A Kairó és a gizai piramisok határán emelendő épület nemcsak alapterületét, hanem műgyűjteményét tekintve is páratlan.
Többéves huzavona után megkezdték az egyiptomi Nagy Múzeum építését. A Kairó és a gizai piramisok határán emelendő hatalmas, szupermodern piramis nemcsak területileg, hanem műgyűjteményét tekintve is a világ legnagyobb, páratlan régészeti kincseket őrző múzeuma lesz.
Sorozatos megtorpanások után végre egyenesbe jön a 100 ezer négyzetméteres gigantikus múzeum sorsa. Az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak és felesége által személyesen támogatott projektre hamarosan kiírják a kivitelezési pályázatot, miután a megbízó kultuszminisztérium jóváhagyta a nemzetközi tervezőgárda, így a brit Buro Happold mérnöki iroda, illetve a Heneghan Peng és az Arup építészei által benyújtott, 5000 rajzból álló építési dokumentációt.
A Nagy Múzeum minden téren a szuperlatívuszokat célozza meg. Helyszínének a száraz sivatagos rész és a termékeny folyami síkság határát, a modern Kairó és a világ hét antik csodájából egyetlenként fennmaradt gizai piramisegyüttes találkozási pontját jelölték ki. Az intézmény 50 ezer páratlan műkinccsel nyitja meg kapuit a látogatók előtt, amely magában foglalja a világhírű Tutenkhamon-gyűjteményt is.
Az állományt fokozatosan gyarapítják, és a tervek szerint összesen 100 ezer ritka régészeti leletet őriz majd a múzeum. Az extravagáns, horizontálisan nyújtott, nyílásokkal tagolt stilizált piramis forma, valamint a döntött síkok, eltérő szintezésű lépcsősoros padlózat és üvegátjárók jellemezte komplex kiállítótér a kortárs építészet és mérnöki tudomány legújabb vívmányaival hivatott tükrözni az egyiptomi civilizáció egyetemes jelentőségét.
A múzeumépítés gondolata még 1992-ben született meg az akkori kultuszminiszter fejében. Hét évre rá egy olasz építészcsoport készített megvalósíthatósági tanulmányt, majd 2002-ben az UNESCO égisze alatt hirdettek pályázatot "Kapu a múltba, híd a jövőbe: az örökkévalóság jelképe" mottóval. A beérkezett 1557 pályaműből a New York-i székhelyű, ír és kínai építészek vezette Heneghan Peng iroda tervét találták a legjobbnak, amelyet 250 ezer dollárral díjaztak. A projektbe időközben az Arup építészei és a statikai specialistának számító Buro Happold mérnökei is beszálltak. Az építési terület előkészítéséhez szükséges földmunkákat már el is kezdték: a gizai piramisok árnyékában több ezer exkavátor és teherautó dolgozik.
