Logomain

Múzeumok Guggenheim módra

By HomeGarden 2003. július 18. 00:00

szerk at hg dot hu

Szinte már biztosra vehető, hogy hamarosan megállapodás születik a Guggenheim Alapítvány budapesti múzeumáról. A tervek szerint a több mint két éve üresen álló Andrássy úti Párisi Nagy Áruház - Divatcsarnok - ad helyet a gyűjteménynek. A budapesti Guggenheim Múzeum hatalmas presztizst jelenthetne Magyarország számára, így Budapesttel bővülhetne a New York, Las Vegas, Bilbao, Berlin, Velence névsor.

Szinte már biztosra vehető, hogy hamarosan megállapodás születik a Guggenheim Alapítvány budapesti múzeumáról. A tervek szerint a több mint két éve üresen álló Andrássy úti Párisi Nagy Áruház - Divatcsarnok - ad helyet a gyűjteménynek. A budapesti Guggenheim Múzeum hatalmas presztizst jelenthetne Magyarország számára, így Budapesttel bővülhetne a New York, Las Vegas, Bilbao, Berlin, Velence névsor.:image_5072

A New York-i Guggenheim múzeum volt az első a “sorban”. A múzeum létrejöttétében három ember játszotta a fő szerepet. Solomon R. Guggenheim gazdag művészetpártoló üzletember, aki 1937-ben hozta létre az alapítványát. Az alapítvány művészeti tanácsadója, Hilla Rebay grófnő, a megszállott műgyüjtő és Frank Lloyd Wright építész, aki munkájában teljes mértékben tudott azonosulni az alapítvány filozófiájával.

7631_cikk20130531-31141-sse0ej.gallery

Az absztrakt gyűjteménynek otthont adó múzeumot 1959-ben építették meg Wright tervei alapján, melyet sem a tervező sem pedig Guggenheim nem ért már meg. A spirális formájáról nevezetessé vált épület azonban mindkettőjük nevét örök időkre híressé tette. Az épület sikere legnagyobb részben a hétköznapi megoldásoktól mentes spirális formának volt köszönhető, mellyel a feltörekvő újgazdag réteg is azonosulni tudott, akinek köréből számos adományozó akadt. A múzeum két fő részét a spirális főépületből és egy adminisztrációs rész alkotja. A ferde, spirálszerkezetű, parkolóházra emlékeztető feljáró célja, hogy a kiállítóterek folytonosságát biztosítsa és egy belső teret, átriumot hozzon létre.

Az épület szakrális jellegét az átrium központi elhelyezése, a különleges fénykezelés és a ”mennybe” csavarodó golgota forma adja. Wright terveit Hilla Rebay támogatta, aki 1936-tól a múzeumot vezette, és az európai funkcionalistákat (Mies van de Rohe, Le Corbusier) elutasította. Salamon Guggenheim halála után (1949), James Jonson Sweeney vezetése alatt a tervek lényeges módosításával 1959-ben elkészült a múzeum. Évek során a többszöri átépítés az eredeti formát lerokantotta és megmásította. 1985-ben Thomas Messer igazgató újrakezdeményezte a múzeum átépítését Wright 1952-es terveire hivatkozva.

A mostani képét viszont Thomas Krens vezetése alatt kapta, aki 1988 óta vezeti a múzeumot. Az újabb átépítések, 1992-ben Gwathmey & Siegel tervei az eredeti épület helyreállítását és még egy mellékszárny építését követték. Ezenkívül a múzeum még két másik épülettel bővült: a tehnikai raktárral és SoHoban Arata Isozaki által tervezett kiállítóhelyiséggel a nagyobb méretű munkák számára. A mellékszárny építése nagy társadalmi ellenállásba ütközött, mivel a műemlékvédelmi szabályokat figyelemen kívűl hagyta, és esztétikailag közömbösséget mutatott az eredeti épülettel szemben. Funkcionalítását ugyan sokat kritizálták, de Wright Guggenheim múzeuma az átépítések ellenére is egy autonóm, korszakalkotó építészati alkotás maradt, a modern művészet szuperjelévé, az építészet ikonává vált.

A Las Vegas-i Guggenheim múzeumot 2001-ben azért hozták létre, hogy a modern szobrászat, festészet,dizájn és a multimédiás művészetek otthonává váljon. A múzeum kialakításának koncepciója is tükrözi a bemutatandó anyagok sokszínűségét, így ez nem egy hagyományos értelemben vett múzeum, állandó gyűjteménnyel, hanem korszerűen kialakított központ, időszakos kiállítások számára.

A közel 6000 négyzetméteres épület számos galériát foglal magában. A földszinti hatalmas kiállítóterem - 21 méter magas - padlója flexibilisen nyitható, így képes arra, hogy felfedje vagy elrejtse a földszint alatt elhelyezett galériákat. A hatalmas tetőablakot egy, a plafonba épített motoros berendezés irányítja, így a modern stadionokhoz hasonlóan képes tetszés szerint mesterséges vagy természetes fényt beengedni. A múzeum építész tervezője Rem Koolhaas volt aki megalapította a nagy hatású OMA-t (Office fo Metropolitan Architecture) 1980-ban. Kolhaas munkái között megtalálhatók az innovatív egyéni lakóházak, könyvtárak és nagykövetségek is. 2000-ben elnyerte az építészek Pritzker díját, ami ebben a szakmában a Nobel díjjal egyenértékű elismerés.

