A beruházás közel félmilliárd eurót emésztett fel, és egyik nem titkolt célja a gazdaságélénkítés volt.
A bécsi WU, azaz Wirtschaftsuniversität (Közgazdasági Egyetem) új kampusza, amelyet októberben adtak át ünnepélyesen, olyan attrakciókkal várja a diákokat, mint a Zaha Hadid tervezte épületben található, éjjel-nappal nyitva tartó könyvtár, vagy a tágas sétányok és parkok. A területen, amely egyébként Európa legnagyobb üzleti egyetemi kampusza, az iraki származású építésznő alkotása mellett megtalálhatók Hitoshi Abe, a NO.MAD Arquitectos vagy a CRAB Studio épületei, úgyhogy igazi kortárs építészeti látváyntárról beszélhetünk. A Práter és a bécsi expó telke között fekvő területen összesen 100 000 négyzetméteren készült el a Campus WU. Az eredetileg 250 millió eurósra tervezett projektet már 2008-as indulásakor az oktatás struktúraváltását segítő, illetve az egész osztrák építőipart és gazdaságot élénkítő beruházásnak szánták.
Épületcsokor 25 000 diáknak
A terület központi eleme a minden nap, éjjel-nappal nyitva tartó könyvtár, amelyet a Bécsben vendégprofesszorként is tevékenykedő Zaha Hadid tervezett. Ezt az épületet öt további veszi körül, ezek a CRABstudio (London), Atelier Hitoshi Abe (Sendai), BUSarchitektur ZT (Vienna), Estudio Carme Pinós (Barcelona) és NO.MAD Arquitectos (Madrid) munkái. A rendezési tervet az osztrák BUSarchitektur készítette, amely 2008-ban pályázaton nyerte el a megbízást. A kampusznak külön metrómegállója van, így a 25 000 diák és 1800 egyetemi dolgozó tömegközlekedése is megoldott.
Az eredetileg 250 millió eurósra tervezett projektet már 2008-as indulásakor az oktatás struktúraváltását segítő, illetve az egész osztrák építőipart és gazdaságot élénkítő beruházásnak szánták.
Új városnegyed a bécsieknek
A terület egyébként nemcsak a diákokat szolgálja ki, az épületek közötti tágas, nyitott terek nyilvánosak, így gyakorlatilag egyben egy új rekreációs terület is létrejött a városlakóknak, éttermekkel, kávézókkal, szupermarketekkel, könyvesboltokkal, sportolási lehetőségekkel.
High-tech és szuperzöld
Nyilván nem lehet nem fenntartható egy ilyen komplexum, inkább az a kérdés, itt milyen megoldásokat vetettek be ennek érdekében. Nos, az épületek hűtését és fűtését közel 70%-ban geotermikus (talajvízből nyert) energia fedezi, a belső terekben a természetes megvilágításhoz igazodó vezérléssel kialakított világítás működik. Az együttes lelke a Zaha tervezte Tanulmányi Központ, amely jóval több, mint egy hagyományos könyvtár: szolgáltató és közösségi központ. Ide kerültek a diákokat kiszolgáló létesítmények, valamint az információs központ az egyetem kutatóinak. A további épületekbe az egyetemi karok, valamint a végrehajtó részlegek és oktatás terei kerültek.
Még többet a szuperkampuszról itt olvashatunk.
