Logomain

Ybltől az aktívházakig

By HG.HU 2014. június 3. 09:30

szerk at hg dot hu

Az Ybl Egyesület és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete közös beszélgetése történeti távlatokat is adott a fenntarthatóság kérdésének.

A fenntarthatóság kifejezést mostanában szinte bármilyen fogalomhoz szokás hozzátapasztani, a „fenntartható reggeli” mégis szokatlan képzettársításnak tűnik. Ezen a néven hirdette meg ugyanis az Ybl Egyesület május 23-ára, egy szombat reggelre azt a szakmai beszélgetést, amelynek során az Arany János utcai Fruccolában sikerült egy asztalhoz ültetni a területen már bizonyított szakembereket. A Bánáti Béla építész által moderált beszélgetést a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) szakmai partnerségével, az Ybl Emlékév keretében rendezték meg, így nem meglepő módon egyik alapvető témája a műemlékek fenntartható hasznosítása volt. 

Ybl_reggeli_6.gallery

Fenntarthatósági értelmezések

Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnökének megnyitó beszéde után az egészséges snackeket ropogtató hallgatóság előtt először bemelegítő kérdésekkel indult a beszélgetés. Például azzal, hogy saját lakókörnyezetében és hétköznapjaiban ki hogyan igyekszik megvalósítani azt az életformát, amelynek mottója: saját szükségleteink kielégítése közben ne csökkentsük az eljövendő generációk esélyét arra, hogy ők is így tegyenek. Ezután a moderátor felvetette a következő témát: rámutatott, hogy míg például Ybl korában az ember takarékosan bánt a természeti erőforrásokkal, valamikor bekövetkezett a töréspont. Az erre adott felvetések máris rávilágítottak, hogy a fenntarthatóság valójában milyen összetett kérdéskört jelent. Gunther Zsolt, a nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke szerint a jóléttel függ össze a pazarlás megjelenése, ezért jelent meg például az ötvenes évek Amerikájában. Tornóczky Mónika, a HuGBC titkára a következő generációk nevelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, míg Gyöngyösi Zsolt, a HuGBC elnökségi tagja, a DVM group környezetvédelmi osztályvezetője rámutatott: a fenntarthatóságnak egy termék teljes élettartama alatt érvényesülnie kell, ugyanakkor a „bölcsőtől bölcsőig tervezés” szemléletmódja még nagyon újnak számít. Portik Adorján HuGBC-tag szerint az ipari tömegtermelés személytelensége elleni lázadásként is felfoghatjuk a zöld életformát, míg Fehér Bori, a MOME Ecolab vezetője kifejtette: egy minden szempontot figyelembe vevő életmódot folytatni rendkívül nehéz, elképesztően komplex hozzáállást igényel. 

Mit jelent a gyakorlatban?

„Future-proof”, azaz jövőbiztos épületeket kell terveznünk – fejtette ki a beszélgetés további, szakmai kérdésekre fókuszáló szakaszában Gyöngyösi Zsolt, azaz szerinte kell hogy legyen víziónk arról, milyenek lesznek az épületek 20 év múlva, és meg kell hagynunk a lehetőséget a jövőbeni új megoldások beépítésének. A szakember beszélt a minősítő rendszerekről is: bár ezekkel kapcsolatban szerinte sok kifogás felmerülhet, azonban ezek a szisztémák, amelyek között csak a finomhangolás szintjén vannak különbségek, mégis jó sorvezetőt jelenthetnek a tervezés során. Kiemelte az integrált tervezési folyamat jelentőségét is, azaz annak fontosságát, hogy az egyes szakágak együtt dolgozzanak a folyamat során. 
Portik Adorján szintén a változás jelentőségének felismerését hangsúlyozta: saját tapasztalataira utalva elmondta, hogy míg korábban statikusnak fogta fel a tárgyakat és épületeket, most már próbálja megérteni, hogy valójában nem örökre épülnek a dolgok. Ennek értelmében például azt is át kell gondolnunk, mi lesz azok bontásakor vagy éppen átalakításkor. 
Gunther Zsolt az aktívházak példáján keresztül szemléltette a kérdés összetett voltát, és kifejtette: míg a 20 éves történetre visszatekintő passzívház, amelynek tudományos, gazdasági aspektusai is vannak, meglehetősen drága, az aktívház egy jóval naivabb elképzelés: annak koncepciója során előtérbe kerül a holisztikus szemlélet, és a beltéri komfort ennek jegyében itt kapja a legnagyobb jelentőséget. A fenntarthatóság szempontjairól a tervező kifejtette: azokat először béklyónak érezte, aztán inspirációnak – ennek jegyében például a Medve utcai irodaház tervezésekor világossá vált számára, hogy az esztétika és a fenntarthatóság nem egymást kizáró dolog, szinergia lehet a kettő között.

Fontos az alkalmazkodás

Fehér Bori az adaptálódás, az újhoz való alkalmazkodás jelentőségéről beszélt: mint elmondta, ennek jegyében a minősítési rendszereknek is folyamatosan követniük kell az aktuális környezeti kihívásokat; a katasztrófák utáni helyreállítás pedig sokszor egyben a megújulás lehetőségét teremti meg. A szakember azt is elmondta: elképesztő változásokra kell reagálnia az építészeknek, és nem látjuk pontosan, mi lesz 20-30 év múlva. Azt is kifejtette, a kulcsnak a közösségek építését tartja, és kiemelte az alulról és felülről jövő kezdeményezések találkozását. Mindehhez azonban sajnos sokszor olyan mérföldkövek kellenek, mint egy természeti katasztrófa.
Tornóczky Mónika szintén a közösségek jelentőségéről beszélt, a műemlékek hasznosításával kapcsolatban pedig azt is hangsúlyozta: nem lehet minden épület múzeum. A szakember azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mindig meg kell találni a tervezési feladat léptékéhez illő megoldást, a jövőt illetően pedig optimista volt, utalva Baross Pál HuGBC elnök meglátására, amely szerint 20 év múlva teljesen természetes lesz a fenntarthatóság.
A beszélgetés során a kifejezetten műemlékvédelmi kérdések is terítékre kerültek, Gyöngyösi Zsolt az Eiffel Palace, míg Gunther Zsolt az MTA ablakcseréjének példáját ismertette – mindkettőből az derült ki, hogy egy műemlék fenntartható felújítása komoly kompromisszumokat igényel. A közönség soraiból is érkeztek hozzászólások, így valódi többszempontú eszmecsere alakult ki a beszélgetés résztvevői és a hallgatóság között, amely jóval túlmutatott a két órás szombat délelőtti beszélgetés keretein. 

Forrás: Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

Fotók: Ybl Egyeseület és HuGBC 

építészet, gunther zsolt, fenntartható építészet, fenntarthatóság, város, ybl miklós, hugbc, fruccola, portik adorján, epiteszet, ybl bicentenárium, ybl egyseület, fenntartható reggeli, magyar környezettudatos éíptés egyesülete, bánáti béla, fehér bori, gyöngyösi zsolt, tornóczky mónika, fenntartható műemlék-hasznosítás Icon_print

Fenntartható reggeli az Ybl Egyesülettel

Kép © HuGBC

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317