Logomain

Kinek kell a Kelenföldi városközpont?

By Papp Géza 2008. szeptember 5. 15:51

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Kelenfold_120130601-31141-ixevzb.gallery

Kelenföldi városközpont

Kelenfold_220130601-31141-62o95f.gallery

Kelenföldi városközpont

1_m20130601-31141-1vi1wks.gallery

Eőry József samottszobra a városközpont előtt.

2_m20130601-31141-1059qd3.gallery

Fényét vesztett neonreklám.

3_m20130601-31141-145culv.gallery

Az Olimpia mozi a rendszerváltás után zárt be.

4_m20130601-31141-3dphyf.gallery

A Kelenföldi városközpont épülete a hetvenes évek végére készült el.

5_m20130601-31141-tygzya.gallery

A nyitott piac a kor igényeit tükrözi.

7_m20130601-31141-17bvdb8.gallery

Az üzletközpontnak készült épületszárnyak jó része ma üres.

8_m20130601-31141-19bb6k.gallery

Lendületes rámpa a városközpontban.

Kelenfoldi_varoskozpont_1_x20130601-31141-oca5h2.gallery

Kelenföldi városközpont

Mindenki bontaná a komplexumot, pedig közfunkciója és építészeti értéke vitathatatlan.

Akár a főváros, akár Újbuda tervei válnak valóra, a Kelenföldi városközpont a Budapesti Művelődési Központ könyvtárával és az egykori Olimpia mozival hamarosan a múlt részévé válhat, köszönhetően egy meglehetősen zavaros ingatlanügyletnek. Történik mindez úgy, hogy senki sem vizsgálta az épületegyüttes múltját, és a lakóközösség életében betöltött egykori és mai szerepét. A költői kérdés: kinek van nagyobb szüksége egy városközpontra, az azt használó környékbelieknek vagy az ingatlanspekulánsoknak?

Egy üzletkötés háttere

1979-ben az egykori Express Diák Utazási Iroda két ingatlanát kisajátítva épült meg a Bogdáni úti BKV végállomás, amit a főváros közlekedési vállalata ma is használ. A társaság kezelői jogát azonban elfelejtették törölni a földhivatali nyilvántartásból. A három évtizeddel ezelőtti mulasztásra az utazási iroda jogutódja, az Estivo Kft. bukkant rá. A főváros 2000-ben bírósághoz fordult az ügyben. Több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat után a végső bírósági döntés 2007 márciusában a magáncégnek kedvezett: a főváros vagy fizet, vagy költözik. Ha végrehajtanák a jogerős döntést, akkor meg kellene szüntetni a buszvégállomást, a csatornázási művek ottani létesítményét, valamint a lakótelephez vezető egyes kis utcákat is.

Több javaslat is felmerült a rendezésre, ezek egyike, hogy a buszpályaudvarért cserébe odaadják a Tétényi úti üzletközpontot, és vele a kelenföldi Szabó Ervin könyvtárat és a Budapesti Művelődési Központ épületét. De ez még nem minden! Mivel a BKV és a csatornázási művek jogtalanul használta a cég magántulajdonú ingatlanait, a budapesti önkormányzat az 1996-tól napjainkig terjedő időszakra 1,1 milliárd használati díjat is megállapított az Estivo javára (jóllehet a cég ezt nem kérte a bíróságtól). Ennek kompenzálására a főváros két Ráday utcai foghíjtelket ajánlana fel.

Ez a rövid története annak, hogy hogyan lett bizonytalan sorsú a Tétényi úton található Kelenföldi városközpont - benne a Budapesti Művelődési Központ könyvtárával, egy piaccal, üzlethelységekkel és az egykori Olimpia mozival. A tét nem kicsi: kilencezer négyzetméter fővárosi és kétezer négyzetméter önkormányzati tulajdon (utóbbi tulajdonképpen a gyorsétterem területe), azaz összesen 11 000 négyzetméter. Amíg főváros az Estivónak adná a központot, Újbuda vezetése a terület egészét kerületi tulajdonná nyilváníttatná, hogy a Kőbánya-Kispesti közlekedési csomóponthoz hasonlósan modernizálhassák még a 4-es metró közel eső Tétényi úti állomásának átadása előtt.

