Logomain

Magánházból művésztanya: százéves ikervilla Budán

By Kovács Dániel 2013. április 8. 10:37

szerk at hg dot hu

Vidor120130604-20111-psnc0l.gallery

Balra az Ady Endre utca 17., jobbra a hozzá kapcsolódó, kissé hátrébb tolt Ady Endre utca 15.

Vidor220130604-20111-1rborx6.gallery

Az Ady Endre utca 15. számú ház utcai kapuja

Vidor320130604-20111-1d4vgq6.gallery

Ady Endre utca 15.: A Melodisztik zenekar a ház udvarában

Vidor420130604-20111-15jkxf.gallery

Ady Endre utca 15.: Ezen a házon is megmutatja magát a gondatlan 20. század: az eredeti díszek alig látszanak a homlokzaton vezetett csövek és vezetékek miatt

Vidor520130604-20111-nnb83m.gallery

Ady Endre utca 15.: Néhány jellemző részlet, például az utcai loggia festett mennyezete, még épp kivehető

Vidor620130604-20111-fcsf0p.gallery

Ady Endre utca 15.: Az épület a hátsó kert felől

Vidor720130604-20111-14chfrd.gallery

Ady Endre utca 15.: Az elvadult hátsó kert és a romantikusan lepusztult ház sajátos atmoszférát teremt

Vidor7b20130604-20111-1x2tdly.gallery

Ady Endre utca 15.: Apró fatornácról nyílik a bejárati kapu

Vid20130604-20111-sfy3mm.gallery

Ady Endre utca 15.: A bejárat egyenesen a világos és tágas lépcsőházba visz

Vidor920130604-20111-o7r3ko.gallery

Ady Endre utca 15.: A gyönyörű, teljesen fából készült lépcsőház részlete

Vidor1020130604-20111-1sf7los.gallery

Ady Endre utca 15.: A lépcsőház tágas tere arra emlékeztet, hogy régen ez a házfél egyetlen család tulajdonában állt

A Budapest100 keretében megnyitotta kapuit a rendkívül gazdag életművet alkotó, tehetséges Vidor Emil egyik gyönyörű épülete, az Ady Endre utca 15-17. alatt álló ikervilla is – legalábbis az egyik fele. A programsorozathoz ugyanis sajnos csak a 15. számú ház csatlakozott. Nem hagytuk, hogy a kaptató elriasszon, és elsétáltunk a Mechart ligettől nem messze álló épületbe, amelynek híres művészlakóira a kert szobrai emlékeztetnek ma is.

A Budapest100 keretében megnyitotta kapuit a rendkívül gazdag életművet alkotó, tehetséges Vidor Emil egyik gyönyörű épülete, az Ady Endre utca 15-17. alatt álló ikervilla is – legalábbis az egyik fele. A programsorozathoz ugyanis sajnos csak a 15. számú ház csatlakozott. Nem hagytuk, hogy a kaptató elriasszon, és elsétáltunk a Mechwart ligettől nem messze álló épületbe, amelynek híres művészlakóira a kert szobrai emlékeztetnek ma is.

Balra az Ady Endre utca 17., jobbra a hozzá kapcsolódó, kissé hátrébb tolt Ady Endre utca 15.

Azt el kell ismernünk, hogy az utcai bejárata a 15. számnak szebb; emellett olvasható a tervező névfelirata is. A tulajdonosok egyike azonban nem vállalta, hogy százévente egyszer egy hétvégére bárki bejöhessen a kertjébe, a 15. szám lakóinak egy része így szombaton a szomszéd rendezvényeihez csatlakozott, és csodálta meg a házat. Vasárnap pedig kis örömzenéléssel a Melodisztik zenekar fogadta a látogatókat.

A 15. számú ház utcai kapuja

A Melodisztik zenekar a ház udvarában

Az ikervillát Lányi Zsigmond író-publicista építtette, aki sógorával, Hámos Róbert bankigazgatóval osztozkodott a területen. A ma soklakásos épület tehát eredetileg két, igen módos família birtokában volt. A Löwenherz Pál néven Temesváron született Lányi több budapesti napilap szerkesztőjeként dolgozott, 1908-ban pedig megalapította a külföldi tudósítók szindikátusát, amelynek főtitkára, 1917-től 1932-ig pedig elnöke lett. 1924-től a Friss Újság főszerkesztője, 1929-től ezt a pozícióját megtartva a Neues Politisches Volksblatt főszerkesztői posztját, illetve később a Neues Wiener Abendblatt budapesti szerkesztőségének vezetését is elvállalta. 1950-ben hunyt el Budapesten.

