Logomain

Kőbánya ismeretlen tájaira kalauzol az Építész Továbbképző

By Kovács Dániel 2013. április 11. 14:41

szerk at hg dot hu

Az Építész Továbbképző a helyi önkormányzattal együttműködve indít sétákat a városrészben április-májusban. <br/>

Kőbánya számottevő ipari örökséggel, eltérő karakterű lakóterülettel, jelentős parkokkal, zöldterülettel rendelkező, sokszínű kerület. Gazdag szecessziós építészeti örökséggel és számos ipari műemlékkel is büszkélkedhet, amelyet érdemes közelebbről is megismerni. Az Építész Továbbképző a helyi önkormányzattal együttműködve indít sétákat a városrészben április-májusban; a célpontok a sörgyári pincerendszer, a történeti városközpont rehabilitációja, a Richter Gedeon fejlesztései és a Dreher épületegyüttese.

Kobanya20130604-20111-1ellonf.gallery

Április 24. 1. séta: Pincerendszer és a Dreher-villa

A városrészben a kőfejtés már a török hódoltság vége felé ismert volt, de a termelés ipari méretekben csak az 1838. évi nagy pesti árvíz utáni újjáépítések során bontakozott ki, és a kiegyezést követő építési konjunktúra idején tetőzött. Az alábányászott területek védelme érdekében a Főváros elrendelte a bányák aláboltozását, de a még gazdaságosan kitermelhető mészkő a XIX. század végére elfogyott, és így a bányákat bezárták. Budapest néhány jelentős középülete mégis az itt bányászott mészkőből épült fel. A bányászattal szinte párhuzamosan már a XVIII. században megindult a szőlőművesség és a bortermelés. Kőbánya egymást követő átalakulásainak sora ott kezdődik, amikor a szőlősgazdák az elhagyott kőbányákban pincehelyeket alakítottak ki. Az egykor a Városligettől az Óhegyig terjedő, jelentős méreteket öltő és virágzó bortermelésnek azonban a filoxéra járvány véget vetett. Az egykori kultúrát már csak néhány utcanév és az egykori csősztorony őrzik.

1890 körül, amikorra a kőbányászat befejeződött, Magyarország egyik legnagyobb, több mint 32 km hosszú, fésűs elrendezésű, összefüggő pincerendszere maradt a bányák helyén. A pincerendszer utóhasznosítása tág keretek között, innovatív módon, sokféle funkció befogadásával jelenleg is zajlik. A városi sétasorozat első állomása a kőbányai pincerendszer bejárása lesz, amelyet követően a használaton kívüli, leromlott állapotú, de eredeti berendezéseit máig megőrző, klasszicista stílusú Dreher-villát tekinthetik meg az érdeklődők.

Május 29. 4. séta: A Dreher Sörgyárak helyi védettségű épületegyüttese

A bányászat, majd a borászat által hátrahagyott kőbányai pincehelyeket egy másik ágazat: a sörgyártás is fel tudta használni, amely a XIX. század közepétől kezdve ipari méreteket öltött: Dreher Antal a városrészt a sörgyártás fellegvárává tette. Mindebben az is szerepet játszott, hogy Kőbánya kiváló vízforrásokkal is rendelkezett, amely a sörgyártáshoz elengedhetetlen.

A Dreher Sörgyárak Kőbánya múltjának meghatározó formálója volt, és ma is az egyik legjelentősebb gazdasági szereplő. A nagy múltú gyár a XIX. század derekától folyamatosan, több korszakban kiépült jelentős ipari épületegyüttes, amely a hat kőbányai sörgyár közül egyetlenként ma is eredeti rendeltetésének megfelelően, javarészt a felújított épületállományban működik. Gazdasági jelentőségén túlmenően az építészeti örökség szempontjából is kiemelkedő: 2011-ben helyi védettséget kapott a sörgyár épületegyüttese, köztük az alábbiak: főzőház, erjesztő épület, hordó fejtő épület, kazánház, gépház, malátagyár épülete.
Az városi séták egyikén a Dreher Sörgyáraknál évtizedek óta folyó ütemezett felújítást koordináló Vincze Ernő főépítész mutatja be a védett épületeket, és beszámol a felújítás részleteiről, a technológiaváltás és az építészeti örökség összehangolásának nehézségeiről, az épületegyüttesben rejlő további lehetőségekről.

