Logomain

Díszlet a színház homlokzatán?

By Székely Márton 2014. február 8. 12:14

szerk at hg dot hu linkedin

1904_01.gallery

Az egri színház épülete

1904-es állapot - kép forrása: egykor.hu

Eger-az-arena-szinhaz.gallery

Az egri színház épülete

1904-es állapot - kép forrása: egykor.hu

Szinh6.gallery

Az egri színház épülete

1904-es állapot - kép forrása: Heves Megyei Elektronikus Könyvtár

Eger-az-arena-.gallery

Az egri színház épülete

1964-es állapot - kép forrása: egykor.hu

31126.gallery

Az egri színház épülete

1964-es állapot - kép forrása: fortepan.hu

Eger.gallery

Az egri színház épülete

Mai állapot - kép forrása: magyarhirlap.hu

Eger_szinhaz.gallery

Az egri színház épülete

Mai állapot - kép forrása: archicentrum.hu

Szin7.gallery

Az egri színház épülete

Mai állapot - kép forrása: hipskeramia.eu

Szin5.gallery

Az egri színház épülete

Mai állapot - kép forrása: hipskeramia.eu

Legtöbb nagyvárosunknak van patinás kőszínháza, mely nem csak a település kulturális életének fő hajléka, hanem egyik legfontosabb építészeti látványossága is egyben.

Valamennyi, a Monarchia idején épült színházépületünk számos felújításon és átépítésen esett át az utóbbi száz évben – a lehető legkülönbözőbb megoldásokat eredményezve. Ma is eredeti pompájában láthatjuk a szegedi vagy pécsi színházakat, ahol csak a színpadtechnikát korszerűsítették. Külsejét megtartva teljesen új belsőt kapott a székesfehérvári és a nyíregyházi teátrum. Négy nagyvárosunk látképéből viszont hiányzik a történeti színházépület.

Szombathelyen két éve nyílt meg – a háborúban elpusztult színház helyett – egy más funkciójú épületből átalakított új előadóhely. Győrben a 70-es években épült fel hazánk egyetlen nagyszabású későmodern teátruma, mely egyébként az Operaház után az ország második legnagyobb színpadával bír. A szolnoki és az egri színházon 90-es évekbeli posztmodern architektúrát láthatunk, pedig eredendően 20. század eleji épületek. Történetük hasonló: az eredeti századfordulós külsőt a 60-as években letisztult modern formák váltották fel. Ezt azonban a rendszerváltás után lelkes helyi erők, oda nem illőnek ítélve, „visszacsinosították”. A legfurcsább megoldás Egerben született, ami példátlan az országban.

A nagy múltú város 1884-ben kapta első állandó játszóhelyét: egy fából épült nyári színkört, félezres befogadóképességgel.

1904-re sikerült tető alá hozni az első állandó kőszínházat, mintegy 100 ezer koronás költségből. Hatszáz fős nézőtere 3 szintes volt, 37 páhollyal. Légmann Imre és Bárány Géza (az akkori országos- és egri főépítész) tervezték, Czigler Győző konzultációival. A kortársak szerint jól fűthető és kitűnő akusztikájú színház 1904. augusztus 20-án nyílt meg, Gárdonyi Géza: Dobó István szelleme című opuszával. Négy évvel később már mozi is működött benne, de saját társulatot csak az 50-es években kapott. 

1961-ben az évadzáró előadás után döntés született korszerűsítéséről. Hamarosan kezdetét is vette a három évig tartó átépítés, a Közti-s Mányoky László tervei szerint. Az Egri csillagokkal ’64 őszén újranyitó épület már semmiben nem emlékeztetett régi önmagára. Teljesen új színházat építettek, az eredeti belső főfalakat meghagyva csupán. A kor elvárható színvonalát nyújtó modern összkép született, szélesen elnyúló tömeggel nézve az utcára, ami az előtereket foglalta magába. E fölé nyúlt a nézőtér tetőidoma és a zsinórpadlás hasábja. A délnyugati tájolású főhomlokzat szinte végig függönyfalas volt, ami bizonyára túlmelegedést okozott meleg időben, így az 1982-es felújításkor vékony vasbeton lamellákkal árnyékolták a hatalmas üvegfelületet, ami ismét megváltoztatta a ház megjelenését.

Az Egri csillagokkal ’64 őszén újranyitó épület már semmiben nem emlékeztetett régi önmagára.

