Logomain

Toyo Ito 2013 Pritzker-díjasa

By Kovács Dániel 2013. március 18. 10:07

szerk at hg dot hu

Toyo_ito_portre20130604-20111-pewea5.gallery

Toyo Ito portré

Toyo-ito_white-u-house-0120130604-20111-1izwn07.gallery

Toyo Ito: Fehér U (lakóház), 1975-76, Nakano-ku, Tokió, Japán

Toyo-ito_white-u-house-0420130604-20111-sw7g4v.gallery

Toyo Ito: Fehér U (lakóház), 1975-76, Nakano-ku, Tokió, Japán

Toyo-ito_sendai-mediatheque-0120130604-20111-9zs2xr.gallery

Toyo Ito: Sendai Médiatéka, 1995-2000, Sendai-shi, Miyagi, Japán

Toyo-ito_sendai-mediatheque-0220130604-20111-ay7bgv.gallery

Toyo Ito: Sendai Médiatéka, 1995-2000, Sendai-shi, Miyagi, Japán

Toyo-ito_yatsushiro-museum-0120130604-20111-chz4ak.gallery

Toyo Ito: Yatsushiro Városi Múzeum, 1988-1991, Yatsushiro-shi, Kumamoto, Japán

Toyo-ito_serpentine-gallery-0120130604-20111-9u7svy.gallery

Toyo Ito: Serpentine-pavilon, 2002, London, Nagy-Britannia

Toyo-ito_matsumoto-arts-0120130604-20111-1wd8ufg.gallery

Toyo Ito: Matsumoto Előadóművészeti központ, 2000-2004, Matsumoto-shi, Nagano, Japán

Toyo-ito_matsumoto-arts-0320130604-20111-8eii05.gallery

Toyo Ito: Matsumoto Előadóművészeti központ, 2000-2004, Matsumoto-shi, Nagano, Japán

Toyo-ito_tods-0120130604-20111-1mf6myo.gallery

Toyo Ito: TOD’S Omotesando, 2002-2004, Shibuya-ku, Tokió, Japán

Toyo-ito_funeral-hall-0120130604-20111-1hqy10f.gallery

Toyo Ito: Meiso no Mori Városi Ravatalozó, 2004-2006, Kakamigahara-shi, Gifu, Japán

Toyo-ito_tama-library-0120130604-20111-1952gef.gallery

Toyo Ito: Tama Művészeti Egyetem Könyvtára (Hachiōji campus), 2004-2007, Hachioji-shi, Tokió, Japán

Toyo-ito_tama-library-0420130604-20111-ul9y74.gallery

Toyo Ito: Tama Művészeti Egyetem Könyvtára (Hachiōji campus), 2004-2007, Hachioji-shi, Tokió, Japán

Toyo-ito_main-stadium-0120130604-20111-fpqmax.gallery

Toyo Ito: Központi stadion a 2009-es Világjátékokra, 2006-2009, Kaohsiung, Tajvan

Toyo-ito_museum-of-art-0120130604-20111-14w9r28.gallery

Toyo Ito: Toyo Ito Építészeti Múzeum, 2006-2011, Imabari-shi, Ehime, Japán

Toyo-ito_silver-hut-house-0120130604-20111-1hbwt0g.gallery

Toyo Ito: Az Ezüst Sátor (lakóház) eredeti helyén, 1982­1984, (újjáépítve 2006-2011-ben a Toyo Ito Museumnak) Nakano-ku, Tokió, Japán

A hatodik japán építész a díjazottak között, ezzel csak az Egyesült Államok előzi meg a szigetországot.

A 71 éves Toyo Itónak ítélték idén az építészet világának legnagyobb presztízsű elismerését, a Pritzker-díjat – jelentette be az elismerést finanszírozó The Hyatt Foundation elnöke, Thomas J. Pritzker március 18-án. Toyo Ito a hatodik japán díjazott a Pritzker 1979 óta tartó történetében, Kenzo Tange, Fumihiko Maki, Tadao Ando, valamint Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa párosa után. A százezer dollárral járó díjat május végén, Bostonban adják át az építésznek.

Toyo Ito. Fotó: Yoshiaki Tsutsui

A Pritzker-díj zsűrije szerint Toyo Ito „időtlen épületek alkotója”, aki konceptuális újításait kiválóan tervezett és kivitelezett, használható házakban tudta megvalósítani, minden munkáját átható spiritualitással és transzcendenciával.

