Hindu szentély, dzsain templom, gyarmati vasútállomás és banképület: ez mind-mind a hajdani Brit-India igazi olvasztótégelye, Rangoon, a korábbi Burma (ma Mianmar) fővárosa.
„Az épített környezet csak egy lencse, amelyen keresztül egy adott ország vagy város történetét, társadalmát és gazdaságát vizsgálhatjuk.” Ezzel a bevezetővel indul a berlini DOM építészeti kiadó építészeti kalauzának Yangon című kötete. Ennek fényében elképesztő izgalmakra számíthatunk, hiszen a város a néhai Brit-India egyik fontos csomópontjának számított, amelynek képén különböző korszakok hagyták rajta lenyomatukat.
A kötet 110 fontos épületet mutat be a városból. Ez az első átfogó kalauz, amely megjelent a városról, annak történetéről és az építészekről, akik megálmodták azt.
A néhai Rangoon, ahogy a brit gyarmati uralom alatt nevezték, kereskedelmi központ és Brit-India egyik fő olvasztótégelye volt. Mozgalmas történelmének nyomai mindenhol fellelhetők: a Bagdadtól Glasgow-ig a világ minden pontjáról idegyűlt kereskedők hivatalai keverednek a buddhista, keresztény, hindu, zsidó és muszlim szentélyekkel.
Az ország 1948-ban nyerte el függetlenségét. Ezt néhány évnyi demokrácia rövid időszaka követte, amelynek 1962-ben katonai puccs vetett véget. Ezt követően hosszú évtizedekre autoriter kormányzás és elszigetelődés jellemezte az országot, amelyben rendszeresek voltak az elégedetlenségi mozgalmak és a brutális megtorlás.
2011-ben azonban a kormány kinyilvánította abbéli szándékát, hogy az ország újra nyisson a nagyvilág felé. Így napjainkban Yangon ismét hasonlít korábbi önmagához: egy nyüzsgő, életteli nagyváros, amely élen jár Mianmar abbéli törekvéseiben, hogy ismét felépítse kapcsolatait a nagyvilággal.
Yangon építészeti kalauza az idelátogató turistáknak és a városlakóknak egyaránt hasznos olvasnivaló lehet, amely nagyszerűen szemlélteti a város magával ragadó, mozgalmas és sokszor tragikus történelmét, a történelem korai szakaszából származó Shwedagon Pagodától a modern felhőkarcolókig.
A város meghatározó, ikonikus épülete a Shwedagon Pagoda, a 99 méter magas toronnyal épült szentélyt aranylemezekkel burkolták be. Évszázadokon keresztül az ország jelentős részének vallási életében töltött be központi szerepet. A bonyolult alaprajzú épületet 50 hektáron elterülő épületegyüttes veszi körbe. Azon túl, hogy fontos buddhista központ, a gyarmati idők alatt a függetlenségi törekvések egyik epicentruma is volt.
A DOM kiadó nagyszerű sorozatának aranyszín borítást kapott kötetét több hasznos térkép és történeti áttekintés egészíti ki.
Ben Bansal-Elliott Fox-Manuel Oka: Architectural Guide Yangon. DOM publishers, Berlin, 2015.