A terület ma, úgymond, alulhasznosított: a kerületi szabályozás ugyanis 12-30 méteres épületmagasságot és 100%-os beépíthetőséget engedélyezne. Az Újbuda által megálmodott épület földszintjén üzletek lennének, közvetlen összeköttetésben az új metróállomással. A Fővárosi Közgyűlés viszont 2008. június 26-án már úgy döntött, hogy az Estivóval cserélnek. Ezzel a kerület elővásárlási joga elveszett; csak a vásárlással próbálkozhatnak. Ez meg is történt: 560 millió forintot ajánlanak az Estivónak vételárként.

A Magyar Ingatlanszövetség a zavaros ügylet megoldásaként azt javasolta: írjanak ki pályázatot a városközpont fejlesztésére, amelynek első fordulóját a helyi érdekeket (könyvtár, művelődési központ, piac) figyelembe vevő tervpályázat jelentené, megelőzve az ingatlanok eladását. Beruházót találni nem lenne nehéz: a központ értéke a metró átadása és egy új üzletközpont felhúzása után akár a hárommilliárd forintot is meghaladhatja. Jól megközelíthető helyen fekszik, a szabályozás kedvező, a 4-es metró pedig nagy vonzáskörzetet biztosít. A kerület képe napjainkban is dinamikusan változik: a közelben található az Európai Innovációs Központ leendő otthonaként emlegetett Infopark, az AIG Lincoln irodaház és a Kopaszi-gát is, amelyen a közeljövőben nagyléptékű fejlesztéseket terveznek.

Olimpia mozi: a Kelenföld kulturális ékköve

A kelenföldi lakótelepek középkorúnak számítanak: 1967 és 1983 között épültek. Kis Albert és Kovács Balázs 1963-as rendezési terve alapján a beépítést az akkor még pályája elején álló Finta József és Jakab Zoltán, a paneles lakóépületeket Csordás Tibor, Árkai István és Kaszab Ákos, a csúszózsalus technikával épült, 15 emeletes lakóházakat pedig Farkasdy Zoltán tervezte. Összesen 9387 lakás készült el, több mint a felük kétszobás.

A lakótelep közepére került az 1979-ben alapított Budapesti Művelődési Központ (BMK). Épülete Zilahy István és Bede József tervei alapján 1975 és 1979 között készült, a belsőépítészet Horváth Jenő munkája. A központ volt a főváros területén működő „művházak" módszertani irányítója.

Az Olimpia mozi története egy kicsit fővárosi mozitörténet is egyben. A szocializmus éveiben nagyszámú, egy vagy legfeljebb kéttermes mozi működött a fővárosban: 1965-ben nem kevesebb, mint 216. Mára alig húsz hagyományos filmszínház maradt, a többi a multiplexek nyomása alatt bezárásra kényszerült. (A változásokat őrzi Marco Ferreri 1996-ban Budapesten forgatott filmje, az Ezüstnitrát.) Az Olimpia a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójára nyílt meg Etele néven, az akkor Szakasits Árpád névre hallgató Etele úton, összhangban a környező lakótelep-építéssel. A moziban egy virágtartó plasztika is elhelyezésre került, Eőry József keramikus műve - egy 1980-ban készült, 14 elemes mázas samott. Amellett, hogy ez volt a lakótelep egyetlen filmszínháza, időnként közösségei megmozdulások, például úttörőavatások helyszíneként is szolgált.

A tervező, Zilahy István 1917-ben született Nagymaroson. A Műegyetemen végzett 1941-ben, majd a háború után több állami tervezőirodában dolgozott. Közreműködött Dunaújváros építésében; az ő munkája az azóta megszűnt Arany Csillag Szálloda épülete (1952), egy helyi iskoláért pedig Ybl-díjat is kapott. Budapesten ő alakította át a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza céljaira az Astoriánál található bérházat. A Mesteriskola első korszakában tanárként dolgozott; az ő diákja volt például Finta József is. Zilahy élete vége felé saját építészstúdiót alapított, de egyre idegenebbül érezte magát a változó körülmények, az egyre élesedő szakmai verseny közepette. 1993-ban hunyt el Budapesten.

A rendszerváltást követő mozibezárási hullámnak áldozata lett az Olimpia mozi is. Azóta afféle rendezvényteremként hasznosítják, ki lehet bérelni. Februárban a KÉK szervezett ide konferenciát, de a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet is használja időnként a termet. Amíg még lehet...

építészet, örökségvédelem, papp géza, kelenföldi városközpont, epiteszet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317