Logomain

Liget Budapest projekt: lehet több zöld a Városligetben?

By HG.HU 2013. október 30. 12:33

szerk at hg dot hu

M%c3%bazeumi_1.gallery

A Városliget a tervezett Múzeumi Negyeddel

A Kollektív Műterem első díjas terve, Kép © Kollektív Műterem

Muzeumi_2.gallery

A Városliget a tervezett Múzeumi Negyeddel

A Kollektív Műterem megosztott első díjas terve, Kép © Kollektív Műterem

Varosliget.gallery

A Városliget a Vajdahunyad várával

Kép © _HerbPrz, flickr.com

Lelt%c3%a1r.gallery

Beszélgetés a Városligetről a Leltárban

Kép © leltar.blogspot.hu

Öt új múzeum mellett is nőhet a Liget zöldfelülete? A pályázó tervezők mondták el, mit gondolnak a Városliget fejlesztéséről, a Liget Budapest projektről.

A Liget Budapest elhelyezési ötletpályázatának díjazott terveiről (az eredményhirdetésről a HG.HU-n is beszámoltunk) rendezett vitaestet a fiatal építészek kortárs szalonja, a Leltár a pályázók részvételével. Az eseménynek október 22-én 18 órakor a Müszi adott helyet. A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár a kiírás olvastán kétségek merültek fel bennük, a munka során meggyőződésükké vált: a kiírásban megfogalmazott kérdésekre lehet és kell jó választ adni. Ez a közös nevező azzal együtt biztos, hogy a beépítés formájára, elhelyezésére és például a zöldtetők használatára vonatkozóan a munkák közt komoly eltérések mutatkoznak. Abba viszont mindenki komoly energiát fektetett, hogy minél kevesebb fát kelljen kivágni.

Tervezők seregszemléje

A múzeumépületekkel kapcsolatos vita a Leltár 17. estje volt a Müsziben. A téma ezúttal is népes közönséget vonzott, a pályázók képviselőivel együtt meghaladta az ötvenet a megjelentek száma. Az eseményt a Leltár alapítói: Kőszeghy-Koncsag Flóra, Takács Gergely és Tóth Bálint szervezték és moderálták.

A burkolt felületek méretének csökkentésével, a helyenként 9-12 méter széles utakat keskenyítve a kívánt zöldfelületi mutatók elérhetőek.

Alulhasznosított Városliget, "szedett-vedett" Rondó

Az első előadók, Terdik Bálint és Horváth Zoltán (a pályázaton megosztott első hellyel elismert Triskell Kft. képviseletében) úgy ítélték meg, hogy a Városliget jelentős része alulhasznosított, így a tervezett „kulturális negyed” funkcióit be tudja fogadni. Ők – saját megfogalmazásukkal – „takarítással” kezdték a feladatot. Ez részben a zöldfelületek rekonstrukciójára, azaz a Városliget átláthatóbb és átjárhatóbb kialakítására vonatkozott. A jelenlegi állapotában „szedett-vedett” Rondó történelmi formáját a kiírás elvárásainak megfelelően állították vissza, a Petőfi Csarnok irányába vezető allé vonalát viszont szigorú fasor helyett vízjátékkal érzékeltették. 
A Triskell munkájának másik jelentős részét a közlekedési rendszer átfogalmazása jelentette. A burkolt felületek méretének csökkentésével, a helyenként 9-12 méter széles utakat keskenyítve a kívánt zöldfelületi mutatók elérhetőek – szögezték le. Pályaművük megszünteti a Városligeten áthaladó trolibuszvonalat, a múzeumépületeket pedig olyan módon helyezi el, hogy azok tömegközlekedéssel és a területet határoló közforgalmi utakról is elérhetőek. Munkájukban ezért a Néprajzi Múzeum a Hungexpo-területekre, a Magyar Zene Háza az Olof Palme Házba került, míg a többi épületet az Ötvenhatosok terén, egy újonnan kialakított „kultúrpromenád” mentén helyezték el. Ez a sétány több tervező művében visszatérő motívumnak bizonyult. Az 56-os emlékművet a tervezőkkel egyeztetve áthelyeznék a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkához, a Nemzeti Galéria tömbje elé. A Kós Károly sétányt és a Hősök terét lezárnák az áthaladó forgalom elől, az Állatkerti körútra pedig csak korlátozott célforgalmat engednének be. Az épületekre nagyméretű zöldtetőket képzeltek, a Dózsa György út felé határozottabban megjelenő tömeggel, a Liget irányba szelídebb, a természetes környezethez alkalmazkodó megjelenéssel. 

Nézzük meg a Central Parkot!

