Erkel Színház galériakép

Foto1912_fohoml_m20130601-27858-1qx08i2.gallery

Az Erkel újkori főhomlokzata. A fotók a Vasárnapi Újság 1911-es évfolyamából valóak.

Foto1912_oldalhoml_m20130601-27858-472nrn.gallery

Az akkor még Népoperának hívott épület oldalhomlokzata.

Foto1912_nezoter_m20130601-27858-12k4974.gallery

A parafával burkolt nézőtér.

Foto1912_quo_vadis_m20130601-27858-gz0gpz.gallery

Zárókép a nyitóelőadásból, Nongués Quo Vadis-ából.

Galeriakep20130601-27858-3ur1lg.gallery

Erkel Színház anno.

Új utód válthatja fel az Erkelt, amely 2011-ben lenne százéves. Kis színháztörténet.

Búcsúzunk az ország legnagyobb színházától: a múlt héten született kormánydöntés értelmében az Erkel Színházat lebontják, és helyére nagyobb, jobban kihasználható épület kerül. Hogy pontosan milyen lesz az utód, még nem tudni, azt viszont érdemes számba venni, mi kötődik a sokat látott Erkel épületéhez, amely 2011-ben lenne százesztendős.

Hamarosan lebontják a legnagyobb befogadóképességgel rendelkező magyar teátrum, az Erkel Színház működésképtelenné vált és ezért tavaly bezárt épületét – így döntött a fenntartó magyar állam. A 8-10 méteres sávval kibővített telekre magánköltségen 2012-ig új, multifunkcionális épületet emelnek, amelynek működtetéséhez az állam 25 év alatt 19,2 milliárd forinttal járul hozzá. A színház mögött jelenleg is épülő metróállomásnak köszönhetően a környék forgalma jelentősen fellendül majd, ráadásul az Operaház esedékes rekonstrukciója alatt az új épület fogja ellátni az Andrássy úti palota feladatait is. Az új teátrumot tehát lesz aki használja.

Míg a leendő színházról egyelőre nem sokat tudni, a régi épület története dúskál az eseményekben. A mai formáját alig fél évszázada elnyert Erkel Színházon nehéz felfedezni bármit is, ami kapcsolódik 1911-ben emelt elődjéhez – pedig nagyrészt magában foglalja annak falait. A Népoperának emelt épület Budapest egyik első jelentős, magánpénzből emelt teátruma volt, akkor és most is az ország legnagyobbja, jóllehet időközben a nézőszámot 3200-ról 2400-ra csökkentették. Az eredeti terveket Komor Marcell, Jakab Dezső és Márkus Géza készítették. Az előbbi páros ma is közismert a magyar szecessziót meghatározó épületeikről, mint a marosvásárhelyi Kultúrpalota vagy épp az Erkeltől nem messze, a Rákóczi úton emelt Palace Szálló.

A Népopera épülete azonban, mint a Komor-Jakab építészpáros monográfusa, Várallyay Réka művészettörténész lapunk kérdésére elmondta, valószínűsíthetően Márkus Géza kéznyomát viseli magán. Az eredeti tervrajzok ugyanis tartalmaznak több olyan, jellegzetesen szecessziós elemet, amelyek a megépült, komorabb hatású, görög-római stílusjegyeket hordozó változatról lemaradtak. Ennek egyszerű az oka: az ország második operaháza kifejezetten a vékonyabb pénztárcával rendelkező rétegek számára épült, és a befektető Márkus-család a lehető legtöbbet próbálta kihozni a lehető legkevesebb pénzből.

Ennek következményei lettek a gyakori átépítések. Bár a korabeli kritika dicsérte a innovatív módon, parafával burkolt nagyterem akusztikáját és az akkor szokatlannak számító, trapéz alakú nézőteret, amelynek minden egyes üléséről kifogástalan rálátás kínálkozott, a színpadot már 1917-ben át kellett építeni. Az ehhez a Színháztörténeti Intézetben ma is megtekinthető terveket Vágó László készítette, aki akkor már túl volt a nála nevesebbé vált öccsével, Józseffel való együttműködés korszakán, és annak legjelentősebb emlékein: az Erzsébet téri Nemzeti Szalonon vagy a Városligeti Színkör épületén (mindkettőt lebontották a II. világháború után).

Amíg 1951-ben végleg az Operaházhoz nem csatolták, a mai Erkel önálló társulat híján többnyire befogadó színpadként működött, szólóesteknek, opera- és operettelőadásoknak nyújtva helyszínt. 1914. januárjában például itt volt Richard Wagner Parsifaljának magyarországi ősbemutatója. Ennél is érdekesebb, hogy 1944. december 3-án az akkor Városi Színház néven épp Budapest kezelésében működő ház adott helyet a magyarországi nyilasok első (és egyben utolsó) nagykongresszusának, amelyet a kommunista partizánok két becsempészett bombát felrobbantva zavartak szét.

