Logomain

Antihős és építész

By Kovács Dániel 2008. szeptember 26. 17:06

szerk at hg dot hu

Willow20130601-27858-1qp91vo.gallery

Goldfinger saját háza a Willow Road 2 alatt.

Trellick20130601-27858-eam163.gallery

A Trellick Tower, Goldfinger legmagasabb lakóháza.

Goldfinger120130601-27858-14qhmge.gallery

Alexander Fleming House

Fleming_house220130601-27858-f23k97.gallery

Alexander Fleming House

Balfron_tower_felirat20130601-27858-8tu6xd.gallery

Balfron Tower

Balfron_tower20130601-27858-3a9g54.gallery

Balfron Tower

Glenkerry_house20130601-27858-1ohhwt5.gallery

Glenkerry House

Trellick_martinko220130601-27858-1nqx8ik.gallery

Goldfinger legmagasabb lakóháza, a 31 emeletes Trellick Tower.

Trellick_martinko20130601-27858-10rskcl.gallery

Trellick Tower

Goldfinger_11o_magazin20130601-27858-119m7x.gallery

goldfinger 110 magazin

Mit kell tudni Goldfinger Ernőről? 2008-as cikkünkben összefoglaltuk a James Bond-ellenfelet ihlető építész életrajzát.

A Goldfinger nevet a legtöbben ma is James Bond történetéből ismerik, pedig eredeti viselője nem főgonoszként tevékenykedett. Goldfinger Ernő, az egyik leghíresebb Angliába szakadt hazánkfia a második világháború utáni brit építészet kiemelkedő alakja: a történelemkönyvekbe nem mint a Fleming-antihős, hanem mint Anglia újjáépítésének egyik vezéralakja írta be magát.

„Azt várja, hogy beszéljek?” „Nem, Mr Bond. Azt várom, hogy meghaljon.” A híres párbeszéd Ian Fleming 1959-es könyvében hangzik el, amelyben először jelenik meg a brit szuperkém, James Bond ellenfeleként az aranyfüggő zsidó milliárdos, Auric Goldfinger. Anglia-szerte közismert, hogy Fleming a főgonoszt a vele egy utcában lakó építészről nevezte el, mert ki nem állhatta munkáit. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a második világháború utáni brit újjáépítés emlékezetes alakja, Goldfinger Ernő magyar származású volt.

Ugyanez elmondható Magyarországról is. A hatvanas-hetvenes években az irodájába kapott ösztöndíjak miatt a hazai szakma nagy öregjei máig szívesen emlékeznek „Ernő bácsira”, a köztudatba azonban nem került be a neve. Pedig épületeit Angliában ma már megbecsülendő emlékként kezelik, sőt: nem egy igazi szimbólummá vált.

Goldfinger 1902-ben született Budapesten. Gyermekkorát az erdélyi Szászrégenben töltötte, majd tizenhét évesen családjával Bécsbe, két év múlva pedig Párizsba költözött. Építészeti tanulmányaira Auguste Perret, a vasbetonépítészet úttörője és a kor legnagyobb francia ajkú építésze, Le Corbusier gyakorolt nagy hatást. Miután elvett egy módos angol hölgyet, a harmincas években Londonban telepedett le. Sok nyelvet beszélt, de egyet sem tökéletesen; nyelvtörő angol akcentusa később kedvelt társasági témává vált brit társasági körökben.

A második világháború előtt Goldfinger keveset épített Londonban, és ennek egy részét is elpusztították a német szőnyegbombázások. Saját háza a Willow Road 2. szám alatt azonban ma is áll: a modernista építészet legszebbjei között számontartott háromlakásos társasház középső traktusában élt az építész családjával. Lakása ma a National Trust kezelésében múzeumként működik.