1998-ban merült fel az igény egy újabb korszerűsítésre. Következő év februárjában el is kezdődött az 1,3 milliárd forintos rekonstrukció. Kétezer négyzetméterrel bővült a hasznos alapterület; új üzemi helyiségeket, próbatermeket és egy stúdiószínpadot is építettek. Posztmodern eklektikával díszítették fel a 60-as évekbeli tömeget, a főhomlokzat széleire sarokbástya-szerű elemeket építve. Meghagyták azonban a zsinórpadlás hasábját, rajta a modern bronz plasztikával. A felújítás legérdekesebb eleme azonban, az új főbejárat, ami az 1904-es főhomlokzat másolata.  

Az 1999-2000 között zajló átépítést Bodonyi Csaba (Mád: Borászat; Ózd: Görög katolikus templom) tervezte. A tervek nyilvánosságra kerülése után az előző állapot építésze, Mányoky László beperelte a – szerinte – szerzői jogait megsértő heves megyei önkormányzatot. Első fokon még nyert, de a legfelsőbb bíróság 2 évvel később már a fellebbező megyének adott igazat. Arra hivatkoztak, hogy Bodonyi eredeti szerzői jogvédelem alatt álló alkotást hozott létre, amelyhez nem használta fel Mányoky 1960-ban elkészített terveit, továbbá Mányoky akkoriban a Közti alkalmazásában állt, így a vállalat jogutódja rendelkezhet az 1960-as terv szerzői jogaival.

Egy fontos dilemma merül fel az eset kapcsán, túl jogi-etikai jellegű kérdésen: hogy élő építész alkotását szabad-e módosítani közreműködése, de legalább előzetes hozzájárulása  nélkül; vagy a megrendelő igénye minden esetben elsőbbséget élvez. A nyitott szakmai kérdés, hogy mennyiben elfogadható a rekonstrukció ilyen különös módja: egy száz évvel korábban épült és ötven éve elpusztított homlokzat formailag pontos felépítése, teljesen más kontextusban.

Jó formai minőségben felépült kortárs épületet egészíthet ki többlet tartalommal egy eredeti rendszeréből kiragadott múltbéli töredék, kontrasztot teremtve az újjal.

Hasonló példával Bukarestben találkozhatunk: a román főváros régi nemzeti színháza áldozatul esett a világháborús német bombázásoknak, pár éve azonban a telkén épülő új szálloda üveghomlokzata elé felhúzták az 1852-es romantikus épület utcafrontját, vasbetonból. Az ilyesmi még akkor is vitatható, ha a múltidézésnek konkrét figyelemfelkeltő célja van. Jó formai minőségben felépült kortárs épületet egészíthet ki többlet tartalommal egy eredeti rendszeréből kiragadott múltbéli töredék, kontrasztot teremtve az újjal. Ekkor az lehet a kérdés, hogy egy jól sikerült korszerű architekúrát szabad-e ilyen archaizáló elemmel „elrontani”.

Az egri színház esetében viszont inkább az a helyzet, hogy az ezredfordulós kialakítás áll jóval saját korának színvonala alatt, aminek – külön, kiragadva – pont a műhomlokzat a legelfogadhatóbb része. Az újranyitáskor így vélekedett a helyi sajtó: „a barokk város architektúrájába illő homlokzatot kapott a 60-as években szintén átépítéssel kialakított „kocka” épület.”

Aligha érthetünk egyet azzal, hogy a maguk nemében értékes barokk épületekhez az a méltó, ha saját korunkhoz méltatlan, avítt teátrumot emelünk közéjük, aminek fénypontjává egy – a maga nemében is inkább középszerű – historizáló homlokzat imitációját tesszük. Az egyébként funkcióját jól ellátó, az egriek által közkedvelt intézményre azt kell mondanunk: építészeti értelemben hazánk legprovinciálisabb nagyszínháza, ami nem méltó Eger építészeti kultúrájához. 

homlokzat, építészet, magyar építészet, színház, eger, egér, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

Az egri színház épülete

1904-es állapot - kép forrása: egykor.hu

Az egri színház épülete

1904-es állapot - kép forrása: egykor.hu

Az egri színház épülete

1904-es állapot - kép forrása: Heves Megyei Elektronikus Könyvtár

Az egri színház épülete

1964-es állapot - kép forrása: egykor.hu

Az egri színház épülete

1964-es állapot - kép forrása: fortepan.hu

Az egri színház épülete

Mai állapot - kép forrása: magyarhirlap.hu

Az egri színház épülete

Mai állapot - kép forrása: archicentrum.hu

Az egri színház épülete

Mai állapot - kép forrása: hipskeramia.eu

Az egri színház épülete

Mai állapot - kép forrása: hipskeramia.eu

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317