Logomain

Nevében a végzete: diktátorokról elkeresztelt városok

By Kovács Dániel 2013. február 14. 15:21

szerk at hg dot hu

Adolf_hitler_koog20130604-20111-1f68ef1.gallery

Az egykori Neulandhalle a ma Dieksanderkoog nevű településen

Mussolinia20130604-20111-ibsq30.gallery

Arborea, a fasiszta párt egykori székháza

Sztalingrad20130604-20111-r19yn6.gallery

Második világháborús mementóként megőrzött malomrom Volgográdban

Titograd20130604-20111-1p5wssw.gallery

Régi képeslap Titogradból

El_ferrol20130604-20111-sz231n.gallery

El Ferrol del Caudillo régi képeslapon

Gottwaldow20130604-20111-a6pejp.gallery

Régi képeslap Gottwaldowból

Tiszaujvaros20130604-20111-wyz8mj.gallery

Leninváros az 1970-es években

Hány várost neveztek el Hitlerről? Hát Sztálinról? És Rákosiról? Tíz 20. századi diktátor, tíz, a nevüket viselő település.

Nomina sunt odiosa, azaz: A nevek utálatosak. A latin kifejezés, amely eredetileg egy sajátos retorikai helyzetre, a vádbeszédekben tapintatból vagy más okból elhallgatott személyekre vonatkozott, ma nyugodtan értelmezhető az elmúlt rendszerek közéletből és a közbeszédből kikopó neveire. Itthon lassan a legkisebb településekről is eltűnnek a Lenin utcák; nem kár értük, de a közelmúltban fellángolt átnevezési láz néha olyan nevekre is kiterjed, amikre bizony nem kellene. Ennek fényében pláne meglepő, hogy Rákosi Mátyásra állítólag a ma napig emlékeztet településnév Magyarországon. Elgondolkodtató az is, hogy míg Sztálinról városok sorát nevezték el életében, addig Hitlerről csak egyetlen apró falvat – csak az volt ugyanis eléggé árja. Tíz olyan települést gyűjtöttünk össze, amelyek a 20. században rövidebb-hosszabb ideig autokrata állami vezetők nevét viselték. Finoman fogalmazva: kevés a sikersztori.

Adolf Hitler Koog (1935-1945), Németország

Az egykori Neulandhalle a ma Dieksanderkoog nevű településen. Fotó: Wikipédia

Bár a történetírás úgy tartja, Hitlerről nem neveztek el települést, ez nem pontosan igaz. Az Elba torkolatától nagyjából száz kilométerre elterülő, az Északi-tengertől meghódított területen 1935 augusztában Hitler személyesen avatta fel a róla elnevezett, laza szerkezetű „tanyaközpontot” (a „koog” szó a tengerből leválasztott szárazföldet, poldert jelent). A mintafalunak szánt Adolf Hitler Koogba elsőként 93 gondosan válogatott, árja és meggyőződéses náci telepes költözött be. A propagandacélokkal fejlesztett falucskát számos külföldi méltóság látogatta meg, sőt, Goebbels minisztériumának megrendelésére két film is készült róla. Az elszórt farmházak alkotta telep központjaként 1935-36-ban épült fel a Neulandhalle közösségi ház, amely egyben a templomot is pótolta. Az épület ma is áll, 2010 óta azonban üres; német történészek a náci faji ideológiát bemutató központ és múzeum kialakítását kezdeményezték benne .

Mussolinia di Sardegna (1930-1944), Olaszország

Arborea, a fasiszta párt egykori székháza. Fotó: Wikipédia

Az Olaszország-szerte komoly tájalakító munkálatokba kezdő Mussolini idején számos új települést alapítottak, nem csak Olaszországban, de az épp hozzá tartozó horvát, albán vagy afrikai területeken is. Nem meglepő, hogy a Duce nevét kettő is felvette, a biztonság kedvéért a „szardíniai” és a „szicíliai” jelzőkkel különböztetve meg magukat. A ma Arborea nevet viselő, négyezres szardíniai település lett sikeresebb, hiszen ma is létezik – a szicílai felépítése sosem fejeződött be, és lakosai a háború után elhagyták. Mussolinia di Sardegna derékszögű utcahálózata gondos tervezésre utal; az új középületek között a Casa del Fascio (pártszékház) és a templom is helyett kapott.

