Logomain

Egyáltalán a Városligetben lesz a múzeumnegyed?

By Kovács Dániel 2013. április 11. 10:12

szerk at hg dot hu

Az urbanisták óva intenek ettől, a projektiroda vezetősége pedig mintha hajlana a kompromisszumra.

Parázs és személyeskedésektől sem mentes szócsatába torkollt a tervezett budapesti múzeumi negyed szakmai prezentációja április 9-én a Magyar Urbanisztikai Társaságban. Nehéz eldönteni, kinek a viselkedése volt meglepőbb: a Múzeumliget projektirodát vezető Rostás Zoltán építészé, aki lenéző megjegyzésekkel és mellébeszéléssel igyekezett leplezni készületlenségét, vagy a közönség soraiban ülő Ráday Mihályé, aki folyamatos mozgolódással, morgással és közbeszólásokkal adott hangot egyet nem értésének. Egyik sem tett jót a szakmai párbeszédnek, amelyet végül a BKK képviselője mentett meg; az mindenesetre nem jó ómen, hogy még ő is más helyszínt javasolna a Városliget helyett.

800px-56-os_emlekmu_es_memosz_szekhaz20130604-20111-99lozg.gallery

Rostás Zoltán, az Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes Projektiroda vezetője a Magyar Urbanisztikai Társaság előtt tart előadást. Fotó: hg.hu

Az előadás legmeglepőbb fordulata ugyanis az volt, amikor Rostás Zoltán bejelentette: Baán László azzal engedte el a prezentációra, hogy ha az urbanisták jobb és megalapozottabb javaslattal állnak elő a tervezett múzeumi negyed helyszínére, mint a jelenlegi, akkor a projekt vezetősége hajlandó megfontolni a változtatást. Figyelembe véve, hogy a Múzeumliget előkészítése vagy két éve tart, de ez az első alkalom, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaságot is megkérdezik, ez az ajánlat finoman szólva sem elegáns. Meg is lepte a közönséget. Schneller István, a moderátor csak arra figyelmeztette az előadót: érdemes lenne rögzíteni a már eldőlt kérdéseket, mások viszont felbátorodva kezdték bírálni a helyszínválasztást.

Ekkor kezdődött a program érdekesebb része, előzőleg ugyanis Rostás Zoltán egy 2012 októberében készült, általános tájékoztató részben rosszul látható, kisbetűs diáinak segítségével próbálta felvázolni a múzeumi negyed programját, a szakmai közönséget azzal próbálva hűteni, hogy „konkrét tervek még nincsenek”. Pedig bevezetőjében Schneller próbálta figyelmeztetni az ingoványos talajra, megjegyezve: míg általában komolyan fel szokott készülni ezekre a beszélgetésekre, ezúttal semmilyen szakmai tanulmányhoz nem jutott hozzá. Csakhamar kiderült, hogy a Városliget egészének fejlesztése „nagyon-nagyon-nagyon előzetes stádiumban van”, így tehát csak a Múzeumligetről lehet beszélni – ami ebben a vonatkozásban nyilvánvalóan az Ötvenhatosok terét jelenti. Az ezzel kapcsolatban elhangzó kevés konkrétum közé tartozik, hogy az ötvenes évek elején leaszfaltozott területből húszezer négyzetmétert építenének be, 32 ezren pedig zöldterületet terveznek kialakítani. A költségeket Rostás Zoltán 80-100 milliárd forintra tette.

Ezen felül szó esett még „a múzeumi élmény kiterjesztéséről”, „új Budapest-brand létrehozásáról” és számos olyan témáról, amik a városépítészetben járatos közönséget érthető módon kevéssé érdekelték. Az elhangzott védekezés szerint a program kidolgozása a múzeumi szakma bevonásával indult, és hogy ha ők „kitalálták, mit szeretnének”, jöhetnek az építészek. Ezzel együtt sem érhette váratlanul az előadó építészt, hogy az első közbekérdezők hamar kérdőre vonták: kik és miért választották a beruházás helyszínének épp a Városligetet, Budapest leginkább túlterhelt és –használt közparkját? A válaszból kiderült: a stratégiát nyolcfős csoport készítette el egy építésziroda segítségével, akik több területet is megvizsgáltak a fővárosban és környékén (ezek a prezentáció alapján: Szentendre, az óbudai Gázgyár, a Margitsziget, a Nyugati és környéke, a Belváros, a Kopaszi-gát, a Közvágóhíd és a Csepel-sziget, illetve a végül kiválasztott Városliget). Erre válaszképp a közönség soraiból Bardóczi Sándor tájépítész megjegyezte: a Városligetben már a jelenlegi, hat százalékos beépítés is a duplája az engedélyezettnek, ráadásul Budapest elmúlt években készült fejlesztési tervei, koncepciói mind a rozsdaövezetek hasznosítását sürgetik, amiből jó közlekedésű is akad bőven. Ehhez csatlakozott több hozzászóló is; Ráday Mihály a Millenáris Park, az Orczy kertet és környékét, illetve az Iparművészeti Múzeumot és szomszédságát hozta fel szerinte kedvezőbb lehetséges helyszínekként.

