Logomain

Napelemes kolostor és szénsemleges kastély: valami régi, valami új, valami zöld

By Ongrádi Melinda 2015. április 16. 10:42

szerk at hg dot hu

Solar_city.gallery

Napelemek történeti környezetben

Kép © SolarCity

V%c3%adgsz%c3%adnh%c3%a1z.gallery

Napelemek a Vígszínház tetején

Kép © EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft./ehszer.blog.hu

Juh%c3%a1sz_v_dorottya.gallery

A Dorottya Udvar Budapesten

Kép © Engedyné Juhász Veronika

R%c3%a1tkai_totto_dorottya1.gallery

A Dorottya Udvar Budapesten

Kép © Rátkai T Totto

Graz_1.gallery

Ferences kolsotor napelemekkel Grazban

Kép © Franziskanerkloster, Graz/iea-shc.org

Graz_2.gallery

Ferences kolsotor napelemekkel Grazban

Kép © Franziskanerkloster, Graz/iea-shc.org

Graz_3.gallery

Ferences kolsotor napelemekkel Grazban

Kép © Franziskanerkloster, Graz/iea-shc.org

Napelemekkel felújított ferences kolostor, energiatakarékossá vált, korszerűsített műemlék épület? Még csak ritka példák vannak rá, pedig történeti épületeknél is fontos lenne a fenntartható szemlélet.

Világszerte az épületek energiaellátása emészti fel az összes energiafelhasználás 40%-át, továbbá azok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 35%-áért – így könnyen belátható, hogy nemcsak a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő épületek létrehozása, hanem az épületek fenntartható módon való felújítása is elengedhetetlen a környezettudatosabb jövő szempontjából. Mivel pedig az európai épületállomány nem elhanyagolható hányada tartozik a történeti épületek kategóriájába (az Európai Unióban az 1945 előtt épült épületek aránya 20% körül van), könnyen beláthatjuk, hogy ezek fenntartható felújítása is napirendre kell hogy kerüljön. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) szakembereitől megtudhattuk, miért megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a kérdéssel, és hogyan lehet e házakat úgy korszerűsíteni, hogy ne sérüljön eredeti karakterük.

Az Európai Unióban az 1945 előtt keletkezett épületek nagyon jelentős arányt képviselnek.

Szabályozás, ösztönzés nélkül

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (2) szerint „A rendelet hatálya nem terjed ki azon műemlék épületre, helyi védelem alatt álló épületre és azok épületelemeire, ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné." Természetesen nagyon fontos, hogy védjük ezen épületek karakterét, ugyanakkor a jelenlegi szabályozás sem jelent ösztönzést, felmentést adva ezen épületek számára a követelmények teljesítése alól. Mindezeknek köszönhetően nincs meg a motiváció ezen épületcsoport fenntartható módon való felújítására, hiszen ezen szempontok figyelmen kívül hagyása megtakarítást is jelenthet a kivitelezés során.

Sokszor megváltozott funkcióval tovább kell hogy szolgálják a használóikat.

„Az Európai Unióban az 1945 előtt keletkezett épületek nagyon jelentős arányt képviselnek, ezért mindenképp elengedhetetlen, hogy azok is a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő módon essenek át a korszerűsítési, felújítási munkálatokon” – mutat rá Dr. Szalay Zsuzsa okleveles építészmérnök, a BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének adjunktusa. „Ezek a házak, sokszor megváltozott funkcióval, tovább kell hogy szolgálják a használóikat; megváltozott követelményrendszereket, komfortigényeket, elvárásokat kell kielégíteniük, és az sem mindegy, milyen anyagi terhet jelent üzemeltetésük. Ennek jelentőségét az Európai Unió is felismerte, ezért számos kutatás projekt foglalkozik a kérdéssel, de hazai kezdeményezések is vannak e téren (például a New4Old vagy az ÉMI SECURBA projekt).”

A fenntarthatóság elvének egyik fontos eleme, hogy – ahol ez lehetséges – a kidobás helyett a megőrzést és a megjavítást válasszuk.

Miért fontos a megőrzés?

