Logomain

150 éves a belgák Lechnere

By Kovács Dániel 2013. április 3. 12:12

szerk at hg dot hu

Portre20130604-20111-1n3vckz.gallery

Henry van de Velde weimari műtermében

Bloemenwerf20130604-20111-1yxiwhm.gallery

Henry van de Velde: Bloemenwerf-ház, Brüsszel, 1895-96

Gertyatarto20130604-20111-b3ykf5.gallery

Henry van de Velde: Gyertyatartó, 1898-99, Brohan Museum, Berlin

Book120130604-20111-tk90a9.gallery

Friedrich Nietzsche Ecce Homo című könyvének 1908-as, Henry van de Velde tervezte kiadása

Hohenhof_hagen0120130604-20111-1j07af7.gallery

Henry van de Velde: Hohenhof-villa, Hagen, Németország (1907-1908)

Hausschulenburggera20130604-20111-12ev4pd.gallery

Henry van de Velde: Schulenburg-ház, Gera, Németország

Werkbund20130604-20111-ff2zqy.gallery

Henry van de Velde: Werkbund-Theater, Köln, 1914-1915 (lebontva)

Vilagkiallitas20130604-20111-1kg60c0.gallery

Henry van de Velde: Az 1937-es párizsi világkiállítás belga pavilonja

Boekentoren20130604-20111-1y2kzjt.gallery

Henry van de Velde: Boekentoren, Gent (1933-1938)

Van_de_velde_weimar_67520130604-20111-tqku4v.gallery

Henry van de Velde: A Boekentoren számára tervezett berendezés

Nem csupán a belga szecesszió egyik atyja, de a Bauhaust is neki köszönhetjük. Ma 150 éve született Henry van de Velde.

Ami nekünk Lechner Ödön, a katalánoknak Antoni Gaudí, a finneknek Eliel Saarinen, a belgáknak az Henry van de Velde – a nemzeti szecesszió meghatározó alakja. Bár nevét hazáján kívül inkább csak a hozzáértők ismerik, ők igen nagyra tartják; ezt az is jelzi, hogy külföldi aukciókon igen magas áron kelnek ez az általa tervezett tárgyak, idén az évforduló előtt pedig nem kisebb hely tiszteleg önálló kiállítással, mint a weimari Bauhaus Museum. Henry van de Velde, aki mintegy mellesleg a Bauhaus előfutárának megalapítója, ma százötven éve, 1863. április 3-án látta meg a napvilágot Antwerpenben.

Van de Velde voltaképpen kései eszmélésének köszönheti, hogy a belga Art Nouveau vezető alakjává vált. Pályáját ugyanis festőként kezdte: a neves antwerpeni Királyi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd az 1880-as években Párizsba utazott, ahol megismerkedett a legfrissebb irányzatokkal. Paul Signac és Georges Seurat hatása alá került, Brüsszelbe visszatérve pedig a kor meghatározó belga művészcsoportja, a Les XX tagja lett. Itt ismerte meg Vincent van Gogh munkáit, akinek nagy csodálójává vált.

1892-ben azonban felhagyott a festészettel, és az iparművészet felé fordult. Első komoly iparművészeti és építészeti munkája saját háza, a brüsszeli Uccle-negyedben felépült Bloemenwerf-ház megtervezése és berendezése volt 1895-96-ban. Az épület a kontinentális Európában az elsők között mutatja William Morris és a brit Arts&Crafts mozgalom hatását (Magyarországon ez bő tíz évvel később jelentkezik Lajta Béla, majd Kós Károly és körének alkotásain). Az épületben a tapétáktól az ajtókilincsekig mindent maga tervezett; virágos, idővel absztraktba hajló motívumkincse az európai szecesszió első mesterei közé emeli.

Henry van de Velde: Bloemenwerf-ház, Brüsszel, 1895-96

Henry van de Velde: Gyertyatartó, 1898-99, Brohan Museum, Berlin. Fotó: Gatochy, flickr.com

A Bloemenwerffel egy időben, 1895-ben kap megbízást Samuel Bing neves párizsi művészeti galériája, a L’Art Nouveau belsőépítészetének megtervezésére – a szecesszió erről a kiállítóhelyről kapta francia megnevezését. Bing nagyra tartotta a belga művészt, és ezzel korántsem volt egyedül; remek sajtójának köszönhetően van de Velde egyre több megkeresést kapott francia és német földről. Ennek a korszakának jelentős emlékei a hollandiai Leuring-villa és a Chemnitzben megvalósított Esche-villa. Van de Velde a progresszió művésze volt, hevesen ellenezte a történelmi irányzatokat, de ezidőtájt még nem sejthette, hogy komoly szerepet kap a modern építészet alapjainak lerakásakor.

