Logomain

Előkerült a 110 éve bedobozolt Párizs

By Kovács Dániel 2013. április 26. 12:58

szerk at hg dot hu

120130604-20111-dxoe26.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

220130604-20111-8tegw5.gallery

Takács Imre főigazgató a Bigot-pavilon kiállításán

320130604-20111-1f0yhkm.gallery

Balla Gabriella kurátor, főosztályvezető a Bigot-pavilon kiállításán

420130604-20111-83cvol.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

520130604-20111-g3menb.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

720130604-20111-p4aupp.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

620130604-20111-z1f0xp.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

820130604-20111-a2xyog.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

920130604-20111-1vozq1x.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

1020130604-20111-vdx120.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

1120130604-20111-101r5hm.gallery

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

A Bigot-pavilon csak egy az Iparművészeti raktárban rejtőző kincsei közül, de alighanem a leglátványosabbak közé tartozik.

Történt, hogy az 1902-es párizsi világkiállításra a nemrég megnyílt budapesti Iparművészeti Múzeum igazgatója, Radisics Jenő egészen elképesztő summával érkezett: 40 ezer koronát kapott a kormánytól a kiállítás legkvalitásosabb darabok megszerzésére. Az összeg tekintélyes részét, ötezer koronát az úgynevezett Bigot-pavilonra fordította: egy reprezentatív válogatásra a hazai Zsolnay-hoz mérhető jelentőségű francia mester, Alexandre Bigot épületkerámiáiból. A több mint 12 tonnányi anyagot hazahozták, levitték az Iparművészeti pincéjébe, aztán nagyjából mindenki elfeledkezett róla. Mostanáig. A megújulás előtt álló múzeum a „Nagy Kicsomagolás” program, azaz saját értékeinek számbavétele részeként kiállítást nyitott a Bigot-pavilon válogatott darabjaiból, a francia szecesszió elfeledett, kiemelkedő minőségű alkotásaiból.

A kerámia használata a szecessziós építészek körében korántsem meglepő – ehhez elég végigmérni magát az Iparművészeti Múzeumot. Amit Zsolnay Vilmos pécsi gyára jelentett Lechner Ödönnek és hazai kortársainak, az volt Alexandre Bigot 1894-ben alapított kerámiaműhelye a párizsiaknak. A fénykorában 150 főt foglalkoztató gyárból kikerülő, magas hőfokon tömörre égetett kőcserép, a grès flammés kiváló, tartós burkolóanyagnak bizonyult a korabeli, akár falazott, akár vasbeton szerkezetű házakhoz. A kísérletező kedvű keramikus a darabok felületét speciális mázakkal borította, mint a felületen lecsorgó „művészmázak” vagy a fémtartalmuk miatt kicsapódó „kristálymázak” – ezt már Balla Gabriellától, a kiállítás kurátorától és az Iparművészeti kerámia- és üveggyűjteményének főosztályvezetőjétől tudjuk, aki lelkesen kalauzolt az április 25-én nyílt tárlaton.

A tervezésbe, akárcsak pécsi kollégája, Bigot is a kor legjobb építő- és képzőművészeit vonta be. Csak a kiállításon látható tárgyak tervezői közt feltűnik Belgium szecessziós prófétája, az idén 150 éve született Henry van de Velde, a kiváló lyoni építész, Jules Aimé Lavirotte vagy a sokoldalú festő-szobrász, Paul Jouve neve. A darabok minőségéről sokat elmond, hogy munkáinak legnagyobb része ma is látható párizsi homlokzatokon; a most kiállított elemek egy része két, Párizs VII. kerületében álló házhoz készült. Ezeknek a fotóit szintén megnézhetjük a kiállításon, a Bigot munkásságát és az Iparművészeti Bigot-gyűjteményének sorsát bemutató képanyaggal együtt, mégpedig egyedülálló módon: a Kinect-technológián alapuló, érintés nélkül működő monitor és szoftver segítségével, amely először mutatkozik be múzeumi környezetben Magyarországon.