A Városliget szélén elterülő Ötvenhatosok tere az emlékművel

A beszélgetés ezen a ponton megfeneklett: senki sem volt meggyőződve arról, van-e értelme a helyszín létjogosultságát feszegetni egy meglévő kormányhatározat és egy nyilvánvalóan városligeti forgatókönyvvel számoló projektiroda ellenében – miközben az utóbbi képviselője épp erre biztat, mondván: „a párbeszédnek mindig van értelme”. A mérleget a Főkert szakemberei billenthették volna el valamelyik irányba, csakhogy ők egy másik konferencia miatt ide nem tudtak eljönni. 

Az előadást a prezentátor szerepét átvevő Dományi Bálint, a BKK közlekedési szakértője húzta ki a mélypontról, aki szakmailag megalapozott, egyben meglepően őszinte megjegyzésekkel fűszerezett előadásban vázolta a Városliget közlekedésének jelenét és jövőjét, rögtön azzal kezdve, hogy a BKK-nak egyelőre nincs hivatalos álláspontja az ügyben. Dományi előadásából kiderült többek közt, hogy a Városliget közlekedésfejlesztésének esedékes ügyei valójában függetlenek a múzeumi negyedtől, de az biztos, hogy az Oktogontól befelé kapacitásának határán működő kisföldalatti valószínűleg nem tudna megbirkózni további, a múzeumi negyedbe áramló turistatömegekkel. Felújítását, bővítését azonban tervezik, mint ahogyan a Hungária körúton futó villamos rekonstrukciója is hamarosan megindul. A Városliget troli- és buszhálózata alapos újragondolásra szorulna, a Kós Károly sétány pedig Dományi szerint viszonylag rövid időn belül lezárható lenne az autósok elől. Bár a főváros közúti forgalma a 2009-es tetőzés óta 10-15%-kal csökkent, a dugódíj bevezetése 2015-16 körül elkerülhetetlen lesz - mondta a szakember. Ez a Városligetre is jó hatással lehet, a fizető övezet határa ugyanis a Hermina út. A Liget megközelítésének fejlesztésében emellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség aktuális vasútrekonstrukciós beruházásai jelenthetik a nagy ugrást; a tervek szerint ugyanis megálló épül a Városligetnél (ott, ahol jelenleg az 1-es villamos és a kisföldalatti között egy aluljárón kell átmenni), illetve az Állatkert háta mögött, a Lőportárdűlőnél is. Sajnos az utóbbinak a jelenlegi tervek szerint délre nem, csak északnak, a 13. kerület felé lesz kijárata.

A múzeumi negyed kiszemelt helyszíne a Városliget szélén

Szubjektív ötleteire rátérve Dományi elmondta: a Liget környékén több területben is komoly fejlesztési lehetőségek rejlenek az egyértelműen túlterhelt Városliget helyett-mellett. A Nyugati pályaudvar és a Podmaniczky út azonban nem tartozik ezek közé, mivel itt csak nagyon intenzív beépítés tenné megtérülővé a beruházást. A Szabolcs utcai kórház területe, amely a februári bejelentések alapján múzeumi raktározási és restaurálási központnak adna helyet, Dományi szerint tökéletesen megfelelő erre a célra. Hatalmas lehetőségeket lát azonban a szakember a Rákosrendezőben, amelynek 160 hektárnyi területéről a közeljövő vasútfejlesztéseivel a MÁV kivonul, csupán négy használatban lévő vágányt hagyva maga után. A Városligethez szervesen hozzákapcsolható, állami tulajdonú terület közlekedése már most is jó, és a kisföldalatti tervezett meghosszabbításával még javítható, ráadásul ezen a területen Dományi szerint a magántőkét is könnyebb lenne bevonni.

A Dományi Bálint által javasolt helyszín, a Rákosrendező

Dományi azt is megjegyezte: a jelenlévők többségével ellentétben ő nem lát problémát abban, hogy a politikai támogatás megszerzéséhez a projektnek először szüksége volt egy konkrét helyszínre. Szerinte azonban most értünk ahhoz a ponthoz, amikor „érdemes lenne eggyel hátrébb lépni” és megnézni: valóban helyes volt-e ez a döntés. Ehhez persze az kellene, hogy az urbanisták közössége és a múzeumi negyeden dolgozó munkacsoport képes legyen egyeztetni az álláspontokat – mellébeszélés és dühödt hörgések nélkül.

építészet, városfejlesztés, múzeum, budapest, pályázat, ráday mihály, múzeumi negyed, schneller istván, múzeumliget, epiteszet, muzeum, rostás zoltán, bardóczi sándor, dományi bálint Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317