Még eléggé ijesztő látvány, de már folyik a felújítás. Kulturális és szolgáltató funkciókat kap majd az épület.
A második világháborút és az 56-os forradalmat is megúszta könnyebb sérülésekkel – egyik sem okozott akkora pusztítást a Móricz Zsigmond körtéri Gomba épületében, mint az elmúlt pár év. A pusztulás mértékét egészen közelről is szemügyre vehettük a felújítással kapcsolatos mai sajtótájékoztatót követő épületbejáráson. A felújítási, építési munkálatok ugyan már elkezdődtek, mégis erős fantázia szükséges hozzá, hogy magunk elé képzeljük a megújult létesítményt, egy könnyed, világos színekben pompázó, íves üvegfelületekkel kialakított köztéri pavilont.
Az épület a Hetedik Műterem generáltervezésében, Szabó Levente és Gyüre Zsolt vezető tervezők elképzelései alapján, közel 400 millió forintos beruházással születik újjá, amelyből 200 milliós összeget a 11. kerületi önkormányzat finanszíroz, míg a maradékot uniós forrás biztosítja. Az átadásra idén őszi időpont hangzott el, ez azonban valószínűleg a lehetséges legkorábbi időpont.
A sajtótájékoztatón dr. Hoffmann Tamás polgármester elmondta: az uniós pályázat hatásterülete eredetileg nem terjedt ki a Móricz Zsigmond körtérre, azonban a kerület vezetése később úgy döntött, a projektet kiterjesztik a Gomba épületére is. Az épület a minél szellősebb felszíni terek megőrzése érdekében utólag kialakított pincét is kap, amelynek építése – a meglévő alapok szakaszos alábetonozásával - már zajlik.
A Móricz Zsigmond körteret kialakulásakor alapvetően a közlekedési funkciók határozták meg, minimális volt a gyalogos felület. A ma látható jellegzetes, szabályos kör alaprajzú épület is e funkció okán jött létre: a HÉV-visszafordító hurokforma vágányai rajzolta ki azt az alaprajzi formát, amelyre aztán 1943 januárjára készült el a Schall József (1913-1989) építészmérnök tervezte épület. Bár a tervet pályázaton választották ki, nem annak első, hanem második helyezettje valósult meg: Schall tervét könnyedebbnek találták a döntéshozók. Az épület három fő funkcionális egységre tagolódott.
A Gombát a 90-es évek végén műemlékké nyilvánították, 2008-ban került a Fővárostól a 11. kerület tulajdonába. A rekonstrukció immár évtizedes, elhúzódó történet. 2009-ben ötletpályázat, majd tervpályázat adott lehetőséget az építészeti elgondolások áttekintésére. Számos kifejezetten merész elgondolás született, a folyamatból azonban Hetedik Műterem Kft. és a Gyüre Építésziroda Kft. visszafogottabb koncepciója került ki győztesen – először két önálló tervről volt szó, majd a tervezők közösen dolgoztak tovább a terveken.
Ha nem lenne műemlék, akkor is a megtartása mellett foglalnának állást, mert van olyan karaktere és értéke, ami miatt védeni kell - fejtette ki Szabó Levente vezető tervező a sajtótájékoztatón, ezzel reagálva azokra a vélekedésekre, amelyek szerint az épület felújítás helyett inkább teljes elbontást érdemelne.
A tér működése mára átalakult, a Gomba körül kialakult egy nagyobb, körcikk alakú gyalogos sziget. Így a közlekedéssel összefüggő funkciók helyett részben szolgáltató, részben kulturális funkciók kerülnek az épületbe: a BKV-pénztár helyére kávézó, a trafóállomáséra infopont, míg a diszpécserközpont helyére kulturális szolgáltató funkció. Az épület alatt kialakított új, illetve már meglévő pince lehetővé teszi, hogy a kiszolgáló funkciókat jórészt a föld alá lehessen lehelyezni, a földszinten pedig ezek a terekbe bútorszerűen elhelyezett elemekbe kerülnek majd. A belső udvar lefedetlenül marad, szerves egységben a tér többi gyalogosfelületével. Felújítják majd az udvar közepén lévő, most szintén meglehetősen romos kutat is.
A tervezők a sajtótájékoztatón tartott prezentáció után elmondták: a bontási munkák során szembesültek meglepetésekkel, például a karcsú pillérek egy része nem az eredeti terveken előirányzott 25 x 25, hanem 25 x 17 cm-es keresztmetszettel készült. A műemlék épület felújításakor a hármas tagolást megtartják, de abszolút mai anyagokat és megoldásokat szeretnének alkalmazni, amelyek a 40-es években még nem elérhető műszaki színvonalat jelentenek: ilyen például az íves üvegfal.
A felújítás során kritikus pontnak tűnik az itt lévő transzformátor sorsa, amelynek elszállítása augusztus közepére várható – ettől is függ, hogyan folytatódnak a munkálatok.
Elég régóta foglalkoznak tervezéssel, de ehhez hasonló mennyiségű lakossági fórumot még nem éltek át – fejtette ki Gyüre Zsolt vezető tervező arra a kérdésünkre, a lakosság és a civilek véleménye mennyire érvényesült a tervezési folyamat során. Az építészek számos javaslatot be is építettek az elgondolásokba, és úgy vélik, sikerült e téren egy konstruktív együttműködést kialakítani. Ugyanakkor volt olyan javaslat, amelyet határozottan elvetettek, például az üvegfelületek egyetlen íves elem helyett több kisebb táblából való összeállítását.
A dr. Hoffmann Tamás polgármester és dr. Simicskó István, Újbuda országgyűlési képviselőjének részvételével zajló sajtótájékoztatón szó esett az Újbuda Kulturális Városközpont fejlesztésről is, amelynek fontos állomása a Gomba rekonstrukciója. A tervek szerint emellett a fejlesztés részeként megvalósul a Bartók Béla út 32-ben a Bartók 32 Galéria bővítése és közösségi célú átalakítása, a Bartók Béla út 29. számú ház alagsorának és földszintjének közösségi célú átalakítása és az udvar gyalogos térré alakítása, valamint a Gárdonyi szobor körüli köztér akadálymentessé alakítása.
Képek: Hetedik Műterem, a jelenlegi állapot fotói: Duong Li Eszter