Balla Gabriella tárlatvezet a kiállításon

Ezt többé-kevésbé magáról Bigot-ról is el lehet mondani. Miután a Magyar Királyi Államvasutak 50%-os kedvezménnyel hazaszállította Radisics Jenő becses szerzeményét, csak tucatnyi darabot állítottak ki rövid időre, majd a teljes kollekció bekerült a pincebeli raktárba. Itt az 1980-as években, a szigetelési munkák alkalmával fedezték fel őket újra, és egészen mostanáig kellett várni, hogy a nagyközönség elé kerüljenek. A kiállítás egyik örömteli apropója a múzeum legújabb szerzeményei közé tartozó, tavaly év végén vásárolt díszkancsó és pohárkészlet, amely ugyancsak Bigot gyárából került ki – és első alkalommal szintén megtekinthető a tárlaton.

A másik nagy apropó azonban a tervezett felújítás – nem véletlenül kaptak szerepet a kiállítás installációjának elkészítésében Hartmann Gergely, a múzeum munkatársa mellett Lukács István és Vikár András, a tavalyi pályázat nyertesei, akik a hosszú távú fejlesztéseken dolgoznak. A múzeum gyűjteményében nagyjából 200 ezer műtárgy vár a Bigot-pavilonéhoz hasonló újrafelfedezésre – tudtuk meg Takács Imre főigazgatótól. A felújítás után, az állandó kiállításon ebből hatvanezret tudnának bemutatni. Ez valószínűleg több, mint akármelyik hazai múzeum hasonló tárlatán. A Bigot-pavilon elemei, igen tartósak és ellenállóak lévén, a szabadtéri kiállítótérként megújuló kertben kapnának helyet. Bár a kiállítás statikája miatt a kerámiaelemek most nem tapogathatóak szabadon, a múzeum több, vakoknak szánt programot is tervez, hogy ők is megismerhessék a szecessziós tárgyak világát.

Takács Imre főigazgató a kiállításon

És megismerni bőven van mit, még ebben a reprezentatív, válogatott anyagban is. A terem közepét a nagyobb építészeti elemek: oszlopok, párkányok uralják, amelyeknek már a kiégetése is rendkívül komoly szakértelmet kívánt. Körben kisebb tárgyak kaptak helyet. Látható például a Porte Monumentale, az 1902-es párizsi világkiállítás főkapujára készült négy állatalakos dombormű, Paul Jouve munkái – érdekességük, hogy a felületen nem csak a tervező PJ monogramja, hanem Bigot büszke, kacskaringós aláírása is megjelenik. Ugyancsak izgalmasak a Pierre Roché művésznéven alkotó Fernand Massignon padlócsempe-sorozatai, amelynek egyikén karcsú najádok kapaszkodnak egymásra négyzetről-négyzetre, a másikon pedig kerékpárosok kergetik egymást végeérhetetlenül.

Az 1902-es párizsi világkiállítás főkapujára készült domborművek

Bigot kézjegye a Porte Monumentale egyik darabján

Henry van de Velde tervezte padlócsempe

Pierre Roché kerékpáros-csempéje

A Bigot-pavilon kiállításához május végétől újabb tárlat kapcsolódik: a múzeum szecessziós üveg- és kerámiagyűjteményének a római Capitoliumi Múzeumokból hazatérő, reprezentatív válogatása. A kettő együtt érzékelteti, milyen elképesztő anyag vár a raktárakban arra, hogy napfényre hozzák – amire a felújítással végre sor kerülhet. A kiállítás kísérőprogramjaként április 27-én, azaz most szombaton családi napot rendeznek, amelyen többek között exkluzív szakmai vezetések várják a látogatókat, de lehet majd csempeképeket is készíteni a múzeum színes, mázas tetőcserép-töredékeinek felhasználásával.

építészet, kiállítás, kiallitas, program, kerámia, iparművészeti múzeum, epiteszet, kiállítas, alexandre bigot, építészeti kerámia Icon_print

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

Takács Imre főigazgató a Bigot-pavilon kiállításán

Balla Gabriella kurátor, főosztályvezető a Bigot-pavilon kiállításán

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

A Bigot-pavilon, az Iparművészeti Múzeum kiállítása

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317