A világháborúban a színház nem szenvedett jelentős károkat, csakhamar azonban bebizonyosodott, hogy az 1953-ben az Operaház első főzeneigazgatójának, Erkel Ferencnek nevét felvevő színház nem felel meg céljaira. 1951-ben Kaufmann Oszkár építi át a színpadot és a proszcéniumot, majd nyolc év múlva kezdetét veszi a közönségforgalmi terek bővítése.

Ennek legfontosabb lépéseként teljesen új előcsarnok és fogadótér épült, mintegy átölelve a meglévő főhomlokzatot. A bővítést az akkor már idős Kotsis Iván tervezte, akinek városligeti, Regnum Marianum néven ismert templomát nem sokkal korábban, a Felvonulási tér építésekor bontották le. Az építkezés alatt a színház végig működött, csak épp a főbejáratok helyett az oldalajtókat használták.

Az épület eredeti díszeinek legnagyobb része, köztük a Beran Lajos készítette homlokzati domborművek, ekkor tűntek el. Várallyay Réka és a Magyar Építészeti Múzeum lapunk által megkérdezett szakemberei azonban valószínűsítik, hogy a takarás alól fellelhetőek még értékes, a korábbi periódusból származó maradványok, amelyekre a bontás alatt fokozott figyelmet kellene fordítani. A nagyterem Pór Bertalan által készített, 33 négyzetméteres freskóját ma már csak fényképekről és rajzokról ismerjük; az átépítés után azonban Bernáth Aurél is készített egy ma is meglévő festményt a színházba. Az emeleti 420 négyzetméteres társalgó cicomás falikarjai, aranyozott mennyezeti rozettái szocreál hatást mutatnak; az egyszerű vonalú új homlokzat haraszti keménymészkő burkolást kapott.

A színház vasfüggöny mögötti részének teljes átépítése már a hatvanas években felmerült; akkor nyolcvanmillió forintra kalkulálták a költségeket. Konkrét lépések azonban csak 2005-ben történtek az ügyben, amikorra az Erkel szinte használhatatlanná vált. Ekkor pályázatot írtak ki a felújításra, amelyen három befektetőcsoport tett ajánlatot. A Mányi Építész Stúdióval együttműködő KÉSZ Kft. átalakítást javasolt, a belga Atelier D’architecture de Genval új épületet, míg a Duna Sétány Székház Kft-val és a Trigránittal közösen pályázó Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda mindkét megoldásra nyújtott be tervet. Utóbbi vezetője, Zoboki Gábor egyébként egy 2008. augusztusi interjúban már valószínűsítette a színház bontását.

Egyelőre nem tudni, hogy ezek a pályaművek és a nemrég született, a bontás melletti kormánydöntés mennyire függnek össze, mint ahogy azt sem: írnak-e ki pályázatot az új színház megtervezésére. A telekátalakítás hivatali időtartama, amelyet a Népszabadság másfél évre becsült, ezt lehetővé tenné, bár Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejlesztési és gazdasági szakállamtitkára szerint állam, főváros és kerület együttműködése példás ebben az ügyben. Biztosnak egyelőre csupán az Erkel bontása tűnik.

kovács dániel, budapest, színház, erkel színház, bontás, vágó lászló, kotsis iván, zoboki gábor, komor marcell, jakab dezső, márkus géza, várallyay réka Icon_print

Az Erkel Színház főhomlokzata.

Erkel Színház magazinkép

Az Erkel Színház főhomlokzata.

Részlet a főhomlokzatból.

A földszinti előtér is a legutóbbi átépítés eredménye.

A színház a Köztársaság tér felől nézve.

Művészbejáró.

Az 1911-es eredeti épületre emlékeztető részletformák az oldalhomlokzaton.

Oldalbejárat. Szemközt az 1964-67 között, Kiss Albert tervei alapján készült OTP-lakóház.

Részlet az épületből. Szemben középütt az MSZP nemrég magánkézbe került egykori székháza.

A 4-es metró Köztársaság téri állomásának építése. A háttérben az Erkel látszik.

Erkel Színház galériakép

Az Erkel újkori főhomlokzata. A fotók a Vasárnapi Újság 1911-es évfolyamából valóak.

Az akkor még Népoperának hívott épület oldalhomlokzata.

A parafával burkolt nézőtér.

Zárókép a nyitóelőadásból, Nongués Quo Vadis-ából.

Erkel Színház anno.

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317