Az Ybl Egyesület szervezésében megvalósuló Szoborünnep a szobrászok, szobrok, építészet és szobrászat kapcsolatának ünneplésére teremt lehetőséget.
A nyilvánvaló tényt az építészet és szobrászat, a szobrászat és épületszobrászat együtthatását népszerűsítő, az Ybl Egyesület rendezésében 2011 óta megvalósuló Szoborünnep dátuma Izsó Miklóshoz kötődik. A rendezvénysorozatot idén május 28-június 7. között rendezik meg.
Egy mai kortárs épület műtárgyként is értelmezhető, illetve egy kortárs szobor sokszor építményként is hat. A műemlékeknél, így Ybl Miklós alkotásainál sem szétválasztható az épület és az épületszobrok értékelése. A köztudatban sokszor hiszik, hogy a szobor minden része szobrászművész alkotása, pedig a szobrok talpazata, a szobrászművészek alkotásait tartó építmények építőművészek alkotásai. Említhetjük Ybl és Izsó vonatkozása miatt az 1882-ben felállított, Reményi Ede hegedűművész kezdeményezte, Izsó Miklós mintája nyomán, Huszár Adolf készítette Petőfi szobrot, amelynek talpazatát, s a szobrot körülvevő rácsot Ybl Miklós tervezte.
Szoborünnep országszerte
Talán Magyarországnak egyetlen olyan kis települése sincsen, ahol ne lenne legalább egy első vagy második világháborúra emlékeztető honvéd emlékmű, vagy „Mária (Pestis-) szobor”, egyre több az 56-os forradalomra emlékeztető köztéri alkotás. De ismertek azok a köztéri szobrok is, amelyek a település, vagy bizonyos budapesti kerület szülöttjét, valamikori ott élőjét, jelentős személyiségét ábrázolják.
Tehát az egész országban mindenütt van lehetőség a szobrászok, szobrok, építészet és szobrászat kapcsolatának ünneplésére, az illető köztéri szobor közterén együtt örülhet az adott kis közösség a művészet, a szépség megnyilvánulásának.
A programokról bővebben itt olvashatunk.