Ez az a ház, amely a legenda szerint kiváltotta a Bond-sztorik írójának haragját: Fleming ugyanis jobban kedvelte azokat a szerény viktoriánus villákat, amelyek az építkezés előtt álltak a telken. Egy másik verzió szerint az íróban egy golfpartin, Goldfinger feleségének unokatestvérével beszélgetve ragadt meg a név. Akárhogy is, az építész nem óhajtotta nevét egy apró termetű, ám megalomán gyilkosnak kölcsönözni, és az 1959-es publikálással egyidőben komolyan fontolgatta, hogy beperli Fleminget. A kiadó végül is lebeszélte erről: megtérítették jogi költségeit, és kapott hat tiszteletpéldányt. Alighanem rosszul döntött: az 1964-es Goldfinger-film bemutatója után ugyanis hetekig hívogatták ismeretlenek, akik Sean Sonnery hangját utánozva azt susogták a telefonba: „Goldfinger? Itt a 007-es.”

Ernő bácsi közismerten humortalan ember volt; előfordult, hogy egyszerűen kirúgta azokat az alkalmazottait, akik megítélése szerint indokolatlanul hangosan szórakoztak valamin. Nála dolgozni ennek ellenére igazi megtiszteltetésnek számított, különösen a háború után, amikor az újjáépítés és a brit modernizmus egyik éllovasává vált.

A négymillió elpusztult brit lakás pótlására a negyvenes évek végén a kormány nagyszabású programot hirdetett, amelynek fontos elemét tették ki a magasházak. Goldfinger ezen a téren szakértőnek számított. Két legismertebb toronyháza, a 27 emeletes Balfron Tower és a 31 szintes Trellick Tower ma az angol brutalista építészet védett emlékeinek számítanak, bár megítélésük nem volt mindig ilyen egyértelműen pozitív. A hetvenes években az apró önkormányzati bérlakásoknak helyet adó Trellick rosszhírű, veszélyes helynek számított; ez csak a fokozott biztonsági intézkedések után javult. Mára a torony szinte szimbólum: jellegzetes sziluettje pólókon, bögréken szerepel, megjelent számos filmben, sőt, a Blur és a Gorillaz együttesek klipjeiben is.

Egyik legismertebb projektje az Elephant & Castle hét évig tartó újjáépítése volt; itt emelkedett az eredetileg brit egészségügyi minisztrérium otthonaként szolgáló, a penicillin Nobel-díjas felfedezőjéről elnevezett Alexander Fleming House, és a közelében álló, azóta lebontott Odeon mozi. Az irodaegyüttes tervezését Goldfinger nyílt pályázaton nyerte el, az előírásokat sutva dobva, olyan innovációk alkalmazásával, mint a radiátorként használt lépcsőkorlát. A kilencvenes években a hivatalok kiköltözésével a Fleming-házat komolyan fenyegette a lebontás, ám végül egy ingatlanfejlesztő, kihasználva a flexibilis belsőkben rejlő lehetőséget átépítette: ma Metro Central Heights néven lakóegyüttes.

Goldfinger hatalmas, geometrikus betontömbjei, markáns, megalkuvást nem ismerő stílusa nem mindig talált megértő visszhangra. A konzervatív filozófus és író, Roger Scruton szerint a Trellick Tower-ben az élet eszméjének lealacsonyítása testesült meg. Ez annál is meglepőbb, hisz Goldfinger fiatal korától a marxizmussal rokonszenvezett; a világháború után Londonban ő tervezte a Daily Worker napilap és a brit kommunista párt székházát is. Goldfinger 1977-ben, tíz évvel halála előtt zárta be saját, a Trellick Tower-ben működő irodáját, és vonult nyugdíjba. Megbecsülése a brit szakmai körökben ma is töretlen, halála előtt tett felajánlásának segítségével pedig a Goldfinger-ösztöndíj továbbra is magyar építészhallgatók angliai iskolázását támogatja.

kovács dániel, örökségvédelem, goldfinger ernő, balfron tower, trellick tower Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317