1997-ben a spanyolországi Bilbao központjában épült meg, 32.500 négyzetméternyi hatalmas területen a Guggenheim múzeum. Eredetileg a város egy régi ipari épületett szeretett volna múzeummá átalakítani, de szerencsére gyorsan sikerült meggyőzni az illetékeseket, hogy a városközpontban mégépülő új épület hasonló szimbólummá válhat, mint a Sidney Operház. A Frank O. Gehry tervezte múzeum látványában, elhelyezésében és funkciójában is egyike a legtökéletesebben megtervezett kulturális gyűjteményeknek.

A Guggenheim múzeum egyik oldala a Nervio parjáig ér el, mely 16 méterrel a város többi szintje alatt helyezkedik el, az ellentétes oldaláb pedig Bilbao sugárútja halad keresztül. A több, mint 50 méter magas épület a szintkülönbségnek köszönhetően úgy illeszkedik a városképbe, hogy nem tornyosul a környező épületek fölé.

A múzeum épülete absztrakt szoborcsoportra emlékeztető formák egyedi kombinációja, melynek Bilbao “díszletéül” szolgál. A hajlított, íves titánium borítással ellátott hatalmas tömbök mellett mészkő kockák állnak, az épület átláthatóságát pedig üveg függönyfalak biztosítják. Az épületet borító 0,3 mm vékony titán lemez borítja, mely tartósabb mint a kő, mely eddig leginkább az űrhajózási technikában volt használatos.

Az épület központi tere az átrium, melynek fém-virágot formáló tetőablakán áthatoló fénysugár természetesen fénnyel világítja meg a belső teret. A 11.000 négyzetméternyi kiállítóterem a központi átrium körül, három szinten helyezkedik el. A 19 kiállítóterem közül 10 terem a megszokott, hasáb alakú, fehér falú múzeumi helyiség. A többi kilenc terem magas, ívelt falú, szabálytalan tér, ahol a művészek a rendelkezésükre álló helynek megfelelő installációkat készíthetnek.

A nagy méretű munkáknak egy óriási hajó alakú 30 méter széles, 130 méter hosszú, oszlop nélküli terem ad otthont. Kívülről nézve ez a terem a Puente de La Salve - Bilbao sugárútja- alatt húzódik, és a hidat átölelő szobortoronynál ér véget. A hatalmas terem kiállítási lehetőséget biztosít olyan amelyeket más, hagyományos tervezésű múzeumokban eddig nem tudtak felállítani (például: A Feszti körkép v. Andy Warhol, 150 sokszínű Marilyn).

Spanyolország egyik legérdekesebb épülete, titániumba öltöztetett múzeum- katedrális New York-i rokonához hasonlóan az építészet új korszakának hírnöke.

A Guggenheim Múzeum Berlin díszútvonalán, az Unter den Linden sugárúton található, mely a régi-új főváros központja.

A múzeum a Deutche Bank engedélyével, az 1920-ban épített homokkő épület földszintjén kapott helyet. Az 510 négyzetméteres művészeti gallériát Richard Gluckman amerikai építészt terveztet, aki korábbi munkáihoz hasonlóan - Pittsburgh, Andy Warhol múzeum - itt is az egyszerű tiszta tereket részesítette előnyben.

A Deutsche Guggenheim Berlin funkcióját a kettősség uralja, mely előrevetítheti a kulturális és üzleti élet talákozásának jövőbeli formáját, sajátos módon keresztezve egy bankot és múzeumot.

A velencei Peggy Guggenheim gyűjtemény ad helyet a 20.század első felének európai és amerikai műveinek. Az épület Peggy Guggenheim korábbi otthona, a Palazzo Venier dei Leoni, mely a festői szépségű "főutcán", a több mint három kilóméter hosszúságú Canal Grande-n található. A befejezetlen palotát 1750-ben kezdte el építésze Lorenzo Boschetti, a velencei San Barbara templom építésze, melyben ma 180 kiemelkedő művet láthatnak a látogatók, köztük Picasso, Modrian, Duchamp műveit.

A Palazzo Venier dei Leoni a klasszikus értékek és a modern művészet összefonódása, a világ egyik legszebb városában.

Budapest első modern áruházépületét az óbudai textilgyáros Goldberger család megrendelésére épült 1911-ben. A korábbi Párisi Nagy Áruház 1903-ban leégett. Az Andrássy úti telken eredetileg a Terézvárosi Kaszinó állt, melynek tervezője Petschacher Gusztáv volt. Báltermének mennyezeti freskóját Lotz Károly, míg más freskóit Feszty Árpád festette. Az áruház építésekor a bálterem Paulay Ede utcára néző traktusát megtartották, belefoglalva az áruházi épületbe. A Nagy Áruház tervét Sziklai Zsigmond készítette, a kivitelezést pedig az eredeti Kaszinó tervezőépítészére, Petschacher Gusztávra bízták. A galériás elrendezésű, egy légterű épület különlegessége az öt emeletnyi magas fedett üvegudvar és az üvegfalú, tükrös felvonók voltak. A tetőn körben kilátósétány épült.

Az elmúlt években számos elképzelés látott napvilágot az épület hasznosítási elképzeléseivel kapcsolatban. A tervek között aukciósház és étterem kialakítása is szerepelt, ám Budapest első modern áruházépülete a Guggenheim gyűjtemény házigazdájaként visszakaphatná megtépázott méltóságát.

építészet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317