Toyo Ito (magyar átírásban Itó Tojoo) 1941-ben Szöulban született, de kétévesen japán szüleivel együtt visszatért a szigetországba. 1965-ben diplomázott a tokiói egyetem építészkarán, majd a Kiyonori Kikutake & Associates-nél kezdte pályáját. 1971-ben hozta létre saját stúdióját Tokióban, Urban Robot (röviden Urbot) néven; 1979-ben ezt Toyo Ito & Associates-re változtatta.

Toyo Ito egyik első megvalósult terve a Tokió külvárosában 1971-ben felépült Aluminum House, amely alumíniummal borított faszerkezettel épült. Korai munkáinak többsége lakóház. Az első, komolyabb visszhangot kiváltott épület a megözvegyült húga számára tervezett „Fehér U” lakóház lett 1976-ban. Az 1980-as években épületei „anyagtalanításán”, a hagyományos jelentés- és formálásmód megváltoztatásán dolgozott. Kiváló példa erre az 1982-84 között emelt „Ezüst Sátor”.

Fehér U (lakóház), 1975-76, Nakano-ku, Tokió, Japán. Fotó: Koji Taki

Fehér U (lakóház), 1975-76, Nakano-ku, Tokió, Japán. Fotó: Koji Taki

Maga a mester a Sendai városában 2001-ben befejezett Sendai Médiatékát tartja pályája egyik csúcsának. „A Médiatéka számos módon különbözik a hagyományos középületektől” – írja ő maga a Phadion kiadónál megjelent monográfiájában. „Az épület alapvetően könyvtárként és művészeti galériaként működik, az adminisztráció feladata azonban az, hogy a különféle programok közötti határokat elmossa, így nincsenek stabil elválasztófalak a különféle funkciók és tartalmak között.” A 50x50 méteres négyzet alaprajzú épület födémrendszerét nem oszlopok, hanem diagonális szerkezetű csövek merevítik, amely átjárhatóvá és átláthatóvá teszi az egyes szinteket. A nyomtatott üveggel burkolt homlokzat ugyancsak újszerűnek számít ebben a munkában, amely szakértők szerint a háború utáni japán építészet mérföldköve is egyben.

Sendai Médiatéka, 1995-2000, Sendai-shi, Miyagi, Japán. Fotó: Nacasa & Partners Inc.

Sendai Médiatéka, 1995-2000, Sendai-shi, Miyagi, Japán. Fotó: Nacasa & Partners Inc.

A Pritzker-zsűri a Médiatéka mellett kiemelte Toyo Ito életművéből a tokiói Tama Művészeti Egyetem Könyvtárát és a 2002-es Serpentine-pavilont. A Tama Művészeti Egyetem Könyvtára (2007) az építész legtöbbet publikált munkái közé tartozik. A nem túl nagyméretű, kétemeletes épület lényegében beton boltívekből áll; ezek tartják a födémeket és alkotják a homlokzatot is, eltérő szélességüknek köszönhetően változatos látványt alkotva.

Yatsushiro Városi Múzeum, 1988-1991, Yatsushiro-shi, Kumamoto, Japán. Fotó: Tomio Ohashi

Serpentine-pavilon, 2002, London, Nagy-Britannia.

Matsumoto Előadóművészeti központ, 2000-2004, Matsumoto-shi, Nagano, Japán. Fotó: Hiroshi Ueda

Matsumoto Előadóművészeti központ, 2000-2004, Matsumoto-shi, Nagano, Japán. Fotó: Hiroshi Ueda

A 2004-ben elkészült TOD’S üzlet Tokió híres bevásárlóutcáján, az Omotesandón áll, homlokzatának grafikus betonszövetét az utca fáinak levélzete ihlette. Gondolatilag hasonló, de teljesen eltérően formált a 2006-ban Gifu-prefektúrában emelt Községi Ravatalozó, amelynek lágyan hullámzó teteje mintha a táj épített folytatása lenne.

TOD’S Omotesando, 2002-2004, Shibuya-ku, Tokió, Japán. Fotó: Nacasa & Partners Inc.

Meiso no Mori Városi Ravatalozó, 2004-2006, Kakamigahara-shi, Gifu, Japán.

