Két fiatal építész munkáját dicséri Szeged legújabb büszkesége, az Agóra épülete. Szerethető részletek, intelligens energetika, innovatív ötletek – utánajártunk a projekt sikerének.
Éppen egy éve kaptuk a hírt, hogy befejezték Szeged legújabb nagyszabású építkezését, vagyis a névadó pályázaton Szent-Györgyi Albert Agóra névre keresztelt épület kivitelezését. A még ma is kísérletinek számító elemeket felvonultató középület egy évvel később azt bizonyítja, hogy a hasonló beruházásoknak igenis van értelme, hiszen mind a funkció, mind az architektúra kiállta a használat próbáját.
Kint és bent – a beépítés nehézségei
A tervezők dolga nem volt könnyű: egy belvároshoz közeli, attól vizuálisan mégis teljesen elzárt telekre kellett egy olyan épületet tervezniük, ami egymástól egészen eltérő funkcióknak is ugyanolyan ideális teret tud adni. Mindezt pedig nem csak a terek szervezésével, de vizuálisan is meg kellett oldaniuk. Ennek ellenére egy komplexitásában is homogén struktúra jött létre, melynek minden eleme alátámasztja a tervezési koncepciót.
A Kálvária sugárút – Jósika utca – Gogol utca – Londoni körút által határolt tömb belsejében ezelőtt az IKV gyártelepe működött zavartalanul, az Agóra funkciója azonban megkövetelte az utcával való közvetlenebb kapcsolatot. A Kálvária sugárúton ezt egy földszintes lakóház lebontásával oldották meg, a telek azonban így is csak hosszú csápokkal kapcsolódik a város vérkeringésébe, ami egyes szempontok alapján azonban akár előnyként is értékelhető.
A kevésbé klasszikus telepítési szituációt az építészek egy T alakú tömb elhelyezésével oldották meg, ami nagyrészt függetlenedik a szomszédos térfalaktól, ezzel izgalmas teresedéseket és ezek felé a terek felé forduló markáns megjelenésű homlokzatokat hoz létre. Az épületből kinézve mégsem tűzfalakat látunk, hanem egy lelátóval szegélyezett, letisztult teret és egy fűvel benőtt prizmás felületű dombot, ami ráadásul fedett parkolót rejt maga alatt.
A raszter három rétege
Az épület vizuálisan három rasztertípusra épít, melyek szabadságfokukban térnek el egymástól. Amikor a beton kapuépítményen keresztül megérkezünk, egy lecsupaszított és a végletekig absztrahált palotahomlokzat tárul elénk. Görög agóra analógia ide vagy oda, a tervezők a biciklitárolókkal szegélyezett előudvart is a mór paloták felvezető útjainak mintájára tervezték, közepén díszmedencével.
A klímatornyokat a mediterrán országokban előszeretettel alkalmazzák, de nálunk még nem terjedt el ez a hatékony és környezettudatos klimatizáló eszköz.
A főhomlokzat négyzethálós szerkesztése elsőre ugyan szigorúnak tűnik, közelebb érve kiderül, hogy az építészek kísérletet tettek a szigorúság enyhítésére – a pengefalak súrlófelületeire hideg és meleg színskálát terveztek, a benapozás jellegétől függően. Ugyanúgy a tájolás miatt lettek a déli oldal megnyitásai mélyebbek, hogy a nyári napsütés minél kevésbé terhelje a belső tereket.
Az utcával való vizuális kapcsolathoz is nagyban hozzájárul az előudvar és a köztér közé ékelt klímatorony, mely a második rácstípust mutatja be. A fehérbeton rácsra erősített ponyva a három oldalról körülzárt tér nyári légmozgását segíti elő, és ugyan a mediterrán országokban előszeretettel alkalmazzák, nálunk még nem terjedt el ez a hatékony és környezettudatos klimatizáló eszköz. A torony születéséről személyes hangvételű kommentekkel és egy fotóalbummal számolnak be az építészek Facebook oldalukon.
A harmadik rácstípus a tervezőprogramokban térháló készítésénél alkalmazott háromszög, ami a telek nyugati oldalához támaszkodó füvesített dombot tagolja, ezzel mintegy idézőjelbe téve az Alföldön kevésbé jellemző geográfiai jelenséget. Alsó részére fa padokból lelátót terveztek, ami életet lehel a szigorúan szerkesztett köztérbe, nyáron pedig igazán hasznos lehet a szabadtéri előadások lebonyolításában.