A pályázaton nem díjazott Archiflex Kft. képviseletében Lente András érkezett a Leltárra, aki a New York-i Central Park képével kezdte a prezentációt, az ottani helyzettel indokolva, amiért épületeiket nem az Ötvenhatosok terére csoportosították. Az ottani sávos beépítés helyett az Archiflex a mai Nagyrét helyére telepítette a fő épületeket. Ezzel együtt jár a Rondó és a Városligeti fasor meghosszabbításában feltáruló régi tengely újranyitása, amelyre ők merőlegesen egy új tengelyt is húznának a Széchenyi Fürdő és az Olof Palme Ház között. A kettő kereszteződésénél olyan, lábakra állított lepényépületeket képzeltek el, amelyek a földön kis alapterületet foglalnak el, de 16 méteres magasság felett kiterjeszkednek, helyet adva a múzeumi funkcióknak, az utcaszinten pedig védett területet hozva létre. Az Ajtósi Dürer sor felőli parkrészt pihenőterületként tartották fenn, az 56-os emlékművet a kereszteződéshez helyezve. A parkolókat, akárcsak a pályázók többsége, az Ötvenhatosok terének szintje alá helyezték; egyéni ötletként jelent meg a Nyugati pályaudvarhoz vezető vasúti sínek túloldalán elképzelt kétszintes parkolódekk, amelyet földalatti gyalogos alagút csatol a Városligethez. 

A Városligetet két, ugyancsak a közelben élő pályázótársával együtt „a belvárosiak kertjének” tartják, és nem örültek az ide múzeumi épületeket tervező projektnek.

A belvárosiak kertje

A következő előadó, Pásztor Ádám megvétellel díjazott pályaművét ismertetve elsőként leszögezte: a Városligetet két, ugyancsak a közelben élő pályázótársával együtt „a belvárosiak kertjének” tartják, és nem örültek az ide múzeumi épületeket tervező projektnek. Ennek ellenére pályáztak, mert úgy látták, lehet jó választ találni a felmerülő kérdésekre. Alapvető hozzáállásuk, hogy a jelenlegi zöldfelület kiterjedése ne változzon, az épületeket ezért a Felvonulási tér sávjának újrahasznosításával helyezték el. A Dózsa György út mentén az terület időnként lepelszerűen felemelkedik, félbevágott dombokra emlékeztető formációkat hozva létre. A beérkező utcák vonalában átjárást engedő, egyébként a Városliget számára is védelmet kívánó dombos lepel alatt kaptak helyett a parkolók és a közlekedési rendszer, felette kubusos tömegekben a múzeumok. Pásztorék szándékosan nem foglalkoztak az építészeti részletekkel, így a zöldtetőkkel sem; úgy látták, hogy a jelenlegi útrendszer radikális visszavágásával, az átmenő forgalom kitiltásával is el lehet érni a kívánt változásokat a Városligetben. Náluk megjelenő, eredeti ötlet a Városliget zöldfelületének „átnyújtása” a Hungária körút felett, egy „zöld felüljáró” segítségével. 

Újjáélesztett sétány

A megosztott első díjas munkák közül másodikként a Kollektív Műterem munkáját ismertette Kovács Zoltán. Ők a tömör, sávos beépítés helyett az elszórt épületek mellett tették le a voksot – a hosszas gondolkodást igénylő, többször abbamaradt és újrakezdett tervezési folyamat alatt végül ebben találták meg az optimális megoldást. A Városliget „tájképi park épületek laza szövetével” – ezt a szövetet lehet a Felvonulási tér területére is kiterjeszteni, átmeneti zónaként a környező városias beépítés és a zöldfelület közt. A Hősök tere és az Ötvenhatosok terének összekapcsolása egy, a 19. század végén létezett sétány vonalának újjáélesztésével lehetséges. A Magyar Nemzeti Galéria ezen a terven a legtöbb munkához hasonlóan az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkához került, két kisebb múzeumot a Felvonulási téren helyeztek el, a Néprajzi kollekciója a Hungexpo-terület tömbjeinek helyére vándorolt, míg a Magyar Zene Háza itt is a kibővített Olof Palme Házba költözne. A fák között megbúvó épületek helyszínét úgy „sakkozták ki”, hogy a teljes beruházás mindössze húsz fát érintene. 

Megfelelő helyszín-e az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út kereszteződése egy olyan reprezentatív közintézmény számára, mint a Magyar Nemzeti Galéria?

Heves indulatok

A prezentációk ezen a pontján kerekedett először hevesebb vita a tervezők közötti véleménykülönbségek okán. Egy hallgatói kérdés kapcsán abban a többség egyetértett, hogy az épületek és az intenzívebb használat megoldást jelenthet a Városliget jelenlegi gondjaira. Felmerült azonban, hogy megfelelő helyszín-e az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út kereszteződése egy olyan reprezentatív közintézmény számára, mint a Magyar Nemzeti Galéria. Az építészek jelentős része a zöldterület védelmére hivatkozva erre a kérdésre igennel válaszolt, mások viszont azt mondták: a Galériát nem szabad „eldugni” a sarokba.