Gömbösfalva (1937-1945), Magyarország

A ma (ismét) Szomolya néven, barlanglakásairól ismert Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település 1937-ben vette fel az előző évben elhunyt miniszterelnök nevét. A Fajvédő Pártot 1924-ben megalapító, 1932-es kinevezését követően miniszterelnökként Mussolini mintájára autokratikus rendszer kialakításán fáradozó Gömbös a helyi hagyomány szerint kúriát akart építtetni magának a szép fekvésű településen, de korai halála közbeszólt. Ez kicsit kevésnek tűnik egy település átkereszteléséhez, de a helyi vezetés keresztülvitte akaratát, még épp megelőzve az elhunyt miniszterelnök szülőfalvát, a Tolna megyei Murgát, ahol szintén lamentáltak a Gömbösfalva név felvételén.

Sztálingrád (1925-1961), Szovjetunió

Második világháborús mementóként megőrzött malomrom Volgográdban. Fotó: Wikipédia

A jelenleg bő egymilliós Volgográd a legnagyobb város, ami valaha Sztálin nevét viselte. Voltak ugyanis ilyenek bőven, a téma Wikipédia-oldala 16-ról tud a kommunista blokkon belül. Sztálingrád volt a legismertebb is, elsősorban második világháborús, sorsfordító szerepének „köszönhetően”, amelyre Párizsban a mai napig metrómegálló emlékeztet ezzel a névvel. A legtöbb Sztálinról elnevezett település, így az 1951-ben alapított magyarországi Sztálinváros (ma Dunaújváros) 1961-ben változtatta meg nevét, amikor is Hruscsov kezdeményezésére megindult a halott diktátor személyi kultuszára emlékeztető nyomok eltüntetése. Egyetlen kivételként az albániai Qyteti Stalin, amely zárt, külföldiek számára nem látogatható katonai település volt, egészen 1990-ig őrizte nevében Sztálin emlékét.

Mátyásdomb (1952- ), Magyarország

Makacsul tartja magát az a közhiedelem, hogy az 1952-ben eredetileg Feketepuszta létrehozott Fejér megyei kistelepülés még abban az évben a 60. születésnapját ünneplő Rákosi Mátyás tiszteletére vette fel mai nevét. A helyiek azonban, mint a Magyar Narancs egy tavalyi riportjából kiderül, ahhoz a verzióhoz tartják magukat, hogy egy környékbeli, Hunyadi Mátyás tiszteletére elnevezett dombból indultak ki. Ha így is volt, 1952-ben aligha lehetett eltekinteni attól a ténytől, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét szerte az országban úgy ünnepelték születésnapja alkalmával, mint soha senki mást. A teljes igazságra már aligha derül fény, Mátyásdomb mindenesetre ragaszkodik nevéhez.

Titograd (1946-1992), Jugoszlávia

Régi képeslap Titogradból

Josip Broz Tito nevét két hullámban összesen nyolc település vette fel Jugoszlávia területén: négy 1945-46-ban, négy pedig a marsall halálát követően, 1981-ben. A kilencvenes években, az állam széthullását követően mind nevet változtattak; a montenegrói Titograd is ekkor kapta vissza eredeti, Podgorica nevét. Ma az ország fővárosa. Az egykori tagállamok területén ma is számos utca és köztér viseli a hajdani kommunista diktátor nevét; egyedül Szlovéniában született olyan bírósági döntés 2011-ben, amely kimondta, hogy utcanévként Tito egy autokriter rezsim felmagasztalását és az emberi jogok megalázását jelképezi.