Május 8. 2. séta: Építészeti örökség és rehabilitáció a történeti kerületközpontban

A kőbányászat, a szőlőművelés illetve bortermelés, majd a sörgyártás után Kőbányán a negyedik gazdasági tényező a téglagyártás volt, mivel nyersanyaga, az agyag itt bőségesen állt rendelkezésre. A tégla iránt az 1838. évi nagy pesti árvíz után újjáépítések során nőtt meg a kereslet. Fontos ágazat volt a sertéskereskedelem is. A sertésszállások megjelenésében alapvető szerepet játszott a Budapest – Cegléd vasútvonal 1847-es megnyitása, aminek megállóhelye létesült Kőbányán, és a városrész az európai sertéskereskedelem egyik központjává vált.

A főváros kiegyezés utáni egyesítése nyomán a városrendezési terv Kőbányát ipari körzetnek jelölte ki. A gyárak lassan kiszorították a még meglévő szőlők területét, ami nem csak a kerület fejlődésének adott új, eddig nem látott lendületet, hanem a térség társadalmát is alapvetően átalakította: Kőbánya – a korábban ide tartozó tisztviselő telepek elcsatolásával munkáskerületté vált. A kerület városszövetét alapvetően meghatározta a vasúthálózat, amelynek nemcsak legfontosabb vonalai és elágazásai sűrűsödtek a térségben, hanem az iparvágányok kihúzásával új nehézipari, nagy szállítás-igényű üzemi telephelyek megtelepedésének is kedvezett, új munkahelyek ezreit teremtve meg ezáltal.

Kőbánya nemcsak ipari építészetével tűnik ki a fővárosi kerületek közül, hanem a gyárak közép- és felsővezetői számára épített egységes hangulatú, magas minőségben kivitelezett századfordulós lakóépületeivel is.

Érdekesség, hogy Kőbányán a történeti fejlődés nyomában és eredményeképpen minden környezeti kategóriában a lehetséges típusok csaknem teljes választéka megtalálható. A lakóterületeken belül a hagyományos többszintes, városi jellegű zártsorú beépítéstől kezdve a villanegyeden, a sor- és ikerházas, valamint a kertvárosias, családi házas beépítéseken át a telepszerű lakásépítés minden történeti, formai és minőségi változata előfordul, az elmúlt másfél évszázad minden technológiai, városépítészeti és környezeti tipológiája jelen van.
A Ligettelek rehabilitációs terület, a Nyitra utca és a Gitár utca környéke számos értékes fővárosi és kerületi védettségű egyedi épülettel és épületegyüttessel rendelkezik. A városi séták egyikén ezeket a jellegzetesen kőbányai hangulatú lakóterületeket mutatja be Mozsár Ágnes főépítész és Buzás Kálmán várostörténész.

Május 22. 3. séta: A Richter Gedeon megvalósult és tervezett fejlesztései

Napjainkban Kőbánya méltán híres az itt működő, nemzetközileg is rangos cégekről: Richter Gedeon Gyógyszergyár, Dreher Sörgyárak Zrt., Danone, Egis, Bosch. A Richter Gedeon 1000 fős kutató-fejlesztő bázisával a közép-kelet-európai térség legjelentősebb gyógyszerkutatási központjává fejlődött. Kőbánya jelenkori építészetének egyik különleges alkotása a számos építészeti díjjal is elismert új kutatóépület. Az egyik városi séta és épületlátogatás keretében K. Szabó Miklós, a Richter Gedeon főépítésze bemutatja többek között a kutatóépületet, a 2010-ben elkészült zöldfelületi fejlesztést is, valamint beszámol a közeljövőben tervezett újabb elképzelésekről. A Farmakológia épület VI. emeleti Centenáriumi Emléktár teraszáról átfogó képet kapunk nemcsak a Richter Gedeon telephelyéről, de magáról Kőbányáról is: jó időben innen egészen különleges a panoráma.

Végre vége a télnek, érdemes kimozdulni és többet megtudni erről a sokszínű, sokféle karakterű városrészről. Regisztráljon a „Kőbánya: múlt – jelen – jövő” városi sétákra az Építész Továbbképző honlapján!

Április 24. – 1. séta: Pincerendszer és a Dreher-villa
Május 8. – 2. séta: Építészeti örökség és rehabilitáció a történeti kerületközpontban
Május 22. – 3. séta: A Richter Gedeon megvalósult és tervezett fejlesztései
Május 29. – 4. séta: A Dreher Sörgyárak helyi védettségű épületegyüttese

Az egyes séták továbbképzésként történő akkreditációja az Építész Kamaránál folyamatban van.

budapest, program, kőbánya, 14. kerület Icon_print

Építész Továbbképző séták – „Kőbánya: múlt – jelen – jövő”

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317