Kevesebb burkolt felület

A vitát kirobbantó következő előadó, Szabó Zoltán (Szateki Kft., megosztott második helyezés) kissé felhevült hangulatban mutatta be tervét, amely a Nemzeti Galéria épületét valóban szembetűnő helyszínre: a Petőfi Csarnok helyére, a helyreállított allé végpontjára helyezi. A kör alakú, középen nyitott épülettömb helyszínét városszerkezeti elemzés határozta meg, figyelembe véve a közeli Istvánmező és a Rákosrendező esedékes átalakulását is. Az épületek tömege és formája a jelenlegi helyzetben érdektelen – hangsúlyozta az előadó –, a helyszín kiválasztásának azonban kulcsszerepe van, és az Ötvenhatosok tere nem része a Városliget történelmi szövetének. A terv jelentősen csökkentette a burkolt felületek méretét és többek között teljesen eltüntette a jelenlegi Drovák sétány vonalát, annak utólagos mivoltát kiemelve.

A két építész állítása szerint zöldtetők nélkül, pusztán az aszfaltozott utak feltörésével 15%-os zöldfelület-növekedés érhető el a parkban. 

Növelhető zöldfelületek

A szintén megosztott II. díjas Tarka Kft., azaz Lévai Tamás Jószai Ágnessel közös pályamunkája nem csupán formai és tartalmi megoldásai miatt váltotta ki a közönség elismerését; Lévaiék az utóbbi években több nemzetközi pályázaton indultak sikerrel, és az építész hivatkozott is ezekre a munkákra. Fontos észrevenni, emelte ki, hogy „az aktuális vezetés mindig átment a területen”, azaz a Városligetet minden kor saját céljaira hasznosította. Hogy ebből a zsákutcából kikerüljön, a pályamű kerülni igyekezett a sávos beépítést és a Lévai által „szellemi perverziónak” nevezett „helyszínszemezgetést” is. Ezek helyett egy olyan szövetre vagy csonthálóra emlékeztető épület tervét vázolták fel, amely a jelenlegi közúti hálózat üres légterét tölti be, a földszinten védett gyalogostengelyt kínálva, a mínusz két szinten és a két emeleten pedig az intézményrendszer igényeinek megfelelve. Az egyetlen tömb előnye Lévai szerint a flexibilitás, így elkerülhetőek a hónapokig üresen álló terek – ezt a gondolatot a jelenlévők muzeológiai szempontokból kritizálták. A két építész állítása szerint zöldtetők nélkül, pusztán az aszfaltozott utak feltörésével 15%-os zöldfelület-növekedés érhető el a parkban. 

Cikkcakkos sétány és saroktömegek

Az előzőhöz képest mindenképp a kiírásnak jobban megfelelő koncepciót ismertetett Farsang Zsolt (Philaemon 3000 Kft., megosztott első díj), bár véleménye szerint ez is sok pontban ellene ment a kiírásnak. A terv készítésénél fontos pontnak számított a favédelem, így az épületek többségét a Dózsa György út mentén helyezték el. Ez az áttört térfal kapcsolatot kínál a Ligettel, egy cikkcakkos vonalú sétány mentén pedig az egyes épületek között is. A meglévő nagy „saroktömegek”, a Hősök tere komplexuma és a Közlekedési Múzeum kiegyensúlyozásaként a kívánt két nagy múzeumot, a Néprajzit és a Nemzeti Galériát is a sarkokba ültették. A Rondóból kivezető fasor és a Petőfi Csarnok helyére képzelt gyerekközpont részletesebb megtervezésére már nem maradt idő – jegyezte meg a tervező –, ellenkező esetben a csarnokot „feltolták” volna a Hermina út vonaláig.

Sok építész „zöld építési telekként” fogta fel a Városligetet

Építés fakivágás nélkül

A pályázaton elismert tervezők közül utolsóként az XYZ Kft, képviselői szólaltak meg az este során, már jóval 23 óra után. Sok építész „zöld építési telekként” fogta fel a Városligetet – mondták, ők ezzel szemben úgy helyezték el a kívánt öt épületet, hogy egyetlen fa kivágására sincs szükség. Ehhez teljes egészében kihasználták a Felvonulási tér kínálta területet, kevésbé foglalkoztak viszont a park átalakításával, azt nem tekintve elsődleges elvárásnak. 

A Múzeumi Negyed projektről szóló további cikkeink itt olvashatók.

A tervpályázat díjazott és több más pályamunkája 2013. október 24-30. között látható a FUGA Budapest Építészeti Központban. 2013. október 30-án 18 órakor előadás és beszélgetés kíséri a rendezvényt.

városfejlesztés, budapest, múzeumi negyed, építészeti kerekasztal-beszélgetés, városliget, liget budapest Icon_print

A Városliget a tervezett Múzeumi Negyeddel

A Kollektív Műterem első díjas terve, Kép © Kollektív Műterem

A Városliget a tervezett Múzeumi Negyeddel

A Kollektív Műterem megosztott első díjas terve, Kép © Kollektív Műterem

A Városliget a Vajdahunyad várával

Kép © _HerbPrz, flickr.com

Beszélgetés a Városligetről a Leltárban

Kép © leltar.blogspot.hu

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317