Logomain

Milyen lesz Budapest 2050-ben?

By Barna Péter 2016. március 9. 08:22

szerk at hg dot hu

Úgy tűnik, hogy két út áll Budapest előtt. 2050-re modern, innovatív és élhető nagyvárossá válhat, de lehet egy kétarcú, ellentmondásos, ugyanakkor izgalmas monstrum is, körülbelül olyan, mint amilyen most. Budapestmood, avagy Alföldi György jövőbe mutató előadásán jártunk.

Budapestet lehet szeretni, vagy utálni, de az egész országra kiterjedő jelentőségét és befolyását kétségbe vonni aligha érdemes. Éppen ezért sem mindegy, hogy mi lesz a várossal a jövőben: hogyan fog alakulni és változni építészetileg, társadalmilag, zöld környezetét tekintve. A jövőt megjósolni persze lehetetlen, de vannak különböző módszerek, amikkel az esetlegesen bekövetkezhető forgatókönyveket körvonalazni azért lehetséges. Ezeket vázolta fel Alföldi György építész, várostervező, a BME Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese a Budapest Pontban tartott előadásán, 2016. március 2-án.

Fekete_csaba-flickr.gallery

Prezentációjának két kulcskérdése az volt, hogy milyen lesz a főváros 2050-ben, illetve hogy kik fogják lakni. Mindez nem véletlen: a két tényező ugyanis teljes mértékben összefügg. A város ugyanis nem csak házak és épületek együttese, hanem olyan szerveződés, ahol az emberek és a gazdasági környezet hatnak egymásra.

A Föld lakóinak többsége mára városlakóvá vált, a 21. század végére ez az arány pedig akár már 75% is lehet.

A jövő városképének megjósolása ennek függvényében egyáltalán nem csak az építészeten múlik. A városi környezet milyenségét leginkább a Magyarországot, valamint egész Európát meghatározó társadalmi és gazdasági folyamatoktól alakítják majd. De hogyan is lehet megjósolni egy város esetében, hogy mi lesz vele több, mint harminc év múlva?

Alföldi Györgyék kutatócsoportja a „Budapest 2050” elnevezésű projektben szcenárió analízissel tanulmányozták Pest belvárosát. Azért ezt a részt, mert a város legértékesebb területéről van szó. Arról, amely tönkremenetele esetén a főváros elvesztené identitását. 

Módszerük alapja az volt, hogy megvizsgálták: milyen erők befolyásolták a város alakulását 1900-ban, és milyenek 2000-ben.

Ezzel kapcsolatban az látható, hogy a 19. században végbement óriási fejlődés és iparosodás okozta városfejlesztések a 20. században is megállták helyüket, és alapvetően elbírták a társadalmi és gazdasági igényeket. A 21. századi változások és a technológiai forradalom azonban már egy teljesen más szint, ami akár szét is feszítheti azt a struktúrát, ami a korábbi városi modellre jellemző volt. 

A számos részletre kiterjedő előadás legfőbb következtetése az volt, hogy a társadalmi, gazdasági, technológiai, fenntarthatósági és környezeti szempontokat figyelembe véve Alföldi György szerint alapvetően két lehetőség áll a magyar főváros előtt. 

Az egyik lehetséges forgatókönyv azzal számol, hogy Magyarország olyan sikeres pályára áll, ahol erős tudásgazdaság alakul ki, erősödik a szolgáltatószektor, valamint az innovatív és a kreatívipar is sikeres és termékeny lesz. Ebben az esetben a várost magas és középmagas pozíciójú lakások, intézmények, irodák alkotják majd, a budapestiek pedig főként magasan kvalifikált értelmiségiek lesznek. A belváros jelentősége megnő, modern és fejlett lesz a tömegközlekedés, élénk nemzetközi kapcsolatokkal.

Összefoglalva egy élhető városi környezet vár az itt lakókra, igényes közterületekkel. 

Ezzel szemben áll a másik eshetőség, aminek az alapja az ország lassabb és nehézkesebb gazdasági fejlődése. A fővárosnak így inkább közigazgatási szerepe lesz, vegyes lakásminőséggel, rengeteg hivatallal és irodával. A belső migrációt tekintve főképpen azok érkeznek majd a fővárosba, akik a jobb megélhetést keresik. Ami a lakókörnyezetet és a lakáskultúrát illeti: a pénztárca számít majd.

Ezeknek megfelelően egy társadalmilag és a városkép szempontjából is többarcú fővárost kell a jövőben elképzelnünk. Budapest körülbelül olyan lesz, mint most. 

Érdekesség, hogy mindkét előbb felvázolt lehetőség azt jósolja, hogy Budapest több, mint 300 éves városszerkezete és több, mint 100 éves épületei is alkalmasak lesznek arra, hogy még 2050-ben is megfelelő életteret nyújtsanak a város lakóinak. A korábban kialakult városszövet tehát időtálló lehet. Alföldi György szerint az optimistább forgatókönyv szerint azért is marad meg a korábbi épített környezet, mert a város lakói képesek majd megbecsülni a múlt értékeit. A pesszimistább verzióban pedig azért, mert nem lesz erejük többet rombolni.

Ezen kívül kiemelte azt is, hogy Budapest sorsa nagy mértékben összefügg egész Európa jövőjének alakulásával.

Hogy milyen lesz tehát a főváros 2050-ben? Közhely, de legnagyobb mértékben tényleg rajtunk múlik. 

(Fotó: Fekete Csaba/Flickr)

budapest, urbanisztika, várostervezés, bme, európa, város, alföldi györgy, 2050, főváros Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317