A kulturális értékek, a védett és műemlék épületek megőrzésén felül több okból is indokolt ezen épületek megtartása, hiszen azok a fenntarthatóság szempontjából is számos kedvező tulajdonsággal rendelkeznek. „A történeti épületek erőssége a kortárs épületekkel szemben, hogy azokat a „helyszínre építették”, azaz azokból az anyagokból, azokkal a technikákkal, amelyek elérhetőek voltak az adott helyen, amelyeket évszázadok alatt fejlesztettek ki az adott éghajlaton” – folytatja Dr. Szalay Zsuzsa. „Emiatt a történeti épületek mindig tükrözik azt, hogy hol állnak, és milyen éghajlatra épültek. A vernakuláris épületek a legjobb példái a mai passzív-szolár eszközökkel operáló építésmódoknak, az energiatudatos építészet legjobb előképei.”

Maguk a történeti épületek nagyon sok szempontból jól működnek, megvan a saját logikájuk, tudhatjuk meg a szakemberektől. Bár építésükkor még nem voltak meg azok a technológiák, amelyek a mai épületeket jellemzik, például a vízszigetelés terén, de ez a kérdés ott is megoldott – felszáll az épületben a víz, de el is tud párologni, lélegző anyagokat építettek be stb. Az egész épület egy rendszerként kezelhető, amely önmagában jól működik. Ugyanakkor vannak olyan elemek, amelyeket akkor még nem tudtak megoldani, vagy nem volt olyan kiemelt szempont (pl. hőszigetelés).

A rend tagjai éppen Szent Ferenc példájára hivatkozva napelemekkel korszerűsítettek.

„Nagyon fontos, hogy egy felújítás során a meglévő épületekben már jelen lévő, beépített energiatartalmat is figyelembe vegyük. Ha abban gondolkodunk, hogy a meglévő anyagokat eltávolítjuk, és korszerűbb anyagokkal helyettesítjük a jobb energiahatékonyság érdekében, akkor ezt a kérdést komplexen kell vizsgálnunk. A bontás során a beépített energiát megsemmisítjük, ráadásul a bontás, az új anyagok előállítása, szállítása, beépítése rengeteg energia felhasználásával jár” – emeli ki Gyöngyösi Zsolt okleveles építőmérnök, a DVM group környezettudatossági tanácsadói osztályának vezetője, a HuGBC elnökségi tagja. „A fenntarthatóság elvének egyik fontos eleme, hogy – ahol ez lehetséges – a kidobás helyett a megőrzést és a megjavítást válasszuk. Az előbbi példánál maradva elképzelhető, hogy egy épületet elbontva, és helyére egy jelentősen hatékonyabbat építve, az épület 30-50 év alatt térül meg a teljes életciklusára vetítve, amennyiben a számításnál a meglévő épületbe beépített energiát is figyelembe vesszük. Ráadásul a megtartással megtakarítható a bontás sokszor jelentős költsége is. A felújításnak pedig a környező területekre, közösségekre sokkal kisebb a negatív hatása.”

A brit National Trust célkitűzése, hogy az általuk kezelt épületállomány fosszilisenergia-igényét és szén-dioxid-kibocsátását 2020-ra 50%-kal csökkentsék.

Javasolható beavatkozások

Természetesen vannak beavatkozások, amelyek ezen épületek esetében kizárhatók, mert eredeti karakterük súlyosan sérülne (például egy díszes homlokzat külső hőszigetelése). Ugyanakkor ezen épületek esetében is számos lehetőség nyílik a korszerűsítésre, amelyet mindig ott érdemes kezdeni, ahol a legkisebb mértékű beavatkozásra van szükség, olyan intézkedéseket előtérbe helyezni, amelyek a legkevésbé zavaróak. A szakemberek szerint lehetséges beavatkozások például a következők:

- Hőszigetelés a kevésbé díszes hátsó homlokzaton, padlásfödémen és pincében;
- Esetleg belső hőszigetelés;
- Ablakok felújítása a csere helyett, esetleg az egyik ablaktábla cseréje egy alacsony emissziós     bevonatú üvegezésre, vagy, ha megfelelő a szerkezet, vékony kétrétegű hőszigetelő üvegezésre;
- Gépészeti rendszerek felújítása, szabályozás, esetleg energiatermelő lecserélése;
- Megújuló energiaforrások alkalmazása
- Energiatakarékosabb világítási rendszerek (fényforrás, szabályozás)
- Egyéb energiatakarékos berendezések beszerzése (pl. konyhai-, irodai berendezések);
- Tudatosabb felhasználói magatartás.