Ezen a házon is megmutatja magát a gondatlan 20. század: az eredeti díszek alig látszanak a homlokzaton vezetett csövek és vezetékek miatt

Néhány jellemző részlet, például az utcai loggia festett mennyezete, még épp kivehető

Építésze, Vidor Emil két évvel élte túl. A századforduló egyik legsokoldalúbb tehetsége, Vidor 16 nyelven olvasott és a szecessziónak legalább ugyanennyi irányzatában hagyta ott kézjegyét Budapesten. Pedig budapesti, müncheni és berlini tanulmányok után a legnagyobb historizáló magyar építész, Ybl Miklós irodájában kezdte pályafutását. Első önálló munkáinak egyike, a Városligeti fasorban álló Egger-villa (1901-1902) Gerle János építészettörténész szerint a nancy-i iskola hatását mutatja, míg legismertebb műve, a Magyar Szecesszió Házaként működő, csak egy évvel későbbi Bedő-ház már a belga Art Nouveau ismeretéről tanúskodik. Az édesapjának tervezett, ugyancsak a Városligeti fasoran álló Vidor-ház 1905-ből több irányzat jegyeit vegyíti: megfigyelhető rajta a francia hatás éppúgy, mint a német Jugendstil vagy épp az erdélyi népi építészet elemei.

Az épület a hátsó kert felől

Az elvadult hátsó kert és a romantikusan lepusztult ház sajátos atmoszférát teremt

Az Ady Endre utcai ikervilla leginkább Kós Károly és köre, a Fiatalok erdélyi és skandináv ihletésű munkáival rokon. A gerendából ácsolt utcai kapu, a magas oromzatok, meredek tetők, spalettás ablakok Kós és Zrumeczky párosának az Állatkertbe tervezett házaira emlékeztetnek.

Apró fatornácról nyílik a bejárati kapu

A bejárat egyenesen a világos és tágas lépcsőházba visz

Az 1940-es évek elején a 17. számú házba Merész Gyula festőművész költözött be feleségével; akkor Medgyaszay István tervei alapján a padlástérben műtermet alakítottak ki. Alighanem ez adhatta az ötletet a Magyar Kommunista Pártnak, amely a lakók emigrálása miatt megüresedett házat 1945-ben lefoglalta és művészkolónia létesítésére a Munkás Kultúrszövetségnek adta. Így került a villába ez év őszén kiváló, az épp alakuló Európai Iskolához kötődő művészek egész sora: Jakovits József, Lossonczy Ibolya és Lossonczy Tamás, Bálint Endre, Kandó Gyula, Gyarmathy Erzsébet, Faragó Pál, Nádas József, Nádas Bori, Bíró Iván, és Vajda Júlia. Három év múlva egy részüknek újra költözniük kellett, de a Lossonczy-házaspár halálukig a ház lakója maradt, amelyről a kerítés mellett újonnan (Lossonczy Tamás 2009-es elhunyta után) elhelyezett emléktábla is tanúskodik.

A gyönyörű, teljesen fából készült lépcsőház részlete

A lépcsőház tágas tere arra emlékeztet, hogy régen ez a házfél egyetlen család tulajdonában állt

építészet, magyar építészet, lakóház, buda, szecessziós építészet, 2. kerület, budapest100, vidor emil, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

Balra az Ady Endre utca 17., jobbra a hozzá kapcsolódó, kissé hátrébb tolt Ady Endre utca 15.

Az Ady Endre utca 15. számú ház utcai kapuja

Ady Endre utca 15.: A Melodisztik zenekar a ház udvarában

Ady Endre utca 15.: Ezen a házon is megmutatja magát a gondatlan 20. század: az eredeti díszek alig látszanak a homlokzaton vezetett csövek és vezetékek miatt

Ady Endre utca 15.: Néhány jellemző részlet, például az utcai loggia festett mennyezete, még épp kivehető

Ady Endre utca 15.: Az épület a hátsó kert felől

Ady Endre utca 15.: Az elvadult hátsó kert és a romantikusan lepusztult ház sajátos atmoszférát teremt

Ady Endre utca 15.: Apró fatornácról nyílik a bejárati kapu

Ady Endre utca 15.: A bejárat egyenesen a világos és tágas lépcsőházba visz

Ady Endre utca 15.: A gyönyörű, teljesen fából készült lépcsőház részlete

Ady Endre utca 15.: A lépcsőház tágas tere arra emlékeztet, hogy régen ez a házfél egyetlen család tulajdonában állt

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317