Tama Művészeti Egyetem Könyvtára (Hachiōji campus), 2004-2007, Hachioji-shi, Tokió, Japán. Fotó: Tomio Ohashi

Tama Művészeti Egyetem Könyvtára (Hachiōji campus), 2004-2007, Hachioji-shi, Tokió, Japán. Fotó: Tomio Ohashi

Az építész egyik legkülönlegesebb munkája a saját életműve bemutatására, egy magánberuházó finanszírozásában emelt Toyo Ito Museum of Architecture Imabari városában. A kubusos testekből, oktahedronokból és tetrahedronokból szerkesztett, fémlapokból összeállított múzeumépület mellett, annak mintegy ellenpontozásaként újra felépítették a nyolcvanas években emelt tokiói Ezüst Sátor lakóházat.

Központi stadion a 2009-es Világjátékokra, 2006-2009, Kaohsiung, Tajvan. Fotó: Fu Tsu Construction Co., Ltd.

Toyo Ito Építészeti Múzeum, 2006-2011, Imabari-shi, Ehime, Japán. Fotó: Daici Ano

Az Ezüst Sátor (lakóház) eredeti helyén, 1982­1984, (újjáépítve 2006-2011-ben a Toyo Ito Museumnak) Nakano-ku, Tokió, Japán. Fotó: Tomio Ohashi

Toyo Ito számos elismerése közül kiemelkedik a 2010-ben kapott Praemium Imperiale, a Royal Institute of British Architects 2006-os aranyérme, illetve a 8. Velencei Nemzetközi Építészeti Kiállítás Arany Oroszlán életműdíja 2002-ből. A tavalyi építészeti biennálén újabb diadalt aratott: az ő vezetésével készült japán pavilon kapta a legjobb kiállításnak járó Arany Oroszlánt.

Az idei Pritzker-zsűri elnöke ismét Lord Palumbo volt, a brit művészeti és építészeti közélet ismert tagja, akinek irányításával a díjazott személyéről Alejandro Aravena, Stephen Breyer, Yung Ho Chang, Glenn Murcutt és Juhani Pallasmaa döntöttek. A Pritzker-díj ügyvezető igazgatója Martha Thorne, akit tavalyi, Shigeru Bannal közös budapesti látogatásán mi is meginterjúvoltunk.

építészet, japán építészet, pritzker-díj, díj, toyo ito, kortárs építészet, 2013, epiteszet Icon_print

Toyo Ito portré

Toyo Ito: Fehér U (lakóház), 1975-76, Nakano-ku, Tokió, Japán

Toyo Ito: Fehér U (lakóház), 1975-76, Nakano-ku, Tokió, Japán

Toyo Ito: Sendai Médiatéka, 1995-2000, Sendai-shi, Miyagi, Japán

Toyo Ito: Sendai Médiatéka, 1995-2000, Sendai-shi, Miyagi, Japán

Toyo Ito: Yatsushiro Városi Múzeum, 1988-1991, Yatsushiro-shi, Kumamoto, Japán

Toyo Ito: Serpentine-pavilon, 2002, London, Nagy-Britannia

Toyo Ito: Matsumoto Előadóművészeti központ, 2000-2004, Matsumoto-shi, Nagano, Japán

Toyo Ito: Matsumoto Előadóművészeti központ, 2000-2004, Matsumoto-shi, Nagano, Japán

Toyo Ito: TOD’S Omotesando, 2002-2004, Shibuya-ku, Tokió, Japán

Toyo Ito: Meiso no Mori Városi Ravatalozó, 2004-2006, Kakamigahara-shi, Gifu, Japán

Toyo Ito: Tama Művészeti Egyetem Könyvtára (Hachiōji campus), 2004-2007, Hachioji-shi, Tokió, Japán

Toyo Ito: Tama Művészeti Egyetem Könyvtára (Hachiōji campus), 2004-2007, Hachioji-shi, Tokió, Japán

Toyo Ito: Központi stadion a 2009-es Világjátékokra, 2006-2009, Kaohsiung, Tajvan

Toyo Ito: Toyo Ito Építészeti Múzeum, 2006-2011, Imabari-shi, Ehime, Japán

Toyo Ito: Az Ezüst Sátor (lakóház) eredeti helyén, 1982­1984, (újjáépítve 2006-2011-ben a Toyo Ito Museumnak) Nakano-ku, Tokió, Japán

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317