Egy ilyen feladat mindenképp komoly szakmai csapatmunkát igényel.

Napelemes kolostor és a Megújuló Energiák Háza

Bár nemzetközi viszonylatban is olyan felvetésről van szó, amely még viták kereszttüzében áll és igen komoly kutatásokat igényel, már találkozhatunk előremutató példákkal. Ilyen például a Grazban található ferences kolostor (Franziskanerkloster Graz), amelyet a rend tagjai éppen Szent Ferenc példájára hivatkozva napelemekkel korszerűsítettek. A brüsszeli Megújuló Energiák Háza (Renewable Energy House, REH) létrehozásának célja pedig egy mintaprojekt megvalósítása volt – a kísérlet anyagilag ugyan nem bizonyult sikeresnek, mégis számos figyelemreméltó megoldást alkalmaz, mint amilyenek a belvárosi környezetbe telepített talajszondás hőszivattyúk vagy biomassza kazán. A brit National Trust célkitűzése, hogy az általuk kezelt épületállomány fosszilisenergia-igényét és szén-dioxid-kibocsátását 2020-ra 50%-kal csökkentsék. Itthon pedig figyelmet érdemel a Dorottya Udvar példája: az 1918-ban eredetileg katonai ruharaktárnak emelt, majd több funkcióváltáson átesett (1927-től például Magyarország legnagyobb cipőgyárának otthont adó) épület a 2002-ben elkészült átalakítás és modernizálás után Közép- és Kelet-Európában legmagasabb eredménnyel BREEAM kiváló („Excellent”) besorolást kapott a működő épületek („In-use”) kategóriában (az épületbe április 23-án a Green Walk során szakmai kalauzolás mellett el is látogathatunk). A Szent István körúton sétálva pedig valószínűleg keveseknek tűnik fel, hogy a Vígszínház tetején napelemek találhatók, amelyekről itt olvashatunk többet.

Szemléletformálás mintaprojektekkel

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a szemléletformálás egyik legfontosabb eszközét a mintaprojektek jelentenék. A panelházakhoz hasonlóan a történeti épületeknél is fontos lenne jól megtervezett és folyamatosan nyomon követett mintaprojektek létrehozása, amelyek megoldásait át lehetne vinni a mindennapi gyakorlatba, és amelyek révén a döntéshozók is megismerhetnék ezeket a technológiákat.

A történeti épületek fenntartható felújítása ugyanakkor komoly szaktudást igénylő feladat, amely a műemléki szakmai ismeretek mellett magas szintű épületfizikai tudást is feltételez. Így egy ilyen feladat mindenképp komoly szakmai csapatmunkát igényel. Ma már azonban rendelkezésre állnak olyan szoftverek, amelyekkel történeti épületek hő- és páravándorlását is lehet modellezni, aminek köszönhetően el lehet kerülni az állagvédelmi károsodásokat (pl. páralecsapódás okozta problémák) – így éppen a modern technika az, amely segíthet úgy megőrizni a történeti értékű épületeket, hogy azok a fenntarthatóság követelményeinek is megfelelő, jövőtudatos létesítményekké váljanak.

A napelemek kontra történeti épületek kérdésről itt olvasható egy érdekes cikk.

A Dorottya Udvar fotóját Engedyné Juhász Veronika (1. kép) és Rátkai T Totto (2. kép) készítette a #greenwalkphoto pályázatra. A Vígszínház tetejére telepített napelemekről készült képet az EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. blogjáról kölcsönöztük.
 

 

műemlék, fenntartható építészet, fenntarthatóság, műemlékvédelem, város, magyar környezettudatos építés egyesülete, hugbc, fenntartható építés, történeti épület Icon_print

Napelemek történeti környezetben

Kép © SolarCity

Napelemek a Vígszínház tetején

Kép © EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft./ehszer.blog.hu

A Dorottya Udvar Budapesten

Kép © Engedyné Juhász Veronika

A Dorottya Udvar Budapesten

Kép © Rátkai T Totto

Ferences kolsotor napelemekkel Grazban

Kép © Franziskanerkloster, Graz/iea-shc.org

Ferences kolsotor napelemekkel Grazban

Kép © Franziskanerkloster, Graz/iea-shc.org

Ferences kolsotor napelemekkel Grazban

Kép © Franziskanerkloster, Graz/iea-shc.org

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317