A funkciók sokszínűsége
Az épület nyilvánosságot igénylő funkcióit – üzletek, kávézó, étterem, díszterem, kamaraterem – a földszinten helyezték el, és a nyitott agóratér folytatásaként is értelmezhető központi aula is ide került. A tér közepére helyezett szinte lebegő lépcsőn jutunk a védettebb első emeletre, ahol a Százszorszép Gyermekház alkotó- és mozgásműhelyei, valamint a belső játéksziget működnek.
A harmadik és a negyedik emeleten a Szegedi Tudományegyetem Informatóriuma, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Múzeuma, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont látványlaboratóriuma és szintén az Informatórium részeként egy intelligens otthonokat bemutató kiállítás várja a tudásra éhes gyerekeket és felnőtteket.
Példaértékű technológia
Ha úgy vesszük, az épület innovatív gépészeti rendszere is kiállítási tárgynak számít, hiszen az épületbe látogatók közelebbről is megismerhetnek az itt alkalmazott technológiákkal. Az épület fűtését és hűtését ugyanis talajszondákkal, a melegvíz-ellátást pedig a tető felülvilágítóira illesztett napkollektorokkal oldották meg. Az energetikai és épületgépészeti tervezésre a BAHCS Művek építészei és szakági segítőik nagy hangsúlyt fektettek a pályamunkája elkészítésekor, a zsűri értékelése pedig arra utal, hogy ennek fontos szerepe volt az első díj megszerzésében.
Kedves részletek
A szegedi Agóra épületét adottságaiból fakadóan viszonylag nehéz egyben szemlélni, így azonban több lehetőségünk adódik megfigyelni a részleteket. A klímatorony után a második kedvenc elemünk a nyugati homlokzat első emeleti teraszára vezető lépcső: a beton tömbből induló struktúra félúton könnyű acélszerkezetre vált, alátámasztás helyett függesztett tartószerkezettel, megmutatva a fejünkben élő lépcsőkép inverzét is.
A hátsó, kevésbé reprezentatív ám funkcionális udvar is büszkélkedhet egy toronnyal: az ipari műemléknek is beillő porszívótorony még az asztalosüzemhez tartozott, az építészek pedig meghagyták mintegy mementoként, talán a klímatorony formai előképeként. Ugyanúgy megmaradt az IKV régi irodaépülete, ahol most a Százszorszép Gyermekház irodái működnek, a főépület első emeletéről pedig egy, a homlokzati raszterre reagáló üvegezett híd vezet át ide. A felváltva elhelyezett tartópillérek miatt pedig az építészek szerint olyan, mintha „lépne” az építmény.
A szegedi Agóra épületét adottságaiból fakadóan viszonylag nehéz egyben szemlélni, így azonban több lehetőségünk adódik megfigyelni a részleteket.
Minél többet tudunk meg az épületről, annál biztosabban fogalmazódik meg bennünk, hogy a szegedi Agóra a fiatal építészek korai jutalomjátékának is tekinthető. Olyan formai finomságokat és apró innovációkat rejtettek el a tervben, amivel kár lett volna a következő nyertes pályázatig várni. Az pedig, hogy ez az épület nagyjából úgy épülhetett meg, ahogyan a terveken szerepelt, annak köszönhető, hogy a tervezők nem hagyták magukra a tervüket és a vízióikat a megvalósulás útján sem.
Az épületfotókat Frikker Zsolt készítette.
Stáblista:
Generáltervezés: BAHCS Művek Kft.
Építész vezető tervezők: Báger András, Helmle Csaba
Építész munkatársak: Antal Gabriella, Báger Nóra, Turai Balázs, Tóth Tamás
Épületgrafika, logó: Vékes Balázs
Tartószerkezetek: Ambrus Roland, Méri Tamás – ARTerv Bt., Tada Logic Kft.,
Épületgépészet: Mangel Zoárd, Kovács Zsolt, Kerék Attila
Épületvillamosság: Németi Ferenc, Bogár Péterné, Csányi István – Tertak Kft., Kvinterv Kft.
Belsőépítészet: Frank György, Fábián Péter – Arma Bt.
Épületszerkezetek, vízszigetelés: Handa Péter
Kert- és környezettervezés: Szabó Gábor, Zámbó Nóra – Tér-Team Kft.
Külső közmű és út tervezés: Bombolya Erzsébet - Deltaterv Kft.
Középfeszültségű tervezés: Somogyi János – Jakab és Soma Bt.
Tűzvédelem: Báder György
Akusztika: Pintér János – Delta Expert Kft.
Akadálymentesítés: Kormányos Anna
Költségvetés: Juhász Lóránt