El Ferrol del Caudillo (1938-1982), Spanyolország

A város régi képeslapon

A spanyol „caudillo” szót jellemzően népszerű politikai vezetőkre értelmezték; Spanyolországban elsősorban Francisco Francóra. Ezzel a szóval több spanyol település emelte nevébe az 1936-ban hatalomra került diktátort; szülővárosa, a galíciai Ferrol az elsők között, 1938-ban. A nagyobb városok mindegyike azóta megszabadult ezekkel az idővel terhessé vált jelzőktől, a kisebb, sokszor nem önálló falvacskák azonban javarészt nem, mint ahogy számos utca és tér is emlékeztet ma Francóra Spanyolország-szerte. Ferrol ma eredeti nevét viseli, 77 ezres kikötőváros. Franco utolsó köztéri szobrát 2009-ben távolították el; a tábornoknak minden autokratikus és kegyetlen intézkedése ellenére ma is vannak hívei Spanyolországban.

Gottwaldov (1948-1990), Csehország

Régi képeslap a nyolcvanas évek Gottwaldowjából

Zlín városa több mint negyven évig viselte a Csehszlovákiát 1948-tól 1953-as haláláig irányító keményvonalas kommunista, Klement Gottwald nevét. Az államosításokkal, politikai ellenfelei és párton belüli riválisai üldözésével és kivégzéseivel Gottwald nemcsak életében követte példaképét, Sztálint, de mindössze öt nap szünettel a halálba is. Bebalzsamozott teteménél egészen 1962-ig leróhatták kegyeletüket hívei; aztán a megváltozott politikai irányelvek (és állítólag a helytelenül végzett tartósítás) zárt koporsóba kényszerítették. Zlín és a Gottwald nevét 1976-ban felvevő ukrajnai Zmiiv 1990-ben váltottak; 2005-ben egy közönségszavazás minden idők legrosszabb cseh emberének választotta meg Gottwaldot.

Leninváros (1970-1990), Magyarország

Leninváros az 1970-es években. Fotó: a VÁTI archívuma, via Fortepan

Míg a Szovjetunió területén több tucat település vette fel Lenin nevét 1918 után (a legismertebb természetesen a ma újra Szentpétervár névre hallgató Leningrád), a második világháború után kialakuló keleti blokk országaiban meglepően kevés. A témában jól tájékozottnak tűnő Wikipédia szerint voltaképpen csak egyetlen: a magyarországi Leninváros, az is eléggé megkésve, 1970-ben. Az 1955-től iparvárossá kiépülő Tiszaszederkény vezetése Vlagyimir Iljics 100. születésnapjának tiszteletére döntött az új név mellett, amelyet aztán 1990-ben Tiszaújvárosra cseréltek. Az elvtársaknak aligha válhatott ínyükre, hogy lemaradtak az első helyezésről: 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején ugyanis az akkor önálló Erzsébetfalva (ma Pesterzsébet) Kun Béla javaslatára már felvette a Leninváros nevet.

Türkmenbaşy (1993- ), Türkmenisztán

A Krasznodorszk néven ismert, bő 80 ezres város 1993-ben vette fel Szaparmurat Nijazov örökös elnök tiszteletére a „minden türkmének vezetője” nevet, amely egyben az elnök állandó eposzi jelzője. A 2006-ban elhunyt Nijazov excentrikus diktátorként vívta ki a világ érdeklődését, aki egyes hónapokat saját családtagjairól nevezett át, édesanyja nevét pedig a türkmén „kenyér” szóval tette azonossá. Bár Közép-Ázsiában több hasonló figurával találkozhatunk, Nizajov volt az egyetlen, aki idáig jutott a személyi kultusz ápolásában.

köztér, város, átnevezés, mátyásdomb, gömbösfalva, leninváros, sztálinváros Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317