Friedrich Nietzsche Ecce Homo című könyvének 1908-as, Henry van de Velde tervezte kiadása. Fotó: Design Museum Gent

1899-ben van de Velde Weimarban telepedett le, ahol a nagyherceg támogatásával 1905-ben új iparművészeti iskolát hozott létre, Hamar tagja lett az 1907-ben létrehozott Deutscher Werkbundnak, amely épp az angol Arts&Crafts mozgalom nyomán kívánt új életet lehelni a német kézműves hagyományokba, és nagyszabású kiállítások segítségével igyekezett népszerűsíteni a progresszív irányzatokat. Ezek legnagyobbja az 1914-es kölni Werkbund-kiállítás lett, amelyet egyébként egy helyi politikus és Werkbund-tag, Konrad Adenauer későbbi kancellár kezdeményezésére rendeztek meg. Ekkor építette fel Bruno Taut híressé vált üvegpavilonját, Walter Gropius és Adolf Meyer azt a mintaépületnek szánt gyárat, amely mára minden modern építészettörténeti összefoglalóban fő helyen szerepel. És itt valósult meg van de Velde főműve is, a Werkbund-Theater, amely rendkívül expresszív, vasbeton formáival korszakváltást jelez munkásságában: épületeit ekkortól nem a dekoráció, hanem a tömegekből fakadó „belső erő” határozza meg. A Werkbund-Theater, amit alig egy esztendő múlva, a világháború kitörésekor elbontottak, a korai modern építészet meghatározó emléke, és kiindulási pontot jelentett például Erich Mendelsohn húszas évekbeli betonarchitektúrájához.

Henry van de Velde: Hohenhof-villa, Hagen, Németország (1907-1908)

Henry van de Velde: Schulenburg-ház, Gera, Németország (1913; az egyetlen, eredeti enteriőrjét megőrző van de Velde-ház, ma múzeum)

Henry van de Velde: Werkbund-Theater, Köln, 1914-1915 (lebontva)

Az első világháború meghatározó fordulópont van de Velde életében. Külföldi állampolgárként el kell hagynia második hazáját, Németországot, és tanúja lesz az általa alapított iskola megszűnésének, illetve átalakulásának is. A helyét átvevő intézmény új igazgatóját azonban az ő javaslatára választják meg. Ezt az úriembert Walter Gropiusnak hívták, az intézmény pedig Bauhaus néven vonult be a világtörténelembe.

A háború éveit van de Velde Belgiumban töltötte, majd Svájcban és Hollandiában élt hosszabb ideig. Bár folytatta építészi pályafutását, ebben az időszakban nagyobb hatást fejtett ki tanárként: 1926-36 között a genti egyetem Művészettörténeti és Régészeti Intézetének oktatójaként dolgozott. Az első világháborút követően megtervezte az otterlói Kröller-Müller Museum épületét, amely a világ egyik legnagyobb Van Gogh-kollekciójának otthona; a gazdasági válság miatt azonban a múzeum csak a harmincas évek végére készült el. Ekkora van de Velde már színvonalas modern stílusban tervezett; a kor meghatározó épületei közé tartozik a genti egyetem 64 méter magas könyvtárépülete, a Boekentoren, illetve az 1937-es világkiállítás belga pavilonja. Van de Velde 94 esztendősen, 1957-ben hunyt el Zürichben.

Henry van de Velde: Az 1937-es párizsi világkiállítás belga pavilonja. Kép: Verwilghen-archívum, KU Leuven

Henry van de Velde: Boekentoren, Gent (1933-1938)

Henry van de Velde: A Boekentoren számára tervezett berendezés

Születésének jubileumát idén emlékévvel és programok hadával köszöntik Belgiumban, illetve Thüringiában és Szászországban is. Ma kora délután koncerttel tisztelegnek előtte Antwerpenben, Peter Benoit zeneszerző emlékművénél, amely az ő tervei alapján készült 1934-ben. A kiállítások közül kiemelkedik a weimari Bauhaus Intézet már említett, április 9-én nyíló tárlata, a milánói bútorkiállításon látható, van de Velde iparművészeti munkásságát bemutató válogatás, valamint az októberi brüsszeli Art Nouveau – Art Déco Biennálé, amely idén előtte tiszteleg. Az emlékév belga programja a Vlaams Architectuurinstituut honlapján érhető el, a német Van de Velde-év honlapja pedig itt. Nekünk pedig külön öröm az emlékévben, hogy Belgium egyik legnevesebb, Henry van de Velde nevével fémjelzett designdíját idén januárban hazai projekt, Magyarország szubjektív atlasza is elnyerte.

építészet, bauhaus, belgium, jubileum, belga építészet, szecessziós építészet, epiteszet, henry van de velde Icon_print

Henry van de Velde weimari műtermében

Henry van de Velde: Bloemenwerf-ház, Brüsszel, 1895-96

Henry van de Velde: Gyertyatartó, 1898-99, Brohan Museum, Berlin

Friedrich Nietzsche Ecce Homo című könyvének 1908-as, Henry van de Velde tervezte kiadása

Henry van de Velde: Hohenhof-villa, Hagen, Németország (1907-1908)

Henry van de Velde: Schulenburg-ház, Gera, Németország

Henry van de Velde: Werkbund-Theater, Köln, 1914-1915 (lebontva)

Henry van de Velde: Az 1937-es párizsi világkiállítás belga pavilonja

Henry van de Velde: Boekentoren, Gent (1933-1938)

Henry van de Velde: A Boekentoren számára tervezett berendezés

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317